Klein Dávid: Kijózanítottak a holttestek, ez itt nem játszótér

Miután kilencedik alkalommal sem sikerült feljutnia a Mount Everest csúcsára, Klein Dávid elárulta, hogy megrázó és kijózanító volt számára, amikor becsomagolt, fagyott holttesteket eresztettek le mellette a hegyen. Biztos, hogy visszatér a Himalájába és ugyanúgy Suhajda Szilárd lesz a társa, ahogy a Magyar Everest Expedíció 2017 keretében is volt. A 41 éves magyar hegymászó, aki 8115 méterről fordul vissza, az Origónak elmondta, hogy az expedíciónak nemcsak a csúcs elérése volt a célja, hanem az is, hogy megismertesse a hegymászás világát az emberekkel.

„Idén jóval korábban és alacsonyabban fordultam meg, mint mondjuk 2014-ben: nagyjából két-három órát birkóztam az erős széllel és valahol 8100 és 8200 méter között beláttam, hogy az oxigénhiány és a szél elforgácsolja az erőmet" - kezdte az Origónak Klein Dávid, amikor arról kérdeztük, hogy mi volt az a pont, amikor eldöntötte, hogy nem folytatja útját.

8100 méter fölé jutott Klein Dávid Forrás: Magyar Everest Expedíció 2017

"Azt hiszem, az oxigénhiány okozta tompaság ellenére nagyon csalódott voltam: 18.00-kor szerettem volna elindulni egy erős akklimatizációs háttérrel, egy szép, szélcsendes napon Szilárd barátommal.

Csak az erős akklimatizációs háttér volt meg, semmi más."

Közben folyamatosan jöttek a hírek, hogy meghaltak és eltűntek hegymászók a Mount Everesten, elképzelhető, hogy ez is óvatosságra intette Klein Dávidot.

"Az idei szezon valóban nagyon drámaira sikerült: sok volt a haláleset, baleset - folytatta. - Rögtön az expedíció első szakaszában meghalt Ueli Steck, akivel pont kezdtünk összebarátkozni. Aztán a folyamatosan változó időjárás, illetve előrejelzés sok mászót csalogatott csapdába. Sokan jutottak fel, de sajnos sokan vannak azok is, akik nem jöttek le. Emlékszem, a nyereg felé vonszoltam magam, amikor láttam, hogy felettem egy négyfős serpa csapat egy csomagot enged le az irányomba, kötélen. Természetesen félreálltam az útjukból, de – a szokásoknak megfelelően – amíg lekapcsoltam magam a kötélről, a mellettem lassan elhaladó csomaghoz rögzítettem magam egy karabínerrel.

Ekkor láttam, hogy egy hevenyészve becsomagolt, fagyott holttestet eresztenek le mellettem, ahhoz rögzítettem magam.

Tényleg megrázó, kijózanító volt: ez itt nem játszótér. Később többször megismétlődött a jelenet. Nem tudom pontosan felidézni, mit gondoltam vagy éreztem, de azt tudom, hogy felrázott, kijózanított, amit láttam. Tudtam, hogy jó döntéseket kell hoznom."

Ueli Steck holttesttét viszik Katmanduban - a világ egyik legjobb és leggyorsabb hegymászója volt Forrás: AFP/Prakash Mathema

Voltak persze remek pillanatai is a 41 éves magyar hegymászónak, bár azt mondta, egy kis szomorúság is elfogta a kérdés kapcsán, mivel az expedíciók, miután véget érnek, leegyszerűsödnek a fejében.

"A mostaniból megmarad a csúcsmászás napján átélt kudarc, a tavalyi Annapurna expedícióból a hegy első magyar megmászása lesz és eltűnnek – de legalábbis elhalványodnak – a közösen megélt dolgos hétköznapok: mindazok a pillanatok, érzések, feladatok, egymással megosztott örömök, gondolatok, kétségek, amiket három ember – Edina (Török Edina, az alaptábor-vezető - a szerk.), Szilárd és én – átéltünk egy izgalmas, két és fél hónapos kaland során. Azt hiszem, ha kívánhatnék valamit, akkor azt kívánnám, hogy ne csak a kudarc emléke maradjon meg, hanem az alaptáborban, vagy odafent a magaslati táborokban, a jegesedő sátorban megosztott pillanatok és gondolatok emléke is."

Klein Dávid és Suhajda Szilárd jó párost alkottak Forrás: Magyar Everest Expedíció 2017

Klein élénken emlékszik arra, amikor – a hegyen elsőként – először éjszakáztak fent a hármas táborban. "Későn értük el a tábort, borzalmasan hideg volt, és alig volt erőnk egy kicsinyke placc kialakítására a jeges lejtőn. Mire sátorba kerültem, a lábam vészesen dermedt, fagyott volt. Szilárd talán

egy órán keresztül felváltva melengette a hóna alatt és masszírozta a lábaim, hogy visszatérjen beléjük az élet."

Több támadás is érte Klein Dávidot, hogy ő az a hegymászó, aki szponzorokat gyűjt maga köré, mégsem tudta kilencedik próbálkozásra sem megmászni a világ legmagasabb csúcsát. Ő azonban azt mondja,

az expedíciónak az is volt a célja, hogy megismertessék az emberekkel és minél közelebb hozzák hozzájuk az expedíciós hegymászás különleges világát.

"Rendkívül megható érzés volt hallani, olvasni, milyen sok embernek jelentett élményt, inspirációt a kalandunk. Természetesen fáj a kudarc. De ha visszagondolok az elmúlt két és fél hónapra, egy nagyon szép és kemény hegymászó expedíciót látok, ami sokaknak bepillantást engedett egy sajátos kultúrába, egy lélegzetelállító természeti környezetbe, a hegymászó expedíciók mindennapjaiba – küszködéseibe és örömeibe – és három ember közös erőfeszítésébe, hogy egy hegy csúcsát közösen elérjék."

Klein Dávid reméli, hogy közelebb hozták a hegymászást az emberekhez Facebook/Everest Expedíció 2017

Klein Dávid szerint a hegymászás, hegyjárás nem csak az expedíciózásból áll: a hegyi tevékenységek gazdag palettájáról az expedíciós hegymászás (mert szimbolikus) és a teremmászás (mivel sokak számára elérhető és jól közvetíthető) kapja a legtöbb figyelmet. Fontosnak érzem, hogy expedíciós hegymászóként ezt a kitüntetett figyelmet arra is felhasználjam, hogy a többi szakág és hegyi tevékenység (alpin mászás, nagyfalmászás, jégmászás, stb. – valamint a hegyi túrázás) létezésére, szépségeire is rámutasson. A hegyek, a természet szeretete mindannyiunké lehet, és nem csak az extrém magasságok és embert próbáló extrém feladatok gazdagíthatják mindennapjainkat."

Kevesen jutottak fel a csúcsra

A déli útvonalon, ahol Klein Dávid és Suhajda Szilárd ment, 12-en próbálkoztak az idén, május 25-én az angol James Brooman egy szélcsendes ablakba beletrafálva elérte a csúcsot, rajta kívül Hans Wenzl két nappal később jutott fel, neki ez volt a kilencedik nyolcezrese. A 12 próbálkozásból tehát ketten jutottak fel, ez 17 százalékos arány.

Az északi útvonalon ennél jóval jobb az arány (63 százalék), nyolcból öten értek fel oxigénpalack nélkül, köztük Kilian Jornet, aki hat napon belül kétszer jutott fel a csúcsra, először 26 óra alatt, 7000 métertől állandó hasgörcsök és többszöri hányás közepette.

A korábbi sikertelen everestes próbálkozások után azt mondta, hogy időre van szükség, két évre, hogy meglássa, mit jelent számára az Everest nélküli hegymászás, ekkor rájött, hogy nem akarja mindenáron megmászni a világ legmagasabb hegyét - ezt az Origónak adott interjúban árulta el. Hogy mi lesz most?

Az biztos, hogy visszatérek a Himalájába.

Bár az Everesttel egy erős kapcsolatom van, végső soron a hegyeket, a hegymászást, az expedíciózást szeretem. Még egy dologban biztos vagyok: a mostani expedíció során még szorosabbra fonódott a mászótársi kapcsolat Szilárd barátom és köztem. Nagyon hálás vagyok neki a hegyen közösen eltöltött hónapokért és azt gondolom, ez a kapcsolat érték: biztos vagyok benne, hogy újból együtt indulunk majd el valami szép, izgalmas hegy és kaland felé."

Klein Dávid és Suhajda Szilárd üzent Katmanduból: