Horvátország

 

• Horvátország
• Dado Prso

A Balkán-félsziget és Közép-Európa határán fekvő ország északi és keleti része az Alföldhöz kapcsolódó síkság, amelyet kisebb középhegységek tagolnak. Tengerparti sávja (Dalmácia) hosszan elnyúlik délkeletre az Adriai-tenger mentén.

Horvátország mai területe az i. e. 1. században a Római Birodalom része volt, majd a 6. században érkeztek az első szláv népek, akik felvették a nyugati kereszténységet. Az első ismert horvát állam a 9. században alakult meg a mai Dalmácia területén, amely 1102-től a Magyar Királyság társországává vált, és 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásáig az is maradt. 1918. december 1-jén Horvátország az újonnan megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, 1929-ben nevezték át Jugoszláviának.

A II. világháború során önálló horvát (usztasa) államot hoztak létre német gyámsággal, majd a háború után az újjá alakuló Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett. Az 1991-es népszavazáson a lakosság többsége a függetlenség mellett szavazott, amelyet 1991. június 26-án kiáltottak ki. Másnap az országot megszállta a jugoszláv szövetségi hadsereg, de a horvát erők egy véres háború során kiűzték őket. A háborút követően komoly erőfeszítéseket tettek a turizmus ismételt fellendítésére, amely sikeres is volt, hiszen igen jelentős az idegenforgalom. Az 56 ezer km2 területű országban 4,3 millió ember él.

Az első horvát bajnokságot 1912-ben még az Osztrák-Magyar Monarchia idején rendezték, ám a hat zágrábi klub (HASK, HSK Concordia, HSK Gradjanski, HSK Croatia, HSK Ilirija, Tipografski SK) részvételével rendezett pontvadászat félbeszakadt, ám az annalesek a HASK bajnoki címét rögzítik. A következő bajnokságot 1940-41-ben rendezték, akkor a Hajduk Split nyerte meg az aranyérmet, 1941-42-ben a Concordia végzett az első helyen, majd a területi alapon megrendezett következő pontvadászatot a Gradjanski teljesítette a legjobb teljesítménnyel.

Szövetség neve:	Hrvatski nogometni savez (HNS)
Alapítási éve:	1912
FIFA-tagság kelte:	1992
Címe:	Rusanova 13, 10 000 Zagreb, Croatia
Telefonszáma:	00-385-1-2361555
Telefaxszáma:	00-385-1-2441501
Internetcíme:	www.hns-cff.hr
E-mail címe:	[email protected]
Elnök:	Vlatko Markovic
Alelnök:	Vlado Zec
Főtitkár:	Zorislav Srebric
Szövetségi kapitány:	Zlatko Kranjcar
A válogatott szerelése:	piros-fehér mez, fehér nadrág, kék sportszár

A kupaküzdelmek első etapját 1941-ben rendezték, a Gradjanski két mérkőzés után (2-2, 6-2) diadalmaskodott a Concordia felett. Az önállóság utáni első pontvadászatot 1991-ben az Inker Zapresic nyerte, ám ezt nem sorolják a hivatalos bajnokságok közé. Nem úgy a következőt, az 1992-est (naptári évben rendezték), amelyet a Hajduk Split fejezett be a legtöbb pont összegyűjtésével.

A kilencvenes évek közepén folytatódott a Zágráb-Split közötti rivalizálás (szériában két Hajduk-, majd 1996-tól négy Croatia-elsőség következett), a két város közötti csata azóta is tart, hiszen a 14 eddig befejeződött bajnokságban más székhelyű klub még nem ért a csúcsra. A Dinamo (Croatia) hét, a Hajduk hat, az NK Zagreb egy aranyéremmel büszkélkedhet.

Szintén ez a két egyesület a legeredményesebb a horvát kupa történetében is, a Dinamo (korábban HASK Gradjanski és Croatia néven) hét, a Hajduk Split négy győzelmet tudhat magáénak. A jugoszláv időkben két európai kupagyőzelmet ünnepelhettek az országban, a BEK-ben a Crvena Zvezda (1991), a VVK-ban pedig a Dinamo Zagreb (1967) diadalmaskodott. Mindkét klub átélt egy elbukott finálét is, a belgrádiak 1979-ben az UEFA-kupában, a zágrábiak 1963-ban a VVK-ban botlottak el az utolsó akadályban.

A horvát válogatott 1940 és 1944 között több mérkőzést vívott, majd a függetlenség kivívása után először 1991. október 17-én Zágrábban lépett pályára, első ellenfele az Egyesült Államok volt. Drazan Jerkovic csapata (soraiban Drazen Ladiccsal, Zlatko Kranjcarral, Aljosa Asanoviccsal) 2-1-re győzött, majd sorban jött a többi mérkőzés.

A horvát válogatott a nemzetközi labdarúgás vérkeringésébe az 1996-os Európa-bajnokság selejtezői során kapcsolódott be, akkor már Robert Jarni, Slaven Bilic, Robert Prosinecki, Davor Suker, Zvonimir Boban, Alen Boksic, Nikola Jurcevic és Nikola Jerkan fémjelezte a csapatot, amely az 1998-as franciaországi világbajnokságon érte el története legnagyobb sikerét, ahol bronzérmet szerzett.

A közelmúlt futballsztárjai mellett Franjo Wolfl, Stjepan Bobek, Bernard Vukas, Ivica Horvat, Vladimir Beara, Josip Skoblar, Ivica Surjak és Zlatko Vujovic sorolhatók a legismertebb horvát futballisták közé, míg Branko Zebec, Zlatko Cajkovski, Tomislav Ivic, Miroslav Blazevic, Otto Baric edzőként öregbítette az ország labdarúgásának hírnevét szerte a világban.