Több érdekesség is övezi a 2018-as Super Bowlt, de ezt már megszokhattuk. Ahogy a New England, Bill Belichick és Tom Brady részvételét is, hiszen 2001 óta ez lesz a 8. alkalom, hogy döntőznek. Eddig 5 győzelem mellett 2 vereséget szenvedett el a foxborói csapat (mindkettőt a New York Giantstől), viszont megfigyelhetünk egy érdekes sormintát.
Azzal, hogy idén is bejutott a Super Bowlba a Pats, megismételte a 2000-es évek eleji teljesítményét, ugyanis akkor is és most is négy éven belül harmadszor mérkőzhet meg az NFC legjobbjával.
Akkor mindhármat megnyerte, ráadásul sorrendben a harmadikat a Philadelphia Eagles ellen, amikor címvédőként lépett pályára 2005-ben. Most ugyanez a célja, ugyanúgy a Phillyvel szemben. Természetesen azóta a két csapat játékosai és stábja közül mindenki lecserélődött, kettőt kivéve: Tom Brady és Bill Belichick 13 évvel később is uralja az NFL-t.
Az irányító teljesítménye csodaszámba megy, 40 évesen még mindig a liga legjobb játékosa, aki
a tavalyi Super Bowlban bemutatta minden idők egyik legnagyobb fordítását
(a legnagyobbat az Eagles jelenlegi támadóedzője, Frank Reich tartja még 1992-ből), majd az idei alapszakaszban sem lassított és a legtöbb yardot passzolta az összes játékos közül.
Ezt a rájátszásban megspékelte egy bántóan sima Tennessee elleni győzelemmel, majd az AFC-döntőben jött az újabb megfordított meccs, ezúttal a Jacksonville volt a szenvedő fél.
Nehéz elképzelni, mivel lehet kizökkenteni őt, vagy egyáltalán van-e akkora hátrány, amiből nem képes felállni.
Ha nyer, elveheti Michael Jordantől a „valaha volt legjobb amerikai csapatjátékos" címet, és üldözheti az NHL-ben rekordot rekordra halmozó kanadai Wayne Gretzkyt.
A túloldalon Nick Foles, az Eagles csereirányítója kezdi 2013-as önmagát idézni. Az NFC-döntőben szétszedte a rettegett Vikings-védelmet, így mindenki, aki Carson Wentz sérülése után elkezdte temetni a csapatot, elhallgatott. Foles csúcsformájára szükség lesz, mert a futójátéka ugyan szintén erős az Eaglesnek, de
ha az irányító gyengélkedik, akkor a futókra jobban oda tud figyelni a Patriots védelme.
Danny Amendolának is fontos szerepe lehet a döntőben. Azt tudjuk, hogy a Patriots elkapója a rájátszásra sebességet vált és az egyik legjobb a szezon ezen szakaszában. Belső útvonalaival nagy zavart okozhat az Eagles védelmében, amely nem igazán erős a rövid, gyors passzok ellen, Brady pedig valószínűleg előszeretettel fogja keresni, hiszen lehet, hogy a Philly nem tud megfelelő embert állítani rá.
Kedvenc célpontja, Rob Gronkowski agyrázkódást szenvedett a Jaguars ellen, de valószínűleg pályára lép a döntőben. Persze, hogy is hagyhatna ki egy ilyen meccset, még úgy is, hogy lehet, a saját nevét sem tudja.
Minden idők legdominánsabb tight endjét szinte lehetetlen megfogni egy az egyben, amikor egészséges. Az Eagles védelméből ez a feladat várhatóan a söprögető Malcolm Jenkinsre, vagy a linebacker Mychal Kendricksre hárul, de meglehet, hogy kettős emberfogással próbálják majd őrizni Gronkot.
Ami szintén fontos párharc lehet, az az Eagles legjobb elkapójának, Alshon Jefferynek, és a Patriots cornerbackjének, Stephon Gilmore-nak a csatája. Az ilyen összecsapások már önmagukban csemegének számítanak, de az övéknek van egy pikantériája is:
a két játékos együtt járt a South Carolina Egyetemre, ahol nemcsak csapat-, de szobatársak is voltak, és legjobb barátokká váltak.
Egészen tavalyig esélyük nem volt a Super Bowlra, Gilmore a gyenge Buffalo, Jeffery a szintén szebb napokat látott Bears játékosa volt, most viszont a döntőben nézhetnek egymással farkasszemet.
