Társoldalunk:

A számítógépes játékfüggőség is befolyásolhatja a Stanley-kupa sorsát

2019.04.10. 18:05

Magyar idő szerint április 11-én hajnalban megkezdődik a jégkorongkedvelők kedvenc időszaka, az észak-amerikai profi hokiliga (NHL) rájátszása. A két főcsoport legjobb 8-8 csapata csap össze egymással, ahol négy győzelemig tartó párharcokat vívnak, a végén egy csapat a magasba emelheti júniusban a Stanley-kupát. A mezőny nagyon szoros, és bár van egy klub, amely kiemelkedik az alapszakasz eredményei alapján, egyáltalán nem lehet biztosra venni a sikerét. Megpróbálunk esélyt latolgatni az első forduló előtt.

Keleti Főcsoport

Tampa Bay Lightning - Columbus Blue Jackets

A Tampa évtizedek óta nem látott erődemonstrációt tartott az alapszakaszban, 82 mérkőzésből 62-t megnyert, erre utoljára az 1995-96-os Detroit Red Wings volt képes (amely egyébként elvérzett a főcsoportdöntőben). A csapat 128 pontot szerzett, ami 21-gyel több, mint a holtversenyben második helyen végző Calgary Flames és Boston Bruins eredménye. Egészen hihetetlenül egyben van a Lightning, három csatár is 40 gól és 90 pont fölött termelt. Közülük is kiemelkedik az orosz Nyikita Kucserov, aki 128 ponttal zárta az alapszakaszt, amivel több rekordot is megdöntött: a fizetési sapka bevezetése óta (2005) ennyit senki nem gyűjtött, ő lett minden idők legeredményesebb orosz játékosa egy szezonra vetítve, valamint több klubcsúcsot is átadott a múltnak. Szinte biztosan megkapja júniusban az alapszakasz legértékesebb játékosának járó Hart-trófeát. De nem szabad elfeledkezni két sortársáról, Steven Stamkosról és Brayden Pointról, akik szintén bámulatos alapszakaszt produkáltak. A védelem papíron a liga egyik legjobbja, Victor Hedman és Ryan McDonagh is elit szintet képvisel, és ugyanez elmondható a kapuban Andrej Vaszilevszkijről. A csapat az emberelőnyök kihasználásában és a hátrányok kivédekezésében is a legjobb százalékot érte el az egész NHL-ben, 30 góllal lőtt többet, mint a második legeredményesebb együttes. Nagyon nehéz gyenge pontot találni a Tampánál, amely egyértelmű favoritja a Stanley-kupának.

A Columbus tavaly az első körben 2-0-ra vezetett a későbbi bajnok Washington ellen, innen sikerült elbuknia a párharcot. Azt lehetett gondolni, hogy a klub vérszemet kapva végigmasíroz az alapszakaszon és gond nélkül bejut a playoffba. Aztán ez közel sem így alakult, a csapat végig a vonal környékén bukdácsolt, ezt pedig a cserestop előtt megunta Jarmo Kekalainen általános igazgató, és mindent egy lapra feltéve nagybevásárlást tartott. Megszerezte Matt Duchene-t és Ryan Dzingelt, valamint megtartotta a két balhés és elvágyódó orosz sztárt, Artemij Panarint és a kétszeres Vezina-győztes Szergej Bobrovszkijt, akik így a szezon végén minden bizonnyal ingyen távoznak, hacsak nem lesznek bajnokok. A Jackets végül így is csak épphogy becsúszott a playoffba, és bár a keret erősebb papíron, minthogy az első körben véget érjen a szezon, a toronymagas esélyes Tampa ellen nem sok jóra számíthat a csapat. Kekalainen helyzete sem éppen irigylésre méltó, ha ugyanis kiesnek, akkor a legnagyobb sztárok szinte biztosan lelépnek, ráadásul a jövőbeli draftjogokat is eladta a csapat, hogy erősítsen – mindhiába.

Pittsburgh Penguins - New York Islanders

A 2016-os és 2017-es Penguins gyakorlatilag ugyanazt játssza évek óta: alibizés az alapszakasz nagy részében, aztán az All-Star-szünet környékén a játékosok elkezdik komolyan venni a dolgot, felpörögnek, és gond nélkül bejutnak a rájátszásba. Sidney Crosby idén is 100 pont fölött végzett (pályafutása során hatodszor), egyértelmű vezére volt a csapatnak, de Phil Kessel és Jevgenyij Malkin is hozta a pont/meccs átlagot, Jake Guentzel pedig eljutott 40 gólig. A rutin és a mélység miatt egyértelmű favorit a Penguins, de nem szabad leírni az Islanderst.

Sidney Crosby idén is hozta a tőle megszokottatForrás: AFP/2018 Getty Images/Claus Andersen

Merthogy a csapat kispadja mögött a világ legjobb edzője, Barry Trotz áll. A mester tavaly kupát nyert a Washingtonnal, ahol utána egyáltalán nem akarták megfizetni, ezért az Islandershez távozott. Ott pedig csodát tett. A csapat nyáron elveszítette a klub arcát, a csapatkapitány John Tavarest, vele együtt 40 gól is távozott. Trotz egy igencsak foghíjas keretet kapott, amelyről sokan úgy gondolták, ott van a mezőny 5 legrosszabbja között. Őt ez nem érdekelte, és megreformálta a teljes rendszert. Az Islanders a 17-18-as szezonban 296 gólt kapott, ami a legtöbb volt az NHL-ben. Majd jött az edző, aki a korábban depresszióval kezelt Robin Lehnerrel, valamint a már több helyen megbukó Thomas Greisszal a kapuban, valamint szinte teljesen ugyanazzal a védelemmel ezt a számot 196-ra csökkentette, amely a legalacsonyabb szám lett mostani idényben. Példátlan pálfordulás, amelyért szinte kizárólag Trotz a „felelős”. Ráadásul tavaly a Washingtonnal kiejtette a Pittsburghöt, úgyhogy egyáltalán nem lefutott a párharc.

Boston Bruins - Toronto Maple Leafs

Amikor az NHL lebonyolítását megreformálták 2013-ban, pontosan abban reménykedtek, hogy az ehhez hasonló ősi rivalizálásokat sikerül kicsit felélénkíteni. Sajnos azonban átestek a ló túloldalára, ugyanis zsinórban harmadszor mérkőzik meg egymással ez a két csapat az első körben, és kezd eléggé unalmassá válni. Tavaly papíron a kanadai együttes volt az esélyes, aztán a Bruins ment tovább, és idén a papírforma is a Boston mellett szól. A csapat szinte végig kiegyensúlyozott volt az alapszakaszban, a Marchand-Bergeron-Pastrnak trió az egész NHL egyik, ha nem a legjobb sora volt.

Torontóban továbbra is a fiatalok cipelik a zongorát (Auston Matthews is Mitch Marner), valamint a nyáron megszerzett Tavares is 47 góllal segítette a csapatot, a hátvéd Morgan Rielly is remek évet zárt, ahogy a kapuban Frederik Andersen is. Játékosállományt tekintve ez a Leafs a jelen és a jövő egyik legerősebb csapata, amelynek most kellene bizonyítani, hogy át tudja lépni saját árnyékát.

Washington Capitals - Carolina Hurricanes

A címvédő fővárosi csapat igazi hullámvasutazást rendezett az alapszakaszban, egymást váltották a hosszú győzelmi és vereségszériák. Barry Trotz pótlását az újonc Todd Reirdennel oldották meg, aki idővel szépen beleszokott a feladatba. Az állandóságot ezúttal is a csapatkapitány, Alekszandr Ovecskin képviselte, az orosz szupersztár 51 góljával ismét gólkirály lett, közel 34 évesen sem lassít minden idők egyik legjobb mesterlövésze.
A Carolina 2009 után először jutott be a rájátszásba. A fiatal finn duó, Sebastian Aho és Teuvo Teravainen által repített csapatot a fél hokivilág a szívébe zárta a hazai jégen aratott győzelmek utáni ünneplések miatt.

A védekezést remekül rakta össze Rod Brind'Amour mester, és Petr Mrazek személyében végre találtak egy jó kapust is. Nino Niederreiter megszerzése is telitalálatnak bizonyult. Az együttes tele van tehetséges fiatallal, akiknek remek tapasztalat lesz a playoff, de a bajnok ellen nincs túl sok esélyük a továbbjutásra.

Nyugati Főcsoport

Calgary Flames - Colorado Avalanche

Az albertai együttesből idén kijött az, amit már régóta jósolnak a szakértők. A fiatalok, azaz Johnny Gaudreau, Sean Monahan, a szezon előtt megszerzett Elias Lindholm és a harmadéves Matthew Tkachuk mind csúcsformában játszottak a szezon nagyobb részében. A 35 éves védő, Mark Giordano pedig ahogy öregszik, annál jobb lesz, ebben a szezonban jó eséllyel elnyeri a legjobb hátvédnek járó James Norris-trófeát. A Flames elöl-hátul rendben van, nagyon mély a csapat, viszont a Mike Smith-David Rittich kapuspáros korántsem életbiztosítás. Mindkettő meglehetősen hullámzó, ha éppen jó formában vannak, akkor a Flames szinte verhetetlen, de ha nem tudnak kiegyensúlyozott teljesítményt hozni, akkor már az első körben búcsúzhat a csapat annak ellenére, hogy első kiemelt nyugaton.A Coloradónak sikerült megismételnie a tavalyi bravúrt, és ismét összejött a rájátszás Jared Bednar tanítványainak. Az NHL egyik legrettegettebb sora idén is elképesztő ütemben termelt, habár Gabriel Landeskognak és Mikko Rantanennek is ki kellett hagynia jó néhány meccset, csak Nathan MacKinnon bírta ki egészségesen az alapszakaszt, amit végül 99 ponttal fejezett be.

A Rocky Mountain Line, azaz Gabriel Landeskog, Nathan MacKinnon és Mikko RantanenForrás: AFP/2018 Getty Images/Christian Petersen

A hírek szerint az első mérkőzéstől a trió mindhárom tagja bevethető lesz, ami jelentősen megnöveli az Avalanche esélyeit. A hátsó sorból Tyson Barrie szállíthatja a pontokat, a kapuban pedig feltehetően az a Philipp Grubauer fog kezdeni, aki januárban még statisztikailag a liga legrosszabb kapusa volt, március óta viszont egyenesen a legjobb, elképesztő formába került. Hiába találkozik az első kiemelt a nyolcadikkal, nem lefutott a párharc, amely egyébként remek tempójú hokit ígér a két csapat stílusából adódóan.

Nashville Predators - Dallas Stars

Azok után, hogy tavaly a Predators a teljes alapszakaszt megnyerte, meglepetésre már a második körben búcsúzott. Idén az első 82 meccs sem volt annyira meggyőző, mint egy évvel ezelőtt, de a divízióját így is behúzta a Nashville. A szokásos fizikális, rakkolós hoki tökéletesen passzol a rájátszáshoz, ezért idén sem lehet leírni a 2017-es döntőst, amely ugyanolyan mély kerettel, minőségi védelemmel és kapusduóval kezdi meg a playoffot, mint tavaly. Ha az új szerzemények, azaz Mikael Granlund és Wayne Simmonds is formába lendülnek, akkor összejöhet az újabb finálé.
Dallasban évekig erőltették a „ha kapunk öt gólt, majd lövünk hatot” filozófiát, de ezzel semmit nem értek el, ezért nyáron hoztak egy újonc edzőt Jim Montgomery személyében, aki gyökeres változásokat vezetett be, és egy jóval defenzívebb stílust kezdett játszatni a csapattal.

Ben Bishopnak volt az NHL-ben a legmagasabb védési hatékonysága ebben a szezonbanForrás: AFP/2019 Getty Images/Tom Pennington

Egyből meg is lett a rájátszás, a védelem rendkívül megbízható, a két kapus, Ben Bishop és Anton Hudobin pedig kiemelkedően teljesített. Két hasonló felfogású csapat párharca lesz tehát, az igazi playoffhoki garantált, a továbbjutó kiléte viszont egyáltalán nem.

Winnipeg Jets-St. Louis Blues

A Jets már tavaly is megmutatta, hogy az évekig tehetséges csikócsapatként kezelt együttes bizony szintet lépett, és eljutott a főcsoport döntőjéig. Magasra tették azt a bizonyos lécet, ezért idén már a nyugati főcsoport egyik, ha nem a legkomolyabb favoritjának számítottak, ehhez képest korántsem volt meggyőző a teljesítményük. A még mindig csak 20 éves, Ovecskin-utódnak tartott Patrik Laine december óta szenved (novemberben 18 gólt lőtt, azóta négy és fél hónap alatt összesen kilencet), mert megismerkedett a Fortnite nevű játékkal. Nélküle már a Blues ellen sem tennénk sok pénzt a Jetsre (persze Blake Wheeler vagy Mark Scheifele is bármikor a hátára tudja venni a csapatat), de ha összekapja magát, nagyon sokáig mehetnek.

Patrik Laine gyakorlatilag játékfüggő lettForrás: AFP/2018 Getty Images/Gregory Shamus

A Blues Lainéval fordított utat járt be: borzasztóan rajtolt a csapat, majd kirúgták Mike Yeót, és a ligautolsó helyről simán bejutott a playoffba, az utolsó meccs előtt még a divíziógyőzelemre is volt esélye. A nyáron idecserélt Ryan O'Reilly azonnal vezérré lépett elő, a kapuban pedig az újonc Jordan Binnington űrszámokat hozott. Nagyon egységes csapat lett a Bluesból, és ha a playoffban Vlagyimir Taraszenko is beindul, akkor lehet keresnivalójuk a Jets ellen.

San José Sharks-Vegas Golden Knights

A Sharks a nyáron olcsón megszerezte a világ egyik legjobb hátvédjét, Erik Karlssont, az észak-kaliforniai csapat pedig egyből a Stanley-kupa egyik esélyesévé lépett elő, hiszen addig sem állt rossz nevekből. Karlsson végül majdnem 30 meccsről hiányzott, viszont bekktársa, Brent Burns karrierje legeredményesebb évét zárta (82 meccs, 83 pont), ő a Norris-trófea másik favoritja. Négy csatár is átlépte a 30 gólos határt, és Logan Couture is 70 pontot szerzett. Nagyon egyben van a San José elöl-hátul, egyedül a kapus Martin Jonesra lehetett panasz az alapszakaszban. Ha ő nem tud javítani a teljesítményén, hamar véget érhet a playoff a Sharksnak.

Brent Burns és Erik Karlsson két kivételes képességű hátvédForrás: AFP/2019 Getty Images/Christian Petersen

Tavaly gyakorlatilag az egész szezon a Vegasról szólt, amelyet a többi csapatnak nem kellő játékosokból kukáztak össze, és amely végül egészen a nagydöntőig menetelt. A playoffban többek között a Sharksot is kiütötte a csapat, végül a Washington 4-1-re győzött a fináléban. Idén az alapszakasz rajtjánál beragadt a Golden Knights, már mindenki leírta őket, hogy ez egynyári csoda volt, aztán összekapták magukat, és simán bejutottak a playoffba. Közben Mark Stone-nal erősítettek, és ha a nyáron szerződtetett Max Pacioretty, valamint a kapuban Marc-Andre Fleury is elkapná a fonalat, akkor a Vegas megismételheti a tavalyi bravúrt.

Elmondható tehát, hogy keleten a Tampa Bay egyértelműen kiemelkedik a mezőnyből, és óriási meglepetés lenne, ha nem jutna döntőbe. Persze mérget nem lehet venni a floridaiak sikerére, hiszen ha megnézzük az elmúlt 10 évet, mindössze egyszer nyerte meg a Stanley-kupát az alapszakaszgyőztes csapat (2013, Chicago Blackhawks). Nyugaton pedig teljesen nyitott a kérdés, szinte bárki bízhat a fináléban. Már az első kör hihetetlenül kiélezett párharcokat ígér, több csatában is benne lehet a mindent eldöntő hetedik meccs, és senki sikerét nem lehet készpénznek venni. Aki szereti az igazi, minőségi, hajtós hokit, annak elérkezett az év legszebb időszaka, a rájátszás hangulata ugyanis semmihez sem hasonlítható. Csak annyi a dolgunk, hogy hátradőlünk, és élvezzük.