Társoldalunk:

Kalandtúra a Rám-szakadéknál

2003.09.13. 14:31

Aki igazi kalandos, mégis könnyedebb túrára vágyik, annak első lépésként az javasoljuk, vásároljon egy térképet a Visegrádi-hegységről. Ezt követően keresse meg rajta a Dunakanyarban Dömöst, s ujját húzza végig déli irányban rajta. Nem kell sokat keresgélnie, hogy feltűnjön egy név, amely a maga mivoltában is eléggé beszédes és sokat elárul magáról: Rám-szakadék. Tessék komolyan venni a figyelmeztetést is, ami ott áll mellette apró betűkkel: "Figyelem! Nehezen járható, láncokkal biztosított útszakasz!" De vajon mit is takar mindez?

Képgaléria

Ha geológiai szempontból precízek szeretnénk lenni, akkor azt kell mondanunk, a Rám-szakadék nem más, mint a vulkáni eredetű andezit-törmelékes breccsába mélyülő, nagyjából észak-déli irányban futó árok. Jól hangzik, de lehet, földi halandónak nem mondd el semmit. Ezért úgy döntöttünk, bejárjuk, lefényképezzük a helyszínt, ennek megfelelően a Dömös-Dobogókő útvonalat választottuk ki.

Korábban megtettük már egy februári napon a túrát Északról, azaz a Duna mellől indulva, s biztosíthatunk mindenkit, aki kicsit is szeretne kalandos sétát tenni a Visegrádi-hegységben, ne hagyja ki a túrát. Az út Dömösről a Malompatak völgyében vezet egészen a piros és a zöld jelzés mentén. Ugyan kezdetben még a sárga jelzés is játszik, de azt követve az út a Lukács-árok felé vezet... Számunkra azonban a zöld jelzés jelenti az üdvösséget, ezt kell követni, egészen egy erdőszéli pihenőhelyig. Nem lehet összetéveszteni, egy esőkunyhó is áll e helyen.

Javasoljuk, itt mindenki tartson egy kis pihenőt, esetleg egyen-igyon az elemózsiából, hiszen ezt követően nem igen lesz rá lehetősége. A pihenőhelytől több ösvény fut szerteszét, így figyelmesen válasszuk ki a zöld jelzést, s azon déli, délnyugati irányban induljunk el. Az eddigi erdei, viszonylag sík terep hamarosan változni fog, a sziklafalak meredekké válnak, s hamarosan egy kanyon közepén állunk - általában nyakig sárosan. Az út természetesen a völgykatlanban visz tovább, ahol egy patak csörgedezik, évszaktól függően változó vízmennyiséggel.

Javasolhatjuk nyugodt szívvel - főleg, ha gyerekkel vagyunk -, hogy váltócipő, váltó zokni, esetleg váltóruha legyen nálunk, hiszen még a legóvatosabbak is könnyedén félreléphetnek, s máris tele lesz a cipőjük... vízzel. A jelzés jól kivehető, igaz, egy kisebb elágazást kivéve (ahol is jobbra kell tartanunk) nem lehet eltévedni. Sziklákra erősített láncokkal több "emelkedőt" kell megmásznunk, a kutyát tehát hagyjuk otthon - legalábbis a nagytestűeket -, hiszen képtelenség feltoloncolni őket a köveken.

Forrás: [origo]
Dobogókőről gyönyörű látvány tárul a szemünk elé

Amire fel kell készülni az a nagy tömeg. Tavaszi, nyári és őszi időszakokban rengeteg ember keresi fel a Rám-szakadékot, így ha még lenne is egyetlen vékony ösvény, kiálló kövekkel, fekvő faágakkal, akkor sem kerülhető el a sáros tapicskolás. Télen viszont nem ajánlott nekiindulni, fagyos viszonyok mellett az út életveszélyes!

Felérve a szakadékon egy kis pihenőnél lehet megállni, kifújnia magát az embernek, esetleg ruhát váltani. A nedves szakasznak vége, innentől már csak az izzadtság állhat az utunkba. No meg az a túraút, amely felvezet a 699 méteres tengerszintfeletti magasságon fekvő Dobogókőre.

Forrás: [origo]
Csendélet fával, sziklával

A pihenőtől mintegy tízpercnyi gyaloglásra - beiktatva egy lihegős lépcsősort - kereszteződésbe érünk, ahol a zöld és a sárga jelzés mellett egy erdészeti út is bekapcsolódik a kavalkádba. Nem kell megijedni, az úton balra elindulva kb. ötven méterre találunk egy kis déli irányba húzódó, nagyon keskeny ösvényt. Erre rátérve jobbra fordulunk, s végig megyünk egy sötét utacskán, amelyen egyetlen sárga jelzés nyugtat csak meg bennünket - valahol félúton egy ösvénymenti sziklatömbre pingálva.

Kiérve a "dzsungelből" már tiszta terepen megyünk tovább, az út egyenesen vezet (ne zavarjon meg senkit az újabb kereszteződés), majd mikor a rendkívül köves kaptatón felérünk a Szer-kövekhez, ott a piros jelzésen balra fordulva csupán húsz perc Dobogókő.

A kilátás gyönyörű, fenséges, tiszta időben látszik a Dunakanyar, mögötte a Börzsöny csúcsai. A tiszta levegőjű üdülőtelepülésen több szálloda, turistaház és étterem áll rendelkezésre, javasoljuk tiszta szívvel viszont a parkoló menti kis büfét, ahol a környék legjobb hagymás zsíros kenyere és pogácsája mellett kiváló almás pitét, hidegebb hónapokban pedig forralt bort adnak.

Forrás: [origo]
Menedékház Dobogókőn

A visszaút elméletileg könnyebb, hiszen lefelé vezet. Aki nem szeretné ismét megjárni a Rám-szakadékot (mert bizony lefelé csüngeni a láncokon nehezebb feladat), az a térkép alapján választhatja a Lukács-árkot - amennyiben megtalálja. Ez a sárga jelzés mentén fekszik, tehát nem a zöldet kell követni. Sajnos, ami két éve sikerült, az idén már nem: a sárga jelzés ugyanis eltűnt. Eleinte azt hittük, mi vagyunk figyelmetlenek, ám jelzés nélküli utakon bolyongva találkoztunk több csoporttal is, akik szintén eltévedtek. Az illetékesek talán egyszer visszafestik majd a megfelelő csíkokat...

Pincési László

KAPCSOLÓDÓ CIKK