Az NBA acélszüze, akit Magic Johnson szexorgiái sem tudtak megtörni

BKN WARRIORS LAKERS GREEN REBOUN Square Horizontal BASKETBALL
A.C. Green (R) of the Los Angeles Lakers grabs a rebound past Jason Caffey of the Golden State Warriors 01 December 1999 in Los Angeles, Ca. Green recently became the all-time NBA record holder for most consecutive games played. AFP PHOTO/Vince BUCCI (Photo by VINCE BUCCI / AFP)
Vágólapra másolva!
A mélyen vallásos és szüzességi fogadalmat tevő A.C. Green pont abba a Los Angeles Lakersbe került be, amelyiknek a partijairól országszerte legendák keringtek. Volt, hogy lányokat küldtek a szállodai szobájába, amire ő Biblia-olvasással vágott vissza. Kitartása a pályán is gyümölcsöző volt, a mai napig tart egy hihetetlen rekordot.

Los Angelesben az 1980-as évek közepén nem a filmsztárok és a nem a rocksztárok voltak a legnagyobb a királyok, mert mindannyiuk fénye elhalványult a Lakers kosarasainak tündöklésében, és mindannyiuk életvitele olcsó utánzata volt csak annak, amit a kosarasok műveltek.

– mondta az évtizedben kilenc év alatt nyolc döntőt játszó, és abból ötöt meg is nyerő csapat egykori játékosa, Byron Scott.

Lakers-varázslat az 1980-as évekből:

A nyolcvanas évek közepén L.A.-ben legendák keringtek Magic Johnson szexpartijairól. A zseniális irányító a pályán minden idők egyik legjobb kosárlabdacsapatának, a Showtime Lakersnek volt a vezére, a pályán kívül pedig a szinte hetente bonyolított orgiák ceremóniamestere volt.

„Nála voltak a legjobb csajok egész Los Angelesben. De tényleg a legeslegjobbak – idézi az egykori csapattárs, Frank Brickowski a Dealy Best cikkében.

Éjfélre minden srácnak olyan közel kellett kerülnie valamelyik csajhoz, amennyire csak lehetett. Magic járt körbe a házban, bekukucskált az összes szobába, szétnézett a medence körül, és szinte parancsba adta, hogy a vendégek szexeljenek."

Jó ember, rossz helyen

Ebbe a társaságba 1985-ben belecsöppent egy mélyen vallásos oregoni srác,

aki életében egyetlen óráról sem hiányzott az iskolából,

és aki a főiskolán szüzességi fogadalmat tett, amit egész NBA-karrierje során megtartani szándékozott.

A.C. Green (az A.C. az apai nagyszülei, Amanda és Chester keresztnevének kezdőbetűi, ahogy édesapjánál, idősebb A.C. Greennél is) 1963. október 4-én született az Oregon állambeli Portlandben, és középiskolás volt, amikor megkeresztelkedett. A krisztusi tanítást pedig – hasonlóan minden máshoz – roppant komolyan vette. Mint az imént írtuk, soha nem hiányzott az iskolából, az Oregon Állami Egyetemen (Oregon State University) az iskola történetének egyik legjobb játékosa lett, másodévesen bekerült az egyetemi bajnokság (NCAA) Csendes-óceáni csoportjának (Pac-10, majd Pac-12) álomcsapatába, egyúttal az ország harmadik legjobb ötösébe (All-Ameriac Third Team), harmadévesen pedig 65,7 százalékos mezőnydobási mutatóval az egész NCAA negyedik legjobbja volt.

A.C. Green (45) az Oregon State University egyik emlékezetes csapatfotóján Forrás: Twitter

A 206 centis, szorgalmas, jókezű fiút az 1985-ös draft első körében a 23. helyen választotta ki a Los Angeles Lakers. Azt nem tudjuk, hogy A.C. sejtette-e, mi folyik a Showtime Lakers partijain, mindenesetre ő már a főiskola megkezdésekor szüzességi fogadalmat tett, méghozzá azzal a kitétellel, hogy azt egészen karrierje végéig meg is tartja.

Green fogadalma nem könnyítette meg a remek kosaras életét, de őt ez a legkevésbé sem zavarta. Nemhogy nem csinált belőle titkot, de hangosan hirdette a szerinte egyetlen igaz utat. Az említett másodévben, az egyetemi csapat sztárjaként

tüntetést szervezett, mert a suli könyvesboltjában a Playboy című erotikus magazint árulták – mégpedig azért, mert volt benne egy cikk az ország egyik legjobb egyetemi kosarasáról, A.C. Greenről.

Fogadalmának persze gyorsan híre ment országszerte, így aztán nem telt el meccs anélkül, hogy az ellenfelek szurkolói ne cikizték volna a szűz kosarast, de az sem volt ritka, hogy melltartóra vetkőzött lányok próbálják megzavarni, miközben büntetőt dobott.

Megpróbáltatásokból kezdetben Los Angelesben sem volt kevesebb, de itt már inkább erős (nagyon erős) kísértésről beszélhetünk inkább. Csapattársai fogadtak, hogy ki tudja elsőként bűnbe vinni az ifjú játékost, gyorsan össze is gyűlt 600 dollár – ami persze soha nem talált gazdára.

Magic Johnson és Byron Scott oldalán 30 évvel később, 2015-ben:

„Egyszer valamelyik srác felküldte hozzá a szállodai szobájába a leggyönyörűbb bombázót, akit valaha láttam. Sima ügy, vége a srácnak, gondoltuk. Erre másnap reggel széles vigyorral a képén jön le, és azt mondja, hogy akkor most felolvas nekünk a Bibliából. Le voltunk sújtva... Ugyanakkor persze rendkívüli módon tiszteltük az elhatározásáért" – mondta már 2009-ben Green egykori lakerses csapattársa, Michael Cooper.

Az ötletgazda maga Magic Johnson volt, aki két hónapos határidőt szabott: „Ha addig nem fekszel le egyetlen csajjal sem, a tiéd a pénz. De az rohadtul ki van zárva, hogy megtörténjen..." – mondta a főnök, akinek kivételesen nem lett igaza.

A bibliás sztorit az NBA történetének legeredményesebb játékosa, Kareem Abdul-Jabbar is megerősítette, ahogy a hozzá hasonlóan a Hírességek Csarnokába (Hall of Fame) ugyancsak beiktatott James Worthy is, hozzátéve: kíváncsiak voltak, meddig bírja a srác.

Ha bulizni akarták hívni, a válasz mindig ugyanaz volt: inkább marad otthon, és imádkozik az éppen eltévelyedni készülő csapattársaiért.

Itt éppen ételt oszt a rászorulóknak:

„Mit csinálsz, ha egy este kopognak a hotelszobád ajtaján, és a kémlelőnyíláson kinézve egy félmeztelen csajt látsz az ajtóban?"

„Nagyon hangosan imádkozni kezdek" – hangzik el egy párbeszéd a Will Ferrell (színész, rendező, Lakers-drukker) által készített A.C. Green: Az Acélszűz című dokumentumfilmben.

Green szüzességi fogadalmát azért egy könnyebben befogadható irányból is meg lehetett közelíteni. Például abból, amiről a szintén Hall of Fame-tag, az eredeti Dream Teamben is pályára lépő San Antonio Spurs-sztárral, David Robinsonnal, és a Detroit Lions NFL-csapat történetének egyik legjobb játékosával, Barry Sandersszel együtt énekelt: „Ne akarj bennünket megállítani, míg erről éneklünk/a kormány meséje a gumiról csak egy vicc/biztonságos szex nincs, csakis az önmegtartóztatás/míg meg nem házasodsz, jobb, ha elkötelezett maradsz."

