Társoldalunk:

Ukrajna

2006.01.30. 12:58

Sokak szerint minden idők legjobb szovjet futballistája volt, és a jelek szerint edzőként is megállja a helyét. Futballpályafutása során 18 évet töltött el a Dinamo Kijevnél, amellyel nyert hét szovjet bajnoki címet, két KEK-et és egy európai Szuperkupát, szerepelt két világbajnokságon és két olimpián, 1975-ben pedig megkapta az Aranylabdát, vagyis Európa legjobb játékosának választották.

A szovjet pontvadászatban 432 mérkőzésen 211 gólt ért el, mindkettő rekordnak számít (amit már nem is fognak megdönteni), míg a válogatottban 101 találkozón 35 gólt ért el. Pályafutása csúcsán nem igazolhatott külföldre, így csak karrierje leszálló ágában játszhatott légiósként: az 1988-89-es idényben az osztrák Vorwärts Steyrben, egy évvel később pedig a ciprusi Arisz Limasszolban futballozott.

A sportágtól ezt követően sem szakadt el, hiszen edzőnek állt, és éveken keresztül Görögországban dolgozott: az Olympiakosznál kezdte, ahol két és fél évet töltött el, majd edzette a PAOK Szalonikit, az Ionikoszt, ismét a PAOK-ot, az AEK Athént, majd 2000 és 2002 között megint az Ionikoszt.

Miután 2002-ben beválasztották az ukrán parlamentbe, hazatért, 2003 októberében pedig elvállalta a válogatott irányítását - és a nemzeti tizenegyet rögtök kivezette a világbajnokságra. Felesége az egykori híres szovjet sportolónő, Irina Gyerjugina, aki ritmikus sportgimnasztikában több világbajnoki címet is szerzett.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK