Társoldalunk:

Kilencven tonna busa pusztult el

A marcali víztározó úgynevezett pihentető tavánál június első felében 90 tonna körüli busa pusztult el; a pontos adatok még nem ismertek, a kárt mintegy 7-10 millió forintra becsülik - közölte a Balatoni Halászati Rt. (BH) vezérigazgatója csütörtökön Siófokon sajtótájékoztatón.

Kiss György Károly elmondta: elsődleges cél a busák eltávolítása a Balatonból, halászati értelemben nem érte kár a társaságot, többletkiadást a haltetemek megsemmisítésével kapcsolatos kiadások jelentettek.

A halpusztulás okairól a vezérigazgató azt mondta: az elmúlt időszak esőzései miatt a megengedett mérték fölé került a marcali víztározó vízszintje, ezért szükségessé vált a vízfelesleg leengedése. A zsilip megnyitását követően a vízfolyással szemben a Balatonból "soha nem látott mennyiségű", a szakemberek által 50-100 tonnára becsült busa úszott fel a tározótó előtti, úgynevezett pihentető tóba. Azonnal megkezdték a lehalászást, és két levegőztetőberendezést helyeztek üzembe a pihentető tavon.

A feldolgozásra alkalmas busákat pótműszakok bevezetésével, valamint a fonyódi halászok segítségével a társaság balatonlellei üzemében feldolgozták.

Egy éjszakai légnyomásváltozás következtében tömegesen elpusztult halak tetemeit az ATEV telepen semmisítették meg. A jó minőségben feldolgozott halak mennyisége meghaladta a 40 tonnát, a pihentetőtóban pedig további 20-30 tonna busa vár feldolgozásra.

Kiss György Károly hozzátette: az eset kapcsán szükségessé vált a marcali víztározón folyó halászati, vízgazdálkodási technológia áttekintése, havaria-terv kidolgozása, egy halszámláló berendezés beszerezése és telepítése, továbbá részben a korábban elvesztett arab piac pótlására új értékesítési lehetőségek keresése.

A busa iránt egyelőre a lengyel és az orosz piac érdeklődik. Lengyelországba már küldtek is egy tíztonnás szállítmányt.

Az először 1972-ben, utoljára 18 éve a Balatonba telepített busákból egyes kutatások szerint már 6-12 ezer tonna él a magyar tengerben. Eltávolításuk azért fontos, mert táplálék konkurenciát jelentenek az őshonos halaknak; "nem járulnak hozzá az alga, elsősorban a kék alga eltávolításához" és nem tudni, meddig élnek.

A feltételek azonban nem megfelelőek a tóból való eltávolításukhoz. Az rt. halászati technikája elavult, feldolgozó kapacitása nem alkalmas a hasonló helyzetek kezelésére, a piacok megszerzése végett pedig termékfejlesztésre van szükség - mondta a vezérigazgató.

Kiss György Károly hozzátette: a feltételek megteremtésében segítséget jelent, hogy az rt. legutóbbi közgyűlésén arról döntött, szerződést köt főtulajdonosával, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal arra vonatkozóan, hogy az a cég hároméves stratégiájához kötődően "a természeti állapot helyreállítása, fenntartása vonatkozásában felmerülő költségeit, illetve nem realizálódó hozamait részben megtérítse a társaságnak."

A balatoni önkormányzatok számára pedig ez év végéig lehetővé teszi a közgyűlés maximum 550 millió forint készpénzben történő tőkeemelés végrehajtását, amit az rt. csak a balatoni horgászturizmus fejlesztésére használhat fel - mondta el a társaság vezérigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ CIKK