Társoldalunk:

Búvárszafari a Vörös-tengeren

Igazán még az indulást megelőző este sem fogtam föl, hova is készülődöm, s bizonyos közönnyel indultam a reptérre a hajnali gyülekezőre. A poggyászcsomagoló (fóliázó) szolgáltatást majd mindenki igénybe vette, így a magyar búvárok csomagjai olyanok lettek, mintha szövőlepkeraj indulna útnak. Hasznáról a kairói érkezéskor győződhettünk meg, mivel poggyászunkat  hamarabb kiadták, mint ahogy mi átjutottunk az ellenőrzésen, s a megviselt csomaghalmokból ki-ki ízlése szerint válogathatott. Leginkább lámpáink és a - fentebb ismertetett egészségügyi megfontolások miatt magunkkal hozott - szeszes italok épsége izgatott bennünket. Igaz, remek ötleteket kaptam arra vonatkozóan is, hogyan lehet a széttört üveg tartalmát visszanyerni a neoprén búvárruhából és a hermetikusan fóliázott táskából.

Forrás: --

A Nílus és Kairó

Kairó fantasztikus, nyüzsgő, és nagyon szegény. A közlekedési morál láttán egy magyar rendőr feltehetően infarktust kapna. A csacsifogat éppúgy nem keltett feltűnést, mint a tíz kecskét hajtó bácsika. A piramisok felé haladva gyerekeket láttunk önfeledten játszani a Nílus egyik mellékágában, néhány méterre egy döglött lótól. A piramisok és a szfinx jól ismert alakja élő egyenesben, közvetlen közelről csodálatos érzés. A látogatók pénzére elsősorban a tevehajcsárok vadásztak, s mint mindenütt, itt is állig felfegyverzett katonák vigyáztak a turistákra. Mély nyomot hagyott bennem a piramis gyomrában tett séta, ami kihagyhatatlan ugyan, de azért még egyszer nem mennék be.

Forrás: ORIGO
Hurghada
A tengernyi homok és por után  mindenki nagyon vágyott már az "igazi" tenger után. Este indultunk át a sivatagon, és hajnalban értünk Hurghadába. A csomagok gyors számbavétele és a kabinok elfoglalása után jólesően nyújtóztattuk ki elgémberedett végtagjainkat, megszemléltük hajónkat, amely 27 méter hosszú, hét méter széles volt, és ötfonyi legénység tevékenykedett rajta. A kétszemélyes  kabinokban akár táncolni is lehetett, igaz, legfeljebb egy simulós lassút, de alvásra és betegek karanténjaként tökéletesen megfelelt.

A társaság búvártudásának szintje az óvatos kezdőtől a vakmerő haladón át az oktatók megnyugtató magabiztosságáig terjedt. Páronként, tudás és önkritika szerint kisebb csoportokban merültünk, a csoportokat Rafat, a "helyi erő" és a magyar oktatók vezették. Az első öltözködés, készülődés kissé vontatottra és kaotikusra sikerült, de néhány napon belül időeredményünk erőteljesen javult. Némi felebaráti emberszeretet is ösztönözte a lassabban készülőket, mivel a gyorsabbak közben már a hajó mögötti kötélen lógtak az áramlásban.