Társoldalunk:

Nílusi kalandok és egzotikus hastáncosnők Egyiptomban

2004.10.25. 15:19

A város szívében egy csodás kis szigeten töltjük az estét, amely ki másról, ha nem Íziszről lenne elnevezve. Ide is csak csónakkal lehet eljutni, de ez a tízperces vízibuszút felér egy újabb háromnapos kirándulással. Elhaladunk az Old Cataract hotel mellett, ahol nem kisebb dolgok történtek, mint hogy Agatha Christie itt írta a Halál a Níluson-t 1972-ben. A hotel több mint százéves, és II. Miklós cártól kezdve Winston Churchillen, Jimmy Carteren, Helmut Kohlon keresztül Lady Dianáig "mindenki" megszállt már itt.

Tovább csónakázva elhaladunk az Elefánt-sziget és az Elefánt-sziklák mellett, ami arról kapta a nevét, hogy a régi időkben ez volt az a hely, ahol a délről érkező elefántokat értékesítették. Vagy talán a sziklák alakja emlékeztette a névadókat az elefántokra? Ez talán sohasem fog kiderülni, a látvány alapján mindkettő elképzelhető.

Forrás: [origo]
Elephantine - Elefánt-sziklák
A levegőben érezni lehet a víz illatát, és a naplemente utolsó sugarainak nyomát követve a terebélyes Níluson végül kikötünk az Ízisz-sziget partján, ahol egy modern luxusszálloda fogad minket, londinerekkel és a sötétvörös színű, jellegzetes egyiptomi itallal, a hibiszkuszteával, amit sok cukorral jól behűtve kínálnak a kiszáradt, fáradt utazónak.

Másnap reggel nem kelünk túl korán, de kilenckor már a felukában ülünk, és az erősnek nem igazán nevezhető nílusi szélben bízva bontja ki kapitányunk a fehér vitorlákat, hogy elvigyen minket a botanikus kert szigetére.

Forrás: [origo]
Virág a botanikus kertben
Hosszas ide-oda ringatózás után végül partot érünk, és köszönetet mondunk Lord Kitchenernek, az egyiptomi hadsereg egykori főparancsnokának, amiért ide telepítette ezeket a most már hatalmasra nőtt - főként Indiából ide telepített - pálmákat.

Trópusi növények kavalkádja, pontosabban egy telepített kerthez hűen inkább gondos sorai irányítják az andalgókat a sziget északi vége felé.

Közben megpillantunk egy idős férfit, amint éppen egy hatalmas pálma tetejére mászik, gyorsan le is fotózzuk.

Forrás: [origo]
Miért mászik fel a fa tetejére?
Észrevéve a vaku villanását, "meggondolja magát",  gyorsan lemászik és felénk szalad. Mit akarhat? Ja igen, "Baksis, baksis" - mondja, és félre nem érthető módon dörzsöli egymáshoz hüvelyk- és mutatóujját.

Most már világos a tényállás, nem kókuszdiót keresett a bácsi, hanem a mi zsebünkben próbált kotorászni - sikerrel. Végigballagunk a pálmafákkal szegélyezett ösvényen, és a vitorlással továbbcsorgunk a folyón.

A következő megálló egy núbiai falu. De kik is a núbiaiak valójában? Egy ősi civilizáció, amely több száz éven keresztül uralkodó volt az afrikai kultúrában. Mára már csak néhány helyen, Egyiptomban, illetve Szudánban élnek núbiai közösségek. Valaha, a hieroglifák szerint az arany országának hívták Núbiát, a ma élő közösségek viszont kis poros falvakban és nagy szegénységben élnek. A falu szélén kötünk ki a csónakkal, egy sovány, poros tehén bámul ránk, a füvet legelészi, és nincs meglepődve a többtucatnyi turista felbukkanásán. Felkapaszkodunk egy kis emelkedőn, és máris egy rögtönzött bazár közepében találjuk magunkat.

Forrás: [origo]
Csak a teve nem kér baksist a fotózásért
Van itt minden, "aszalt" krokodiltól kezdve színes ruhák, ingek, ékszerek, dobok, maszkok. A forgatagon átverekedve magunkat egy poros járdán sétálunk tovább, ami egy csatorna partján halad egészen egy, még a járdánál is porosabb térig. Egy kedves teve heverészik a homokban, ártatlan szemekkel bámul ki a fejéből, és békésen pózol a fotózáshoz.

Elérkezünk a helyi óvodához. Az előtérben egy világos udvar fogadja a belépőt, szép tiszta, színes szőnyegek vannak leterítve. A kísérőnktől megtudjuk, hogy itt imádkoznak a gyerekek és nevelőik. Az iszlám öt alapköve közül az egyik a napi ötszöri imádság. Az iszlám a mai Egyiptom életének az alapja.

Az iszlám vallás az arabok bejövetelével terjedt el Egyiptomban. Az arab szó a sivataglakó sémiket jelentette eredetileg, akik Mohamed próféta halála után (632) hódításra indultak. Az egyiptomiakkal szemben nem a napot, hanem a holdat imádták. A Mekkában lévő Kába követ (szent kő) a Holdisten ajándékának tekintették. Az iszlám öt tanításának egyike a zarándoklat Mekkába, ezt az utat minden mohamedánnak életében egyszer meg kell tennie.

Forrás: [origo]
Óvodások egy núbiai faluban
A szegények sokszor egy embert választanak ki a családból - azt, aki ezt kiérdemli -, és ő képviseli az egész családot a zarándoklat során. A másik pillér a hitvallás: nincs más isten Allahon kívül, és Mohamed az ő prófétája. A negyedik az adakozás a szegényeknek, az ötödik pedig a böjt ramadán idején. Az egyiptomiak életének szerves részét képezi a vallásuk gyakorlása.

Térjünk vissza az iskolába, ahol egy teremből hangos gyerekzsivaj szűrődik ki. Bekukkanthatunk a terembe, ahol óvodások csoportja kiabálva kántál valami verset az elfátyolozott óvónő vezényletével. A megfelelő perselyben hagyhatunk egy kis hozzájárulást az iskola működtetéséhez. Erre láthatóan senki sem sajnálja...

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK