Társoldalunk:

Egy könyvelő, aki sörligákon keresztül jutott fel a kosárvilág csúcsára

2019.06.22. 16:56

Nick Nurse 29 éven keresztül edzősködött 15 csapatnál, 5 országban, mire végre kinevezték az észak-amerikai profi kosárligában (NBA) szereplő Toronto Raptors vezetőedzőjének. Ezek után azonnal történelmet írt, első évében bajnok lett a csapattal, az NBA 72 éves történetében először nyert nem USA-beli együttes. Pedig, ha nincs egy utolsó pillanatban történt bordatörés, teljesen máshogy alakult volna az élete. Angliából Belgiumon keresztül, amerikai sörligákon és a tarcsin át vezetett az útja a csúcs küszöbéig, és ha már ott volt, azonnal át is lépett rajta. Pedig 13 évvel korábban még munkája sem volt, így inkább teremtett magának egyet. Egy zseni, aki majd 30 évnyi hánykolódás után a mennybe juttatta Kanadát.

Sorsfordító bordatörés, irány a pálya

Nick Nurse az Iowa állambeli Des Moines mellett született 1967. július 24-én. Már a helyszín sem mindegy, ugyanis komoly hatással lesz az életére, de erről majd később. Kilenc testvér közül – akárcsak a mesében – ő volt a legfiatalabb, a legidősebb bátyja, Jim és közte 14 év volt a korkülönbség. Édesapja, Maury sportszerető ember volt, önkéntes edzőséget is vállalt helyi gyermekkosárcsapatoknál, ami a kis Nick életét is megpecsételte.

Gimnáziumi évei alatt az amerikaifoci-csapatban irányítót játszott, akárcsak a kosarasoknál, de baseballal és rúdugrással is próbálkozott. Saját állítása szerint előbbiben volt a legjobb, de végzős évére biztossá vált, hogy nem fogja folytatni, mert a teste nem bírta volna az ütéseket.

Nurse a Kuemper Catholic High School irányítójakéntForrás: CBC

Inkább a baseballt választotta, be is került a Northern Iowa Egyetemre, de úgy gondolta, megnézi a kosarasok edzését is. Egy gálára meg is hívták, ahol Észak- és Dél-Iowa legjobbjai csaptak össze, ő volt az északiak csereirányítója – azaz lett volna, ugyanis az utolsó edzésen a kezdő egyes, a csapat sztárja, Ed Conroy bordatörést szenvedett, így másnap Nurse kezdett, és kiválóan játszott, 27 pontot dobott. Az egyetem sportösztöndíjat ajánlott neki, amit örömmel elfogadott. Ő maga is azt mondja, ha Conroy nem sérül meg azon a tréningen, belőle sem lett volna kosaras vagy kosárlabdaedző.

Könyvelőként lett Anglia ünnepelt kosárkirálya

Nurse-ből hasznos kiegészítő ember és mesterlövész lett egyetemi szinten, csak úgy szórta a hárompontosokat. Emellett kiderült róla, hogy remek vezér, csapattársai kedvelték és felnéztek rá. Viszont hamar eldőlt, hogy az NBA-hez sosem lesz elég jó, ezért a csapat vezetőedzője, Eldon Miller az utolsó játékosévében kinevezte segédedzőnek. Ezután 1990-ben könyvelőként szerzett diplomát, de a kosárlabda volt az élete, ezért szinte az egész világnak elküldte az önéletrajzát. Brazíliából és Japánból is megkeresték, az egyik helyen játékosként számítottak rá, a másik helyen egy nagy cég keresett olyan könyvelőt, aki a kosárcsapatban is megállja a helyét.

Friss diplomás könyvelőkéntForrás: Des Moines Register

Aztán jött egy telefonhívás Angliából, egészen pontosan a Derby Stormtól, akik játékos-edzőnek csábították, ő pedig azonnal igent mondott, majd repülőre ült. A szezon olyannyira jól sikerült, hogy 1991 nyarán kinevezték a nem túl neves, alsóbb amerikai egyetemi ligában szereplő Grand View University élére. Itt két szezont töltött, majd elment segédedzőnek egy nagyobb iskolához, a South Dakotához, ahol szintén két évig dolgozott. Ekkor kapott egy új lehetőséget Angliában, a Birmingham Bullets kérte fel 1995-ben, velük rögtön az első évében bajnoki címet nyert, a döntőben a helyi szupercsapatnak tartott London Towerst legyőzve. Egy rövid belgiumi kitérő (1998) után ismét az Egyesült Királyságban találta magát, a Manchester Giants mestereként 2000-ban újra csúcsra ért, őt pedig megválasztották az Év Edzőjének. Ezután a London elcsábította, velük még az Euroligában is szerepelt a 2000-2001-es idényben, aztán 2001 és 2006 között a Brighton Bearst irányította, 2004-ben újra ő lett az Év Edzője.

Bohócliga és kapcsolatépítések

Ekkoriban már komolyan frusztrálta, hogy az Egyesült Államokban még mindig nem számoltak vele.
Ötletem sem volt, hogyan kaphattam volna komoly munkát otthon, úgy tűnt, akármennyit nyerek Angliában, az egyáltalán nem számít– emlékezett vissza erre az időszakra.

Bármilyen munkát elvállalt volna odahaza, de csak egy sörligás csapat (Oklahoma Storm) segédedzői posztjáig jutott. Ez a bajnokság egyébként a USBL névre hallgatott, és annyira komolytalan volt, hogy az egykori legendás ökölvívó, Roy Jones Jr. is játszott itt, sőt, egyszer úgy lépett pályára, hogy néhány órával később az IBF nagyközépsúlyú övét kellett megvédenie.
Nurse azonban nem adta fel, ott volt minden komolyabb európai kosarastornán, ahol építette a kapcsolatokat, hátha egyszer megcsörren a telefonja, de hiába várt. Végül hazatért Iowába, de továbbra is próbált minden követ megmozgatni, hogy bekerüljön a neve a körforgásba.

Ha nincs munkád, teremts magadnak, és legyél benne a legjobb

Eleinte az NBA-t hívogatta, de onnan hamar átirányították a tartalékligához, a D-League-be (ma már G-League). Akkoriban a „tarcsi” éppen terjeszkedett, több város is szeretett volna magának csapatot, és erről Nurse is tudomást szerzett. Gyorsan cselekedett, elkezdte zaklatni régi ismerősét, Jerry Crawfordot, Iowa állam egyik legkomolyabb lobbistáját. Crawford eleinte még találkozni sem akart Nurse-szel, aztán beadta a derekát, az edző végül meggyőzte: Des Moinesnek kell egy csapat. Mindez 2006 nyarán történt, 2007 őszén pedig az Iowa Energy fennállása első meccsét játszotta a D-League-ben, Nurse lett a vezetőedző. Tehát, mivel nem talált magának munkát/kispadot, inkább létrehozott egyet, ezzel eljutott az NBA kapujába is.

Az új csapat 2009-ben és 2010-ben megnyerte saját csoportját, aztán 2011-ben a D-League bajnoka lett, Nurse pedig újabb Év Edzője-díjjal gazdagodott. Ekkor ismét váltott, átült a Rio Grande Valley Vipers kispadjára, ahol 2013-ban is bajnok lett.

Nem túlzás azt állítani, ha nincs Nick Nurse, az Iowa Energy csapata nem is létezneForrás: Sportsnet

Ez hozta meg számára az igazi áttörést, ugyanis Dwane Casey, a Toronto Raptors vezetőedzője szerződtette stábjába, ezzel végre eljutott az NBA-be. Vele egy időben került a klubhoz a nigériai származású klubvezető, Masai Ujiri, aki azonnal munkához látott, eltakarította a használhatatlan játékosokat, és egy olyan keretet rakott össze, amely ütőképes lett a keleti főcsoportban.

Nurse átalakította a támadójátékot, Kyle Lowry, DeMar DeRozan és Jonas Valanciunas vezetésével a Raptors öt év szünet után bejutott ismét a rájátszásba, aminek azóta folyamatosan résztvevője. A Toronto évről évre javult az alapszakaszban is, Nurse egyre nagyobb beleszólást kapott a stratégia kialakításába, a csapat a főcsoport meghatározó együttese lett. Volt azonban egy akadály, amin, vagyis inkább akin soha nem tudott túljutni a playoffban. Őt úgy hívják, hogy LeBron James, aki 2016-ban, 2017-ben, és 2018-ban is elpusztította a Raptorst.

Ujirinek ekkor lett elege, és Casey hiába nyert Év Edzője-díjat a Toronto történetének legeredményesebb alapszakasza után, az igazgató kivágta, mert bajnoki címet akart. Sőt, ezzel még nem fejezte be az állóvíz kavargatását, megszerezte a San Antonióból elvágyódó Kawhi Leonardot (és Danny Greent), cserébe a 2009 óta a Raptorst erősítő DeRozanért, akivel nem tudott szintet lépni a klub.

Tied a pálya, de akkor nyerjél bajnokságot!

Volt még egy nagyon fontos és igencsak sikeresnek bizonyuló döntése: Casey pótlását nem egy máshonnan érkező, tapasztalt trénerrel oldotta meg, hanem házon belülről: előléptette Nick Nurse-t, és a kezébe adta a gyeplőt.

29 év, 15 csapat, 5 ország. Ez volt Nick Nurse útja egy apró egyetem segédedzői székéből az NBA egyik élcsapatáig. 22 évesen kezdte, az 51. születésnapját pedig már a Raptors élén ünnepelhette.

Nick Nurse és Masai Ujiri, a Toronto Raptors sikerkovácsaiForrás: Sportsnet

A nem túl hatékony, meglehetősen korszerűtlen kosárlabdát játszó DeRozan helyett érkező Leonard lett a csapat arca, akit Nurse tökéletes ütemben és mértékkel pihentetett, a 82 alapszakaszmeccsből csak 60-szor játszatta, amit sztárja később fantasztikus rájátszással hálált meg.

Nurse-re egyébként komoly nyomás nehezedett, ugyanis Leonard szerződése csak a 2018-19-es idényre szólt, muszáj volt jól szerepelnie a csapatnak, mert ha a szupersztár lelép 2019 nyarán, akkor alighanem újjáépítésbe kell kezdeni a csapatnál.

Jól kezdte a szezont a csapat, amely sokáig vezette a ligát, a rendszerében pedig sok játékos (újra) kivirágzott. A veterán Kyle Lowry élete legjobb idényét produkálta (főleg az után, hogy túltette magát azon, hogy legjobb barátját elcserélték), Serge Ibakáról sem gondolták volna sokan, hogy képes lesz ismét ilyen magas szinten kosarazni, Leonard pedig alighanem versenyben lehetett volna az alapszakasz MVP-címéért, ha nem csak 60 mérkőzésen lép pályára. És akkor ott van két fiatal, akik nemcsak egy, hanem több szintet is léptek. Pascal Siakam egyenesen akkorát fejlődött, hogy minden bizonnyal elnyeri majd a Legtöbbet Fejlődött Játékosnak (Most Improved Player) járó díjat, de OG Anunoby is alapembere lett a Raptorsnak, bár a rájátszást egy makacs sérülés miatt ki kellett hagynia. Ugyancsak Nurse kezei alatt vált stabil NBA-játékos Fred VanVleetből, akit nem is draftoltak az NBA-be, és aki aztán a 2019-es nagydöntő egyik legjobb játékosa volt.

Nurse ugyanis továbbcsiszolta a már addig sem rossz támadójátékát: alapvetően a labda járatása és üres dobóhelyzetek kialakítása volt a fő célja, erőltette a csapatjátékot, és szerette, ha játékosai bátran kísérleteztek a triplavonalon túlról. Emellett Leonard is megkapta sokszor a labdát, aki remek egy-az-egy elleni játékos, ezért sokszor adott neki szabad kezet, hadd verje meg az ellenfelét, ahogy csak akarja.