A.C. Green a 2000-2001-es szezon alapszakaszának végén vonult vissza, a következő évben pedig megnősült, amivel véget ért az önkéntes fogadalma. 1989 óta irányítja az A.C. Green Youth Foundation nevű alapítványt, ahol a fiatalokat az önmegtartóztatásra, egyúttal a tartalmas élet keresésére biztatja. Humanitárius tevékenységéért több elismerést is kapott.

Az Acélember

Önmagában az is megsüvegelendő, hogy valaki egy nem rövid profi sportolói karrier egésze során képes kitartani egy olyan elhatározás mellett, mint, amit A.C. Green tett. Azonban az, ahogy ő letudta a számára jutó 16 szezont az NBA-ben, csak tovább kell, hogy növelje az iránta érzett csodálatot.

A.C. 1985 őszén mutatkozott be a Lakersben, amelyikkel a következő két szezonban bajnoki címet nyert, első csapatként duplázva az 1968-69-es Boston Celtics óta. Green ráadásul nem is peremember volt, a két, bajnoki címmel végződő szezonban 11,1 pontot és 8,2 lepattanót átlagolt, mezőnyből pedig 50 százalék fölött dobott.

A Lakersnél töltött első időszaka nyolc szezonjából hatszor ő volt a csapat legjobb lepattanózója

– ott, ahol Kareem Abdul-Jabbal és James Worthy dolgozott a palánkok alatt. Green 1990-ben kezdő volt az All-Star-gálán, egy évvel korábban pedig beválasztották a liga második legjobb védekező ötösébe.

Minőségi játékos volt (a 45-öst figyeljék):

1993-ban elhagyta a Lakerst, három és fél szezont a Phoenix Sunsban töltött, két és felet pedig a Dallas Mavericksben, az arizonaiakkal 1993-ban bejutott a nagydöntőbe, ahol 4-2-re kikaptak a Jordannel, Pippennel, BJ Armstronggal, Horace Granttel felálló Chicago Bullstól. 1999-ben visszatért a Lakershez, hogy ekkor már Kobe Bryant és Shaquille O'Neal társaként nyerje meg harmadik bajnoki gyűrűjét, majd még egy szezont levezetett a Miami Heat csapatában.

És itt jön a truváj! A 16 szezon alatt összesen 1281 alapszakaszmérkőzésen léphetett volna pályára az NBA-ben, amit ő 1278 alkalommal meg is tett, azaz mindössze három (igen, 3) mérkőzést hagyott ki egy kisebb sérülés miatt a második szezonjában. 1986. november 19-től, egészen karrierje utolsó meccséig, azaz 2001. április 18-ig viszont már egyetlen egyet sem,

azaz megszakítás nélkül 1192 NBA-alapszakasz-mérkőzésen volt ott a pályán,

ami egészen hihetetlen rekord.

Beállította a rekordot, majd még megtoldotta 150 meccsel:

Volt három szezonja (1989-90, 1990-91 és 1999-2000), amikor mind a 82 meccsen kezdő volt, az 1996-97-es szezonban pedig az idény közben beiktatott klubváltás miatt rendhagyó módon 83 meccse volt az alapvetően 82 meccses alapszakaszban.

Mindezt úgy, hogy fiatal korától krónikus csuklás kínozta, ami egész pályafutását végigkísérte. Csak akkor nem csuklott, ha futott, vagy ha komolyabb fizikai megterhelésnek volt kitéve.

mondta az ESPN-nek Gerry Feldlawn, a Phoenix Suns egykori munkatársa. – Én tettem föl a játékosokra a kötéseket, és egyszer csak bejött ez a srác, és nem tudott megszólalni, de jóformán még levegőt venni sem. De amikor futott, vagy a pályán volt, akkor elmúlt a csuklása, egyébként egy perc nyugta nem volt. Szerintem azért is játszott folyton, mert, ha nem volt a pályán, akkor szörnyű volt az állapota." A csapattársak egykori visszaemlékezései szerint Green soha nem aludt két óránál többet. De egy Acélembernek minek aludnia, nem?