Vágólapra másolva!
A sümegi váristállóban rendszeresen rendeznek vadászlovaglást, sőt az egész család találhat itt magának néhány órás, vagy akár több napos programot is.

Csöndben fekszenek a számukra kialakított helyen az értelmes ábrázatú francia-angol kutyák. Ahogy közeledünk feléjük, egyre-másra kelnek fel, és odajönnek a kerítéshez. Némelyik kíváncsibb és barátságosabb, de vannak köztük olyanok, amelyek fülük botját sem mozdítják. "Látni kell őket, amikor előhozzuk az utánfutót! Akkor már tudják, hogy vadászni megyünk. Nagyon izgatottak lesznek, és alig várják, hogy elinduljunk. Amikor kinyitjuk az ajtót, egymás hegyén-hátán zúdulnak fel a kocsira" - mondta Capári Róbert, a Capári Lovasiskola tulajdonosa.

A vadászlovaglás ezer éves múltra visszatekintő társadalmi esemény, melynek szabályait komoly etikai kódex rögzíti. Ennek a leginkább a reformkorban virágzó időtöltésnek pontos menete és szabályai vannak, amelyeket ma ugyanolyan komolyan betartanak, mint régen. A szakemberek a krónikákra hivatkozva mesélik, hogy száz, ezer évvel ezelőtt a mostanihoz hasonlóan kedvtelésből vadásztak az emberek, és nem az életben maradásért. Ha valaki nem megfelelően öltözik, akár ki is zárhatják a vadászatból. Az öltözék megválasztását többek között az adott évszak és a vadásztudás befolyásolja. A nők például nem vehetnek fel piros zakót, és a férfiak közül is csak a profi lovasokon, a mestereken lehet ilyen színű öltözék.

Százezres londoni tüntetés a falkavadászatért/nagyvilag/20020922szazezres.html

"Az 1800-as évek végén született egy törvény, amely szerint hazánkban élő állatra kutyákkal vadászni tilos. Ennek kiküszöbölésére találták ki a nyomfektetést, ami azt jelenti, hogy egy lovas előre lovagol, közben az útvonalán ánizsteát csurgat végig, és a kutyák annak az illatát követik. A nap végén pedig előre elkészített finom falatok várják őket" - meséli kísérőnk, a "falkászás" szakértője. "Ezzel nem veszik el a vadászat élménye, a kutyák ugyanúgy felveszik a szimatot és mennek a nyomon, a lovasok pedig utánuk."