Nagyhatalom vagyunk - a strandon is

Ám egy pillantás elegendő volt megállapítani, hogy az olasz csizma egyik legbájosabb városkájába érkezett küldöttségünk július 11-én. S amikor négy nappal később hazaindultunk - tarsolyunkban a bronzéremmel s megannyi élménnyel - tudtuk, örökre megőrizzük emlékezetünkben a Róma és Nápoly közötti partvidék e gyöngyszemét.

Csapatunk - amely Nemes Gábor, Tóth László, Tóth Frank, Sugár Sándor, Bíró Attila, Binder Szabolcs, Regős Áron, Petik Attila összetételben s olyan szövetségi kapitánnyal, mint Petőváry Zsolt bő félezer válogatottságot számlált - lángoló harci kedvvel, de egyetlen közös edzés nélkül kelt útra a szakvezetői-szponzori triász (Petőváry mellett Hertzka András és Kárász László) vezetésével. Gondolván, a többi csapat is a magyarhoz hasonlóan könynyed, júliusi labdázgatásnak tekinti a hivatalosan Hat Nemzet Európa-kupája névre keresztelt viadalt. Ám hogy ez mennyire nem így volt, azt a csütörtöki nyitányon a szlovénoktól elszenvedett hideg zuhany gyorsan egyértelművé tette. A hatvanas, hetvenes évek horvát pólólegendája, Ozran Bonasics dirigálta ellenfél 6-5, 6-4-re megleckéztette a mieinket, ám amikor az esti banketten a szakvezető egy palack Jack Daniels elfogyasztása után elárulta, hogy a komplett nagypályás válogatott képviseli Szlovéniát - mi több: négyhetes edzőtáborozással a háta mögött -, már csöppet sem csodálkoztunk a délszlávok tetszetős játékán.

Itthon is hódít a strandpóló

A Hotel Mirasoléból történt elindulásnál még nem volt gond. Petőváry mester, aki még 36 évesen is az olasz élvonalbeli Bogliasco csapatának sztárja, az alábbi lelkesítő haditervvel bocsátotta útjára seregét: "Gyerekek, emlékezzetek az elmúlt ötven év minden keservére!" -, ám a gaetai kikötő hullámai között már nem volt orvosság a tizenkét orosz gólból nyolcat vállaló Apanaszenko zsenialítása ellen. A Görögországból a Dinamo Moszkvához havi 3000 dolláros apanázs fejében hazatért 33 éves megasztár még a saját térfeléről is a hálóba tudott bombázni, a négyméterest pedig annak ellenére értékesítette, hogy Sugár Sanyi, a bajnok Honvéd tréfamestere, a medence közepéről hátra- süvöltötte Nemes kapusnak: "Gabikám, a kezemre üssed!" Mármint a reményei szerint kivédett labdát...

Mivel a másik ágon a Ferrettit és Gandolfit is felvonultató házigazdák a masszív bírói támogatás dacára három szettben kikaptak a talán legstílusosabb strandpólót bemutató szlovénoktól, a szombati búcsúnapon az azzurikkal találkoztunk a bronzéremért. Előzőleg az oroszok összemorzsolták a végére kipukkanó Szlovéniát - Gyima barátunk most "csak" öt gólt lőtt -, s ezzel megszerezték az 5000 márkás első díjat. Ezután jött a bronzmeccs, s amikor úgy érezzük, hogy a 6-2, 6-2-es végeredmény sima meccset sejtet, a látszat valóban nem csal. Szó szerint lemostuk az olaszokat, ha ez a megfogalmazás nem lenne képzavar egy vízisport esetében. A megtáltosodott Sugár egy ötöst dobott, Tóth Frank, Petik és Regős is vállalt kettőt-kettőt, s még a Canottieri Napoli 2 méteres, 115 kilós óriásbébije, Binder Szabolcs is beköszönt egyszer - a Pestről fiacskájuk kedvéért 1500 kilométert autózó família nagy-nagy örömére. Nemest szombati szemkápráztató védéseinek köszönhetően megválasztották a torna legjobb kapusának, s bár az esti búcsúbanketten tagadhatatlanul nem mi, hanem az Ivlev vezérelte oroszok nyújtották a legfeledhetetlenebb alakítást, ettől függetlenül mákszemnyit sem kellett szégyenkeznünk - sem a vízben, sem pedig a medence partján.

Jövőre - meg nem erősített hírek szerint - Marseille rendezi a második Európa-kupát, amelyre már alapos felkészülést követően utaznak ki legjobbjaink, legalábbis Petőváry szövetségi kapitány akár fenyegetésnek is felfogható ígérete szerint.

Ch. Gáll András

Korábban az [origo]-ban:

Nem vízparti trikó a strandpóló