Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Forrás: [origo] Argentína
Forrás: [origo] Juan Roman Riquelme

Argentínában a labdarúgás az 1860-as években jelent meg, természetesen az országban dolgozó britek jóvoltából. Az első argentin (és egyben az első dél-amerikai) futballklubot 1867-ben alapították a Brit Vasúttársaság dolgozói Buenos Aires Football Club néven. Az 1880-as években már olyan sok kifejezetten labdarúgással foglalkozó egylet létezett az országban, hogy a britek már bajnokságot is szerveztek számukra. A ma is létező klubok közül a legrégebben a fővárosi Quilmest (1887) és a rosariói Centralt (1889) alapították. A jelenlegi bajnokság elődjének tekinthető első pontvadászatot 1891-ben rendezték meg, és a (mint neve is mutatja) kizárólag brit játékosokból álló St. Andrews együttese nyerte.

A következő hét (!) bajnokságban a Lomas Athletic gárdája végzett az élen. Az első, nem angol nevű argentin bajnok az Alumni csapata volt, 1901-ben - a klub a következő évtizedben szinte egyeduralkodó lett, tíz bajnokságból nyolcat megnyert. 1912-be, hogy ezzel is jelezze az angoloktól való elszakadást, az ország labdarúgó-szövetsége spanyolra változtatta angol nevét, és létrejött az Asociación Argentina de Futbol, amely (a kontinensen elsőként) azonnal csatlakozott is a FIFÁ-hoz.

Szövetség neve:

Asociación del Fútbol Argentino (AFA).

Alapítási éve:

1893.

FIFA-tagság kelte:

1912.

Címe:

Viamonte 1366/76, 1053 Buenos Aires, Argentina.

Telefonszáma:

00-54-11-43727900.

Telefaxszáma:

00-54-11-43754410.

Internetcíme:

www.afa.org.ar.

E-mailcíme:

[email protected].

Elnök:

Julio Grondona.

Alelnök:

José María Aguilar.

Főtitkár:

José Luis Meiszner.

Szövetségi kapitány:

José Pekerman.

Válogatott szerelése:

világoskék-fehér mez, fekete nadrág, fehér sportszár.




Az első profi bajnokságot a Boca Juniors együttese nyerte meg, a másodikat pedig az ősi rivális River Plate. Egészen 1967-ig öt csapat (a Boca, a River, valamint a Racing Club, az Independiente és a San Lorenzo az aranyéremért folyó harc, az ötökön kívül egyetlen más csapat sem tudott bajnoki címet nyerni. A hagyományt az Estudiantes törte meg az 1967-es metropolitano megnyerésével. A hetvenes évek a River-Boca duó uralmát hozták, a következő évtizedben viszont teljesen kiegyenlítődtek az erőviszonyok: a tíz év húsz aranyérmén összesen nyolc klub osztozott. A kilencvenes években A River Plate, a Boca Juniors és a Velez Sarsfield uralta az argentin futballt, az ezredforduló óta pedig a Boca nyerte a legtöbb aranyérmet.

A Libertadores Kupában először az Independiente nyerte meg az argentin klubok közül 1964-ben, sőt, a vörös ördögök egy évre rá megvédték címüket. A következő bő két évtized valóságos argentin hegemóniát hozott: a sorozat első 27 kiírásából 15-öt nyert argentin csapat! (a legtöbbször, összesen hat alkalommal az Independiente diadalmaskodott, amely 1972 és 75 között zsinórban négyszer hódította el a trófeát). 1986 óta viszont "csak" ötször nyert argentin csapat: 1994-ben a Velez Sarsfield, két évvel később a River Plate, 2000-ben, 2001-ben és 2003-ban pedig a Boca Juniors.

Az argentin válogatott történetének első mérkőzését 1905-ben vívta, természetesen a szomszéd Uruguay együttesével, a találkozó gólnélküli döntetlennel zárult. Az első nagy siker az 1921-es Copa America megnyerése volt, a diadalt 1927 és 1947 között hétszer is sikerült megismételnie a selecciónnak. Az 1928-as amszterdami olimpián és az 1930-as uruguayi világbajnokságon ezüstérmet szerzett Argentína válogatottja (mindkétszer Uruguay győzött), a következő elfogadható vb-szereplésig azonban egészen 1966-ig kellett várni, amikor a kék-fehére csíkos mezesek a negyeddöntőben estek a házigazda (és későbbi győztes) angolok ellen.

1974-ben is a legjobb nyolc között búcsúztak az argentinok, akik négy évvel később, hazai pályán megnyerték történetük első világbajnok címét. A Mario Kempes vezette gárda győzelmét nyolc évvel később Mexikóban Diego Maradona vezérletével megismételte a csapat, amely 1990-ben csak a döntőben kapott ki az NSZK-tól. 1994-ben a nyolcaddöntő, 1998-ban a negyeddöntő, 2002-ben pedig a csoportkör jelentette a végállomást az argentin válogatott számára, amelynek tehát van mit javítania Németországban.