Társoldalunk:

Nílusi kalandok és egzotikus hastáncosnők Egyiptomban

2004.10.25. 15:19

Edfu után következő állomás- és szálláshelyünk Luxor városa. Pontosan a luxori templomra nyílik kilátás a hajóról. Reggel végigpróbáljuk az összes létező közlekedési eszközt - csónak, busz, kisvonat -, hogy eljussunk a Királyok Völgyébe, ahol egy normál jeggyel három királyi sírt lehet megtekinteni. Érdemes korán felkerekedni, mert már reggel kilenckor is nagy a hőség. Hosszú sorok kígyóznak a sírok bejárata előtt, mi egy olyat választunk, ahol senki sem áll.

Lejtőn haladunk lefelé a sírban, a falakon színes hieroglifák szegélyezik az utat, megfigyelhetők a díszítés különböző fázisai: a mintákat először pirossal körvonalazták, majd feketével pontosan megrajzolták, ezután egy vésnök kivájta a mintákat, majd egy festő kiszínezte azokat. Mitológiai alakok, hieroglifák szabályos sorai vesznek körül bennünket, s olyan épségben maradtak meg, mintha csak tegnap festették volna őket a falra.

Forrás: [origo]
Az egyik királysír lejárata
A lejtős folyosón haladva, jobbra-balra kisebb szobák nyílnak színes, eseménygazdag jelenetekkel dekorált falakkal. A témák ismerősek: balzsamozás, túlvilági ítélet, túlvilágra szállító hajók, istenek, emberek. A folyosó végén található egy kiszélesedő helyiségben a szarkofág, illetve manapság a legtöbb sírban csak annak hűlt helye.

Kivétel ez alól Tutanhamon sírja, ahol ennek a fiatalon elhalálozott fáraónak a színaranyból készült szarkofágját találjuk. Elhagyva a Királyok Völgyét Deir El-Bahariba - azaz az északi kolostorba - vezet tovább az utunk. Nevét akkor kapta, amikor keresztény szerzetesek laktak itt, a több mint 4000 éves múlttal büszkélkedő templom falai között.

I. Mentuhotep választotta ki ezt a helyet nyugvóhelyéül, és Kr. e 1500 körül kezdődött el Hatsepszut királynő - az egyetlen nő fáraó - templomának az építése. A kövek sárgás színe miatt a templom szinte beleolvad a háttérben tornyosuló hegyfalba.

Forrás: [origo]
Hatsepszut - az egyetlen női fáraó temploma
A déli nap forrón tűz, a hatalmas lépcső tövében bújnak meg az árnyékra vágyók. A két liter ásványvíz, amivel elindultunk, már elfogyott, de a mindenhol felbukkanó önjelölt árusok itt is kisegítenek. Felfrissülve vágunk neki az útnak a Memnón kolosszusokhoz, Amenhotep halotti templomának ránk maradt emlékéhez. A két hatalmas talapzattal együtt 18 méter magas szobor magát a királyt ábrázolja. Egy nap nem elég a nyugati part emlékeinek a megtekintéséhez: a Királynők Völgye, a Nemesek Völgye egy másik utazás élményeit fogja gazdagítani. 

Este visszatérve Luxorba, a lenyugvó nap fényében ismerkedünk a luxori templom oszlopainak a történetével. A valaha több kilométer hosszú szfinxsor még mindig tekintélyes útját követve beleütközünk a templom bejárata előtt magasodó obeliszkbe, aminek párja Párizsban a Concorde téren áll.

Forrás: [origo]
A luxori templom obeliszkje
Az ókori falakra, amelyeket az idők folyamán befedett a homok, egy mecsetet is építettek. A feltárások során az épületet kiásták a homokból, de a mecset megmaradt az eredeti helyén. A félhomályban színes lámpákkal díszített tornyok kísértetiesen emelkednek a templom udvara fölé.

Az egyik falon Minnek, a természet és a férfiak termékenységistenének az ithyphallikus, azaz erektált pénisszel ábrázolt alakját láthatjuk, egy oszlopon pedig - amit nem rendeltetésszerűen kardélezésre használtak - az éles pengéknek a nyomai vehetők ki.

A karnaki templom épületegyüttese a már említett szfinxsor másik végén, mintegy három kilométerre a luxoritól, még több felfedeznivalóval várja a turistát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK