Világbajnok kajakosunk sárkányhajóra váltott

Július 14. és 24. között a Duisburgban rendezett Világjátékokon részt vevő magyar csapat zászlóvivője Hegedűs Róbert hétszeres világbajnok kajakos volt, aki ezúttal a magyar sárkányhajó-válogatott csapatvezetőjeként képviselte hazánkat.

- Milyen érzés volt a nem olimpiai sportágak viadalán részt venni Duisburgban?
- Csodálatos élmény volt ez számomra. Bár az olimpiáknál egyelőre kisebb létszámú és a közönség által kevésbé ismert rendezvényről van szó, szervezettségében és a nyitóünnepséget tekintve bármely rangos világversennyel vetekedhet. A versenyek egy nagyváros zöldövezetében zajlottak, csodálatos környezetben. A stadiontól kezdve a kajak-kenu pályákig mindenhol professzionális körülményekkel találkozhatott az ember.

- Zászlóvivőként hogyan élte meg a nyitóünnepséget?
- Bár nem lobbiztam érte, hatalmas megtiszteltetés volt számomra zászlóvivőként bemenni a harmincezres stadionba, ahol a magyar küldöttség táblája alatt vonulhattam végig a nyitóünnepségen. Számomra ez felért egy olimpiai bevonulóval.

- Mi is ez a sárkányhajózás?
- Technikai szempontból a sárkányhajó egy olyan speciális, 12,5 m hosszú kenu, melyet elöl sárkányfej, hátul pedig sárkányfarok díszít. Húsz kenus, kétoldalt, arccal előre ülve, egytollú kenulapáttal, egy dobos adta ütemre és egy kormányos irányításával hajtja előre a hajót. A csapatban minimum 8 tagnak nőnek kell lennie. Más megkötés nincs. Szakmai szemmel nézve, én egyveleg sportnak nevezném, hiszen ülve kenuzunk. Ezért kérdéses, hogy kenusok vagy kajakosok alkalmasabbak-e erre a versenyzésre. Összességében ez egy új sport, amire ugyanúgy készülni, edzeni kell. Jó példa erre az orosz válogatott, amely most 4 aranyérmet szerezett.

- Mennyire nehéz versenyezni sárkányhajóval?
- Nem könnyű feladat sárkányhajózni, mivel igen szűken ülünk, párosával egymás mellett, 10 sorban. Tulajdonképpen lehajtott fejjel, mindent beleadva kell evezni, s a dobosnak és kormányosnak kell összehangolni 20 ember munkáját, viszont a síkvízi kajak-kenuval ellentétben itt lehet kiabálni, buzdítani a csapatot, figyelni a többiekre.

- Milyen távok vannak sárkányhajóban?
- Négy különböző táv van, 2000, 1000, 500 és 200 méter, amiből kiemelném a 2000 méteres számot, mivel ez a leglátványosabb. Ez egy üldözéses verseny, ahol a csapatokat 10 másodpercenként indítják, és 500 méteres köröket kell megtenni. Így csupán a verseny végén, egy pár perc izgalom után derül ki az időeredményekből, hogy ki lett a győztes. Ez a verseny volt az egyik legnépszerűbb a Világjátékokon, tele voltak a lelátók, és a tv is előszeretettel közvetítette a viadalt, ahol néha, amikor két hajó egyszerre ért egy kanyarba, még lapát-ütésváltásokra is sor került, ami igazi gályacsatákra emlékeztethette a közönséget.

- Hogyan értékelné a magyar csapat teljesítményét?
- Mivel itthon ez egy abszolút amatőr kezdeményezésként indult, nem lehetett eddig összehasonlítási alapunk a nemzetközi mezőnyben. Most már van. El kell mondanom, hogy ahhoz képest, hogy a mi válogatottunk volt a legnagyobb átlagéletkorral rendelkező csapat a viadalon és többségük diákként vagy munka mellett készült a versenyre, abszolút az elvárásaink fölött sikerült teljesíteni egy ötödik, egy hatodik és két hetedik hellyel Duisburgban.

- Hétszeres kajakvilágbajnokként hogyan látja sárkányhajós jövőjét?
- A magyar viszonylatokat ismerve, úgy gondolom, nem hagyjuk ennyiben a sárkányhajózást. Megismerve a nemzetközi mezőnyt, egy fiatalabb, profi csapattal verhetőnek tartom a mostani bajnokokat. De nem biztos, hogy ez a lényege ennek a sportágnak és a Világjátékoknak. A sárkányhajózást bárki, bármilyen korban, minden különösebb előképzettség nélkül űzheti, hiszen a lényeg a csapatszellem, az aktív sportolás és a jókedv. Ez egy igen nagy tömegeket megmozgató sportág, ami 10 hajó esetén már 200 embert jelent, s melynek még szép jövője lehet. Ahogy a jelenlegi helyzetet látom, a profizmus felé való eltolódás megállíthatatlan. Én magam is szívesen foglalkoznék ezzel hosszú távon, szervezőként és csapattagként is egy olyan válogatottban, amely biztosan komoly nemzetközi eredményeket hozhatna Magyarországnak ebben a sportágban is.

a magyar sárkányhajó válogatott tagjai:
Bártfai Krisztián (1974), Bauer Márton (1974), Buri Gergely (1977), Csáky László (1974), Dénes Renáta (1988), Horváth Tímea, Rita (1988), Jakus Béla (1971), Kerepesi István (1958), Kopjás Gábor (1967), Kovács György (1967), Krausz Mihály (1944), Martinkó Gábor (1957), Paltán Petra (1986), Pataki András (1958), Reményi Gitta (1984), Reményi Péter (1958), Sarló Imola (1978), Sarló Emese (1976), Szabó Miklós (1964), Szádovszki Ágnes (1979), Takács Klaudia (1988), Takács Krisztián (1975), Tóth János (1957), Telek Gábor (1975), Tuza Tímea (1980), Ulveczki Edina (1981), Tóth János (1957), Telek Gábor (1975), dr. Varga Renáta (1977)

a válogatott Duisburgban elért sárkányhajó-eredményei
2000 m: 6. hely
1000 m: 7. hely
500 m: 5. hely
200 m: 7. hely.