Összeállt csapat, Nurse példátlan taktikával sokkol a döntőben

Az utolsó puzzle-darabka akkor került a helyére, amikor Ujiri a cserehatáridő előtt megszerezte a hihetetlenül intelligens és képzett Marc Gasolt a Memphistől Jonas Valanciunasért cserébe. Ezzel kialakult egy olyan 8-9 fős rotáció, amelynek minden tagja átlag felettit tud nyújtani támadó- és védőoldalon is. Az alapszakaszban a Toronto végül a 2. helyen végzett a Milwaukee mögött, ráadásul a Buckson kívül a Raptors volt az egyetlen, amely az öt legjobb támadó és védekező csapat között is ott volt.A rájátszás első körében az Orlando nem okozott gondot, a másodikban a Torontóhoz képest hasonlóan erős Philadelphia már annál inkább, ráadásul a liga egyik legdominánsabb játékosát, Joel Embiidet kellett megállítani, ami Marc Gasolnak köszönhetően igen jól sikerült. A Sixers azonban nem adta magát könnyen, végül Leonard lehetetlen győztes kosara döntött a két csapat között.

A főcsoportdöntőben az alapszakaszgyőztes Milwaukee volt az ellenfél, a leendő MVP-vel, Giannis Antetokounmpóval, akit aztán Leonard a pálya mindkét oldalán felül tudott múlni, a Raptors pedig úgy jutott tovább 4-2-es összesítéssel, hogy az első két meccset elveszítette.

A döntőben jött a kétszeres címvédő Golden State Warriors, amely nélkülözte Kevin Durantet. Az ő hiánya miatt Nurse egy teljesen új stratégiát dolgozott ki védekezésben, Steph Curryt és Klay Thompsont szinte nem engedte triplát dobni, előbbit főleg nem, próbálta a hármasvonalon belülre tereltetni őket.

Hé, Steph! Pokollá fogom tenni a következő napjaidat!Forrás: AFP/2019 Getty Images/Vaughn Ridley

A csapatvédekezés szinte hibátlanul működött, miközben támadásban ízekre szedte a Warriors védelmét. A második mérkőzés legvégén aztán olyat húzott, amivel majdnem sikerült megfordítania azt a meccset is. Ekkor már Thompson sem volt a pályán, Curry ellen pedig bevetette a box-and-one védekezést, amikor az egyik játékos akár még az illemhelyiségbe is követi az ellenfél legjobbját, a többi négy pedig zónában védekezik. Ezek után az elmúlt évek (és talán minden idők) legjobb támadógépezete percekig pont nélkül maradt. Ezt aztán később is elővette párszor, amivel sokkolta nemcsak az ellenfelet, és annak vezetőedzőjét, Steve Kerrt, hanem az egész kosárvilágot, ugyanis ez a módszer főleg a gimnáziumi meccseken szokott előkerülni, az NBA-ben szökőévente. A Toronto végül ledöntötte a Golden State dinasztiáját, az NBA-t pedig először nyerte meg kanadai csapat.

A finálé tökéletes megkoronázása volt Nick Nurse karrierjének – hiába indult csak egy évvel ezelőtt, ha az NBA-t nézzük. Már ebben a szezonban is megmutatta, hogy zseniális elme, valamint remekült ért a játékosok nyelvén, és a fejlesztésükben is kiváló. Egy szenvedélyes stratéga, aki ha kell, ösztönösen cselekszik, de ugyanúgy meg tudja őrizni hidegvérét is. Az NBA történetében ő lett a harmadik olyan vezetőedző a már említett Kerr, valamint Tyronn Lue (aki inkább LeBron James bábja, mintsem edzője volt), aki az első szezonjában bajnok lett. És ő az első, aki a D-League-ben és az NBA-ben is tudott nyerni. Ha ez a csapat együtt marad, Nurse és Ujiri az NBA következő dinasztiáját építheti fel.