Ha az egyik oldalon Gilmore Jeffery ellen, akkor a másikon Ronald Darby Brandin Cooks ellen. Ők ugyan nem voltak szobatársak, de mindkettő szintén új szerzemény, és Darby feladata ugyanaz lesz Cooksszal, mint Gilmore-nak Jefferyvel:
semlegesíteni az ellenfél legjobb elkapóját.
Fontos még kiemelni a falakat. Az Eagles itt jobban áll, hiszen a támadó- és a védőfala is jóval erősebb a Patriotsénál, mindkettő a liga három legjobbja között van. Rengeteg meccsét nyerte meg ezzel a Philadelphia, de önmagában a Super Bowlban ez kevés lesz. Arra mindenesetre elég, hogy a Pats futásait megfogja, valamint siettesse, vagy meg is üsse Bradyt. A túloldalon jó passzvédelemre és futásblokkolásra lesz szükség a támadófaltól,
hogy Foles nyugodtan dobálhasson, valamint az Ajayi-Blount-Clement trió eredményesen futhasson.
Bill Belichicket nem kell bemutatni az NFL kedvelőinek. Sokan csalóként tekintenek rá, hiszen volt már több botránya is ilyen téren, ráadásul a minap látott napvilágot egy hír, miszerint pont a 2005-ös döntőben történt az, hogy
a New England támadói már ismerték a meccs előtt az Eagles védőinek a játékhívását és a kézjeleket.
Azt persze nem lehet tagadni, hogy korszakos zseni és az NFL történetének egyik, ha nem a legjobb edzője. Segítői, a védelemért felelős Matt Patricia és a támadókoordinátor Josh McDaniels sem nyeretlen kétévesek, a döntő után nagy valószínűséggel azonnal bejelentik, hogy Patricia a Detroit, McDaniels pedig az Indianapolis vezetőedzője lesz. Az egyik legjobban alkalmazkodó stábról van szó, ami a meccseken belüli változtatásokat illeti, valamint rendre jól felkészülnek az ellenfélből.
Az Eagles egy fiatal trióval operál, Doug Pederson a második évét tölti főedzőként, támadókoordinátora, a már említett Frank Reich is 2016 óta erősíti az Eagles stábját, akárcsak a védőkért felelős Jim Schwartz, akinek azonban van főedzői tapasztalata a Detroittal, amelyet 12 év után rájátszásba vezetett.
Pederson tavaly a rendkívül bevállalós filozófiájával hívta fel magára a figyelmet, előszeretettel nekimegy a negyedik kísérleteknek, az idei évben pedig szinte irreálisan magas arányban be is jöttek ezek a húzásai.
Erre is biztosan készül Belichick és Patricia, és ha a visszájára tudják fordítani Pederson „tökösségét", akkor nyert ügyük van.
Ebben a műfajban szintén az NFL legjobbjai közé tartozik mindkét klub, habár az Eagles egysége kicsit visszaesett a korábbi évekhez képest. A rúgókon rengeteg múlhat, a rutinos Stephen Gostkowski már két Super Bowlt nyert a New Englanddel, míg az Eaglesnél a teljesen újonc, a Cincinnati gyakorlócsapatából igazolt Jake Elliott áll majd, aki csak egy sérülés miatt került Philadelphiába,
de azért élete második meccsén azonnal klubrekordot állított fel 61 yardos győztes rúgásával, ami csak hárommal marad el az NFL-csúcstól.
Akkor úgy tűnt, magabiztos a nagy tétnél is, kérdés, hogy a Super Bowl terhe mekkora hatással lesz rá.
Természetesen az is előfordulhat, hogy a fent leírtak közül semminek sem lesz sorsdöntő szerepe, és megint jön egy új (vagy a tavalyi) James White, aki eldönt mindent, vagy olyan, mérkőzést befolyásoló esemény is megtörténhet, mint az öt évvel ezelőtti áramszünet, amely után a San Francisco centik híján végrehajtott egy fantasztikus fordítást. A mentális jelenlétnek, a felkészültségnek és a jó döntéshozatalnak biztosan kiemelt szerep jut abban, hogy a végén ki emelheti magasba a Vince Lombardi-trófeát: a New England hatodszor, vagy a Philadelphia először.