Társoldalunk:

Koreai Köztársaság

2006.04.04. 16:51

Lee Woon Jae

A veterán portás már 1994-ben bemutatkozhatott a válogatottban, de csak 2000 óta számít az első számú hálóőrnek Dél-Koreában. 1973. április 26-án született, és első profi klubja a Suwon Samsung Bluewings volt - más egyesületben nem is szerepelt. Ott volt az 1992-es barcelonai olimpián, de egyetlen mérkőzésen sem védett, majd 1994-ben a nagyválogatottban is bemutatkozhatott. Ugyanabban az esztendőben a világbajnokságon a koreaiak harmadik csoportmeccsén a németek ellen egy félidőn keresztül ő védett, de ezt követően egészen 1999-ig nem húzhatta fel a címeres mezt. Időközben klubjában remekelt, 1998-ban és 1999-ben is bajnoki címet nyert a Suwonnal, így megint meghívót kapott a válogatottba, és azóta övé az egyes számú mez. A nemzetközi porondon is sikeres volt, hiszen klubjával 2001-ben és 2002-ben is megnyerte az Ázsiai Bajnokok Ligáját, pályafutásának csúcspontja pedig a 2002-es, hazai rendezésű világbajnokságon jött el. A spanyolok elleni negyeddöntőben tizenegyespárbajra került sor, amelynek során Lee Won Jae kivédte Joaquín büntetőjét, és ezzel továbbjuttatta csapatát. A Suwonnal 2004-ben újabb bajnoki címet szerzett, és továbbra is ő az első számú kapus a válogatottban, mindegyik vb-selejtezőn szerepelt, közelít a 100. válogatottságához.

Park Ji Sung

1981. február 25-én látta meg a napvilágot, és tehetségére hamar felfigyeltek. Már középiskolás korában is az ország egyik legjobbjának számított, majd később, amikor a Myungji Egyetem csapatában szerepelt, a profi klubok versengtek az akkor már korosztályos válogatottnak számító futballista aláírásáért. Nagy meglepetésre nem valamelyik dél-koreai együtteshez szerződött, hanem a japán élvonalban szereplő Kioto Purple Sangához igazolt. A J-League-ben 2000. június 24-én mutatkozott be a JEF United Icsihara ellen. Nem sokkal később már a sydney-i olimpián szerepelt a koreai tizeneggyel, ahol együttese mindhárom találkozóját végigjátszotta. Ezt követően végre bemutatkozhatott a nagyválogatottban is, és a 2000 novemberében megrendezett Ázsia-kupán is jelen volt, igaz, ott csak egy mérkőzésen szerepelt. Klubcsapatában időközben alapember lett, de a gárda kiesett a legjobbak közül, így Park a japán másodosztályban folytatta. Ennek ellenére továbbra is rendszeresen meghívót kapott a válogatottba, a Konföderációs Kupán a koreai együttes mindhárom találkozóját végigjátszotta. A Purple Sanga színeiben megnyerte a japán második vonal küzdelmeit, így megint élvonalbeli labdarúgóként folytathatta volna pályafutását - ha 2002 nyarán, a remek vb-szereplés hatására a PSV Eindhoven nem veszi meg. A hollandoknál az első évben nem sok játéklehetőséget kapott, de miután sikerült megszoknia az új környezetett, az eindhoveniek nagyon hasznos tagja lett: az elmúlt két idényben 13 gólt ért el a bajnokságban, és a Bajnokok Ligájában is remekelt. A Manchester United 7,3 millió eurót fizetett ki a több mint 50-szeres válogatott focistáért, aki a középpályán és a támadó alakzatban is bevethető.

Park Chu Young

A dél-koreai labdarúgás új csodagyereke, a fiatal generáció első számú bálványa, hazájában valóságos hisztéria veszi körül. 1985. június 10-én született, és szülei azt szerették volna, ha tudományos pályára lép - erre minden esély meg is volt, hiszen Park 150-es IQ-val rendelkezik, és gyermekkorában elsősorban az űrkutatás érdekelte, minden álma az volt, hogy egyszer a NASA-nál dolgozhasson. Ugyanakkor a futball is remekül ment neki, és a daegui középiskolában már inkább a labdarúgással foglalkozott. Sportösztöndíjjal került a szöuli Korea Universityre (ahol korábban a dél-koreai futball két legismertebb játékosa, Cha Bum Kun, illetve Hong Myung Bo is végzett), és 2004-ben robbant be az ország labdarúgásába, amikor az U20-as válogatottal megnyerte az Ázsia-kupát, mégpedig úgy, hogy ő lett a torna gólkirálya (a döntőben kétszer talált be), és a viadal legjobb játékosa is. Az FC Seoul rögtön profi szerződést ajánlott neki, és 2005 márciusában első élvonalbeli mérkőzésén mesterhármast ért el. Ott volt a tavalyi U20-as vébén, de már ezt megelőzően bemutatkozott a nagyválogatottban - természetesen góllal, az üzbégek elleni vb-selejtezőn az utolsó percben egyenlített ki. A tavalyi bajnokságot 12 góllal zárta, összesen három világbajnoki selejtezőn két gólt ért el. Rendkívül vallásos, minden egyes gólját követően imádkozó mozdulattal ünnepel.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK