Vágólapra másolva!
Szombaton délelőtt, a Kelet és a Nyugat edzése előtt nyilatkozta Kobe Bryant, a Los Angeles Lakers  26 éves csillaga, a világ egyik legjobb kosarasa, aki sorrendben hetedszer kapott helyet a nyugati kezdő ötösben: "Félelmetesen jók ezek a srácok, azt nem tudom, öt-hat év múlva milyenek lesznek, de hogy ez a 2003-as minden idők egyik legjobb évfolyama az NBA-ben, ahhoz kétség sem férhet. Már-már olyan jó, mint a miénk volt, az 1996-os. Remek volt a tegnapi Rookie Challenge, szédületes dolgokat produkáltak a fiúk, fel kell kötnünk a gatyánkat, ha vasárnap felül akarjuk múlni őket." Az 1997-es újoncmeccs MVP-jének szájából tényleg hitelesen hangzanak a fentiek.

Ch. Gáll András helyszíni jelentése Denverből

A történeti hűség kedvéért: a 2003-as drafton kiválasztott kosarasok legjobbjai LeBron James, Carmelo Anthony, Dwayne Wade, Chris Bosh, Kirk Hinrich és Luke Ridnour, míg kilenc évvel ezelőtt Kobe mellett Allen Iverson, Steve Nash, Antoine Walker, Marcus Camby, Ray Allen és Stephon Marbury alkották az évfolyam krémjét.

David J. Stern, az NBA igazgatója is kiemelte szombat délutáni sajtóértekezletén, hogy a liga "kiváló egészségnek örvend". A tehetségek felbukkanását illetően feltétlenül és minden kétséget kizáróan; mára végérvényesen sikerült kilábalni a Michael Jordan két évvel ezelőtti harmadik - immár nyugodtan kijelenthetjük: utolsó - visszavonulása okozta sokkból. Ami az anyagiakat illeti: az elmúlt szezonban rekordnagyságú bevételt könyvelhetett el az NBA, jórészt a roppant előnyös televíziós szerződéseknek köszönhetően. A 2002 óta futó és 2008-ig érvényes kétországos tévékontraktus 2,4, illetve 2,2 milliárd dollárt hoz a konyhára, s mivel a jegyeladásokból is annyi pénz folyt be, mint még soha - a Dallas Mavericks csarnoka, az American Airlines Arena például 104 százalékos kihasználtsággal üzemel -, a hangulatot akár hurráoptimizmus is jellemezhetné. A ligát 21 éve példamutatóan dirigáló Stern azonban óvatos duhaj, leginkább azért, mert javában tartanak a szezon végén lejáró kollektív szerződés megújítását célzó tárgyalások a játékosszervezet (NBPA) vezetőjével, a Sternhez hasonlóan fifikás ügyvéddel, Billy Hunterrel. Emiatt Stern nem mulasztotta el aláhúzni: a 30 csapat fele veszteséges folyó fizetési mérleggel működik, ezzel burkoltan kifejezve a játékosfizetések kordában tartásának célszerűségét. Annyi mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy záros határidőn belül megszületik a megállapodás, már csak azért is, mert - ahogy Hunter is kiemelte - az üzlet mind a játékosok, mind a klubtulajdonosok számára jövedelmező, ezért bolondok lennének nem megegyezni...

A délutáni - sokfelvonásos - program bevezetéseképpen Kelly Clarkson énekére tombolt a közönség, majd jött egy kissé mesterkélt próba, a "shootin stars" verseny, melynek lényege az volt, hogy a háromtagú csapatoknak a pálya öt különböző pontjáról kellett a kosárba juttatni a labdát. Az győzött, akinek ez a legrövidebb idő alatt sikerült. A triókat egy aktív női és férfi WNBA-, illetve NBA-kosaras alkotta, no meg egy már visszavonult élő legenda. A Phoenix Suns csapata nem hagyott esélyt a többieknek, 28 másodperc alatt teljesítette a próbát, leginkább azért ilyen gyorsan, mert Dan Majerle már második kísérletre betalált a felezővonaltól - az összehasonlítás végett ez a jócskán elterebélyesedett Magic Johnsonnak csak hatodikra jött össze...

Ezt követte egy sajátos ügyességi vetélkedő, melyben négy irányító dobott ziccert, vezetett labdát, passzolt egy alagúton keresztül simán és pattintva, dobott triplát, majd végül egy szlalom után megint ziccerezett. A döntőbe a phoenixi Steve Nash és az NBA legalacsonyabb kosarasa, a 173 centis Earl Boykins jutott, ott Nash pazar teljesítménnyel lenyomta a helyi kedvencet.

A tripladobóknál a címvédő denveri Voshon Lenard és az újoncmeccsen a világ végéről hétszer is betaláló philadelphiai Kyle Korver tűnt esélyesnek. Nos, az első fordulóból mindketten tovább is jutottak, a phoenixi Quentin Richardson társaságában. A döntőben Korver 18 ponttal kezdett, amit Richardson eggyel megfejelt, méghozzá úgy, hogy homállyal kezdett, aztán viszont utolsó kilenc kísérlete - a tizenötből - hibátlan volt! Az utolsónak dobó Lenardnak 20 pont kellett volna az elsőséghez - lett belőle 17 és a bronz.

A zsákolóknál nem volt valami lenyűgöző a mezőny. A legjobbak - Vince Carter és LeBron James - ilyen-olyan okok miatt távol maradtak. Ennek ellenére a két sztár, az atlantai Josh Smith és a phoenixi Amaré Stoudemire bemutatta a műfaj minden szépségét. Utóbbi például olyan kunsztot is előadott, hogy a palánkra vágta a labdát, onnan az klubtársa, Steve Nash fejére került, az irányító kobakkal továbbította vissza a feladóhoz, aki a levegőben úszva bevágta! De még ez sem volt elég. A 206 centis Smith előbb átugrotta széken ülő társát, úgy zsákolt, végül mezt cserélt, magára húzta a legendás Dominique Wilkins 21-es atlantai trikóját, és abban "szélmalmozta" be a gyűrűbe a labdát. Ezzel ő lett a bajnok, s a sajtótájékoztatón példaképével, Wilkinsszel együtt válaszolt az újságírók kérdéseire.