Társoldalunk:

A Balaton sorstalansága III.

Legtöbbünk számára talán ismerős a furcsa érzés, amikor a Balaton déli partján, a vízben gyalogolva, sok helyen még ötszáz méter után is csak a derekunkig ér a víz. Ez az elképesztő vízhiány csak az elmúlt években szúrt szemet a nyilvánosságnak, pedig lelkiismeretes, független (!) kutatók már évek óta küzdenek a problémával és kongatják a vészharangot. A Balaton vízháztartásának lehetetlensége azonban nem önmagában álló probléma; szoros összefüggésben van a tó pusztuló növényzetének és állatvilágának sürgős rehabilitációjával.

A probléma kezelésére napvilágot láttak komoly-komolytalan koncepciók, lett légyen szó a Balatonba építendő iszapszigetekről vagy a tó "becsatornázásáról". Tovább élezte a vitákat a Somogy megyei közgyűlésen felmerülő kezdeményezés a motorcsónakok balatoni használatát illetően. Háromrészes cikksorozatunkban a problémák hátterét és a fenti koncepciók létjogosultságát vizsgáljuk.

2003. február 26-án a Magyar Nemzet adott hírt a Somogy Megyei Közgyűlés idegenforgalmi bizottsága kezdeményezéséről. A bizottság a megye országgyűlési képviselőinél, Veszprém és Zala megye közgyűlésénél, a Balaton Fejlesztési Tanácsnál és az Országgyűlés turisztikai bizottságánál kezdeményezte a jet-skik és motorcsónakok használatának engedélyezését a Balaton kijelölt helyein. Az óriási felhördülés láttán végül levették a kezdeményezést a napirendről, de ne legyenek illúzióink, hogy az évek óta működő erősödő motorcsónak-lobbi feladja a harcot. Milyen következményekkel járhat a jet-skik és motorcsónakok esetleges megjelenése a Balatonon?

Képzeljük el a Balatont egy hatalmas asztalként, amelynek hossza hetvenöt méter, szélessége pedig átlagban öt és fél, hat méter. Ha ezt az asztallapot körbekerítjük, és vízzel megtöltjük, akkor a víz "mélysége" - a Balaton arányait megtartva - három és fél milliméter (!) lenne. Eme képi megjelenítéssel tehát el lehet képzelni, hogy mennyire kényes ez a tó, és mennyire igényli a gondoskodást. A Balaton fejlesztési koncepciója szerint a magyar tenger a vitorlás- és horgászturizmus középpontjává kell, hogy váljon, ennek érdekében vitorláskikötőket kell építeni. Másfelől a balatoni horgász- és halászati szervezet is átalakul közhasznú társasággá, amely kifejezetten a Balatonra mint horgászparadicsomra koncentrál.

Forrás: MTI
A másik érv a motorcsónakok használata ellen, hogy a Balaton nem az exkluzív turizmusnak kínál lehetőséget, hanem a középosztály családjainak. Nem arról van szó, hogy a motorcsónakok, jet-skik szennyezik a vizet vagy sem, hiszen a mai technika már olyan szintre fejlődött, hogy a közvetlen környezetszennyező hatások kiküszöbölhetők. A probléma abban áll, hogy ha a Balaton nyugodt légkörébe ilyen, csúcstechnikával ellátott szerkezeteket beengedünk, akkor azok teljesen megbontják a tó harmóniáját. Ha engedélyezzük a motorcsónakokat, akkor elveszítjük azt a lehetőséget, hogy Európában azon ritka helyek közé tartozzunk, ahol nem engedélyezett a motorosok használata, holott ez a "motorcsónak-mentesség" öt-tíz év múlva nyugatról csábítaná ide a családostul érkező turistákat.

A tervek szerint kijelölt helyeken engedélyeznék a motorcsónakok, jet-skik használatát. És hol jelölnék ki ezeket a helyeket? A Balaton déli partja ugyanis kifejezetten csak fürdőzésre alkalmas, a kikötők bejáratától eltekintve. Megfontolandó az is, hogy egy gyorsjárású motorcsónakkal Keszthelytől Keneséig egy óra alatt el lehet jutni. Ha mindehhez hozzátesszük a mai magyar közlekedési morált, akkor nehezen hihető, hogy a motorosok, jet-skisek a kijelölt területen belül fognak maradni. Wossala György, a vitorlás szövetség ügyvezetője, egyik nyilatkozatában elmondta, hogy azért megbüntették Németországban, mert három kilométerrel gyorsabban ment a megengedettnél. Magyarországon ezt meg lehetne csinálni?

Forrás: aqua magazin

Badacsony

Az ügy kapcsán az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat levelet juttatott el a közlekedési felügyeletnek, amelyben arra figyelmeztetett, hogy üdülőkörzetben nappal negyvenöt decibel a megengedett határérték, éjjel a zajszint felső értéke harmincöt decibel. A strand is üdülőterületnek minősül, így ott is betartandók ezek az előírások. Egy motorcsónak gyári beállítása hetvennyolc decibelnél van. A motorcsónakok tehát - az előírások alapján - egy szimpla zajszintméréssel kizárhatók a Balatonról. A szakértő másik érve szerint akármilyen lassan is megy egy motorcsónak, annak hulláma visszaverődik a fenékről, és felkavarja a homokot, az iszapot. Elég csak száz-kétszáz motoros a Balatonra, és ez az iszapos víz fog egyfolytában lebegni a fenéktől a vízfelszínig, ezzel még tovább súlyosbítva a Balaton felsőbb vízrétegeinek már említett átlátszóságát.

A motorcsónak-lobbinak egyik kedvenc érve, hogy a gépek mennyi oxigént juttatnak a vízbe. Az asztal-példánál maradva a hetvenöt méter hosszú, csaknem hat méter széles asztallapon a hárommilliméteres víz egy hártyát képez. Ezen a felületen, ha végigsöpör egy akármilyen irányú szél, az egy nap alatt több oxigént juttat a vízbe, mint az összes motorcsónak egy év alatt!

Forrás: MTI
A Balaton növényzetének rehabilitációs elmélete a motorcsónakok engedélyezése, avagy tilalma kapcsán is értelmet nyer. Ha ugyanis sikerülne rehabilitálni a Balaton növényzetét és az megfelelő hosszúságúra nőne, akkor a keresztbe-kasul száguldozó motorosok hamar tönkretennék a megújult növényzetet. Egy óra alatt végig lehet száguldani a Balatonon, és mit csinálnak majd a motorosok délután? A Géza megmutatja a kedvesének, hogy az ő gépe húsz lóerővel erősebb, mint a Józsié? Ez óriási veszélyeket rejt magában. A Garda-tóban - hiába húszfokos az olasz tó vize - a parttól ötven-száz méterre már nem lehet találkozni fürdőzővel, a vízmélység és a hullámzás miatt. A Balatonon még középvízen is összefuthatunk egy-egy kitartóbb úszóval, amint naplementekor ússza át a Balatont. Érdemesebb hát ezt az irányt erősíteni, átúszásokat rendezni, akár a szörfösöket is engedni, hogy viharjelzésben szörfözzenek, maximum vigyázunk rájuk.

(Vége)

Császár Zoltán, Fekete Péter

KAPCSOLÓDÓ CIKK