Társoldalunk:

Az Antarktisz-expedíció Dél-Amerikában

Az expedíció filmes és kutató tagjai három hét különbséggel utaztak el Chilébe, de az újévet már együtt ünnepelték az elnyúlt ország déli végében fekvő Punta Arenasban.

Forrás: ORIGO
A bécsi reptér
2002. december 27-én, pénteken délelőtt még a tennivalók óriási listája és a csomagok egyre növekvő halmai tornyosultak előttünk. Ezeket próbáltuk összeegyeztetni a repülőgépeken alkalmazott mennyiségi korlátozásokkal, de természetesen jelentősen túlléptük azokat. A leginkább az a három különleges műanyag szán lógott ki az átlagos csomagok sorából, amelyek a jégmezők átszelésének nélkülözhetetlen eszközei (ezeket mi magunk húzzuk majd, mivel a helyi állatkolóniákban komoly pusztítást véghezvitt kutyák antarktiszi használatát 1994 óta rendelet tiltja).

Forrás: ORIGO
Az Aconcagua
Így indultunk el kora délután a bécsi repülőtér felé, ahová kevéssel 16.00 óra után meg is érkeztünk. Itt a vámraktárból magunkhoz vettük azt a műholdas adóvevő-rendszert, amelyet az Orosz Antarktisz Programtól kaptunk azzal a céllal, hogy szállítsuk el a King George-szigeten levő orosz állomásra, cserébe pedig használhatjuk az expedíció során a saját céljainkra. (Ez a biztonsági tartalék Iridium-telefonunk mellett.) A csomagok feladása persze nem ment simán, de mintegy 70 percnyi alkudozás után végül felszállhattunk a Madridba tartó gépre, ahonnan aztán Santiago de Chilébe repültünk tovább, megközelítve az Andok 6959 méter magas tetejét, a hófedte Aconcagua vulkáni csúcsot. Az utazás végső szakasza egy újabb repülés volt, a chilei fővárosból Punta Arenasba, az ország déli régiójának központjába.

Mivel az expedíció filmes tagjai csak másnap fejezték be az egyedülálló látványt nyújtó patagóniai tájakon végzett forgatást (és a filmes berendezések végső kipróbálását), szállást kerestünk, s intézkedtünk csomagjaink elhelyezéséről is. Ezt követően csak az élelmiszer-vásárlás feladatát kellett elvégezni az óévben, hogy január első napjaiban a chilei légierő szállítógépével átrepülhessünk majd a King George-szigetre.

Sik András

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK