Egyiptom

Itt majd lesz még egy jó lead.

Menjünk nyaralni Egyiptomba! Miért éppen Egyiptom? Ez a közel tízezer éves ország az első nagy civilizált kultúrák egyike az emberiség történelmében. Ez az észak-kelet afrikai ország sok mindent megélt már, kezdve az istenek uralkodásával az emberi fáraók korától, ami azért eltartott egy néhány ezer évig (Kr. e.3000-332) a görög, majd a római uralom után (Kr.e. 331-Kr.u. 639) egészen az arab hódításig. A sokistenhit, a kereszténység és a muzulmán vallás mind otthagyta a keze nyomát Egyiptom történelmi épületein. Az idelátogató turista sokszor egyfajta kulturális tudathasadást vesz észre magán a sokarcú történelmi helyeken barangolva. A másik oldalról viszont az ország egy csodálatos olvasztótégelye a különböző koroknak és vallásoknak.

Az egész azzal kezdődött, hogy a Napisten megteremtette az isteneket a verítékéből és az embereket a könnyéből. De hogy ne legyen ilyen egyszerű az egész; három alakja is volt a Napistennek: Heper a felkelő nap (jelképe a szent szkarabeusz bogár), Ré a déli nap, Atum pedig a lenyugvó nap. Atum leszármazottai voltak Geb, a Föld istene és Nut, az ég istennője. Ne feledkezzünk meg azért a Holdról sem, akit Ré éjszakai helytartójának véltek az egyiptomiak.

Folytatva a történetet Gebnek és Nutnak gyermekei voltak Ozirisz, Ízisz és Széth, akik közül Ozirisz örökli a trónt apja halála után, és feleségével, Ízisszel együtt uralkodnak nagy egyetértésben. Ozirisz megtanítja az embereket a földművelésre és a vallás gyakorlására is, amiért a nép igen boldogan él. Erre lesz féltékeny testvérük, Széth, aki egy ládába zárja Oziriszt, és beleveti a Nílusba. Ízisz a keresésére indul, és meg is találja a koporsót Fönícia partjainál. Széth haragjában 14 darabra vágja Ozirisz testét és Egyiptom szerte szétszórja. Ízisz megkeresi mind a 14 darabot és egyenként eltemeti azokat, de még előtte a halálában is termékeny Ozirisz megnemzi Hóruszt. Hórusz felnőttként bosszút áll apja gyilkosán, Széthen, aki a harcban elrabolja Hórusz szemét. Hórusz visszaszerzi azt és kasztrálja Széthet. Végül Hórusz kerül a trónra, aki minden fáraók őse lesz. A sólyomként ábrázolt Hórusz ölt testet minden későbbi királyban.

Gyakorlatilag ha ezeket az isteneket és ábrázolásaikat ismerjük, akkor az ókori műemlékek között bolyongva sok ismerős figurát fedezhetünk fel. Ahhoz, hogy igazán élvezni tudja az ember a kőbe vésett történelmet, sokkal mélyebb utánjárásra van szükség, de a sikerélmény egy röpke ismeretszerzést követően is garantált. Az épületek monumentalitása önmagában is lenyűgöző, és jó tudni, hogy Asszuánból Luxor felé haladva Philae, Kom Ombo, Edfu, Luxor és Karnak templomait végigzarándokolva a legfiatalabb is több mint 2500 éves.