Társoldalunk:

Kalandos búvármenekülések a szökőárból

2005.01.03. 17:20

Napokkal a szökőár okozta katasztrófa után újabb és újabb beszámolók látnak napvilágot az eseményeket átélt emberek kalandjairól. Írásunkban búvárok mesélik el, miként sikerült átvészelni a kritikus időszakot a víz alatt vagy fölött.

A kanadai Rachel Gobeil és barátja, Jean-Francois Joly egy thaiföldi kórházban lábadozva meséltek arról, hogy a szökőár napján éppen merüléshez készülődve a búvárhajóra akartak szállni, amikor elsodorta őket a tíz méter magas vízfal. A tehetetlen vergődés a víz sodrában örökkévalóságnak tűnt, míg végül Rachel a kikötőtől 120 méterre levő búvárbázis tetején landolt. A tetőről leesve egy tetemre zuhant, ráadásul meg sem tudott moccanni a végtagjaira tekeredett elektromos vezetékek miatt. Joly, akivel azért utaztak Phi Phi szigetre, hogy megszerezzék a búvároktatói minősítést, majdnem a vízbe veszett, és a tüdejébe jutott víz okozta fertőzést kezelik a kórházban. Ő helyi gyerekek holttestei között találta magát egy iskola udvarán, miután az ár elvonult. Az egymástól elszakadt pár tagjainak azok a helybeliek siettek segítségükre, akik maguk is számos hozzátartozójukat veszítették el. Rachel és Jean-Francois a történtek ellenére rendkívül szerencsésnek érzik magukat, amiért élnek, és még a kórházban is együtt lehetnek.

Austin Williams, aki egy búvárközpontot igazgat Phuketen, arról számolt be, hogy valamennyi, a nyílt tengeren tartózkodó szafarihajó sértetlenül vészelte át a szökőárt. Azonban a napi kihajózású búvártúrák vendégei közül sokan rémisztő dolgokról meséltek. A Kínában élő, de francia állampolgárságú Stephanie Adams a szerencsésebbek közé tartozott, mivel vele "mindössze" annyi történt, hogy 20 méteres mélységben búvárkodva a látótávolság egyik pillanatról a másikra nullára csökkent, és így elszakadt a többi búvártól, végül azonban biztonságosan a felszínre tudott emelkedni. Egy másik búvárcsapat tagjai egy szemvillanás alatt 30 méter helyett 4 méteres mélységben találták magukat, majd váratlanul újra 20 méterre zuhantak. Aki tisztában van a búvárokra ható fizikai törvényekkel (dekompresszió), sejtheti, milyen veszélyt jelentett ez a búvárokra, ám szerencsére egyiküknek sem esett komolyabb baja.

A 26 éves londoni Naomi Hayim, aki merülésvezetőként éppen a víz alatt volt csoportjával Phuket mellett, hasonló élményeket élt át, mint a többi búvár. A felettük elzúgó szökőárnak köszönhetően a látótávolság teljesen lecsökkent, a hihetetlen erejű örvények pedig játékszerként sodorták a búvárokat a vízben, akik elszakadtak egymástól. Végül mindenkinek sikerült a felszínre érnie és a hajóra szállnia, de ott kellett tölteniük az éjszakát, mivel a kikötő és környéke teljes mértékben megsemmisült, így nem léphettek partra.

Egy amerikai búvár, Faye Wachs arról írt elektronikus levelében hozzátartozóinak, hogy a víz alatt fogalma sem volt arról, mi zajlik a felszínen. Először a vízen úszó törmelékre lettek figyelmesek, és a szemetelő embereket hibáztatták. Később arra gondoltak, hogy egy hajóval történhetett valami. Csak akkor derült fény a valóságra, amikor a merülésvezető egy üzenetet kapott a telefonjára a feleségétől, aki beszámolt a szökőárról. A partra érve megpróbálták a lehetőségeikhez mérten segíteni a mentést, majd a hazautazásról próbáltak intézkedni, de a szökőárban odaveszett valamennyi iratuk és a pénzük is. Végül a thaiföldi és az amerikai kormányzat gyors intézkedéseinek köszönhetően szállhattak repülőre.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK