Társoldalunk:

Húsz éve kapott megalázó verést a Mezey-csapat

2006.06.02. 6:32

Disztl Péter (1960): 1984-89 között 37-szeres magyar válogatott, a Videoton kapusaként UEFA-kupa-döntős 1985-ben, játszott a Bp. Honvédban, a német RW Erfurtban (1990-91), a VfB Leipzigben (1991-92), a Stahl Brandenburgban (1992), illetve a malajziai Selangorban (1993). Kapusedzőként dolgozott a Videotonnál, a BKV Előrénél, a Vasasnál, sőt segítette Lothar Matthaus munkáját is.

Sallai Sándor (1960): 1981 és 89 között 55-szörös válogatott játékos a Debrecenből és a Honvédból, éppen a két csapat 1985-ös bundameccse miatt kiáltották ki bűnbaknak. A védőt három évre tiltották el (így hiába kötött előnyös szerződést az Oviedo csapatával, nem szerződhetett Spanyolországba), végül Svájcban fejezte be pályafutását: megfordult az SR Delémont (1990-94), valamint az FC Cornol (1994-95) együttesében. Ötszörös magyar bajnok (1984, 1985, 1986, 1988, 1989) kétszeres Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1985, 1989). Jelenleg üzletember.

Róth Antal (1960): A pécsiek védője 1983-88 között 29 alkalommal szerepelt a legjobbak között, 1986 és 1989 között a holland Feyenoord alkalmazásában állt. Pécsre 1990-ben kerül vissza pályaedzőként. 1994-ben rövid ideig a csapat vezetőedzője, majd 1998-ig az utánpótlásért lesz felelős. Ezután két évig a Sopron labdarúgócsapatát irányítja, mely vezényletével az NB I-be kerül. 2001 áprilisától ismét a pécsi együttes vezetője. Jelenleg az olimpiai válogatott szövetségi kapitánya. Neve felmerült Lothar Matthäus utódaként is, de Róth nem vállalta a feladatot.

Burcsa Győző (1954): 15-szörös válogatott, a Győrrel kétszeres magyar bajnok, a Videotonnal UEFA-kupa-döntős, 1985 és 1987 között a francia Auxerre játékosa, 1986-ban a France Football szerint Franciaország legjobb külföldi futballistája lett. Olyan játékoskkal játszott egy csapatban, mint Basile Boli, Bruno Martini vagy Eric Cantona. Játszott a másodosztályú Melon, illetve a harmadik ligás Arras együttesében, utóbbinál kezdste edzői pályafutását. Magyarországon a 1990-ben a Videoton vezetőedzője lett, később dolgozott Nyíregyházán, illetve Sopronban. Ma vállalkozó, a jelenlegi állapotok mellett nem vállal szerepet a futballban.

Forrás: MTI

Détári és a labda

Garaba Imre (1958): A Honvéddal 4-szeres bajnok (1980, 1984, 1985, 1986), egyszeres kupagyőztes (1985) lett. 1979 és 1987 között 243 bajnoki mérkőzésen 14 gólt szerzett. 1987-től a francia Stade Rennes-nél töltött két évet, majd 1989-ben a belga RSC Charleroi-hoz szerződött. 1992-ben visszatért Magyarországra, a BVSC csapatához. A válogatottban 82 meccsen 3 gólt lőtt. 1993-tól edző: dolgozott a BVSC-nél, a REAC-nál, a Gödöllőnél, majd 1996-ban az MTK-nál. A kék-fehérek után már nem vállalt edzői állást, sőt a labdarúgástól is távol tartja magát.

Péter Zoltán (1958): A zalaegerszegiek balhátvédje 1979 és 1987 között 28 alkalommal ölthette magára a nemzeti mezt, 1987-től Ausztriában játszott, megfordult a Vienna és az Elterndorf együttesében is. Pályaedzőként több szakembert is segített már a zalaegerszegi kispadon.

Dajka László (1959): 1980 és 88 között 24 alkalommal lépet pályára a nemzeti együttesben, a Honvédból 1987-ben szerződött a spanyol UD Las Palmashoz, onnan három év után távozva két újabb szezont húzott le a svájci FC Yverdon-Sportsnál. Edzőként az 1996/97-es szezonban mutatkozott be a magyar élvonalban, a BVSC-t 34 meccsen keresztül irányította. Azóta sem töltött el ennyit egy klubnál sem, Haladás, Debrecen, Sopron, Békéscsaba és Zalaegerszeg következett...

Kardos József (1960): A salgótarjáni védő 1978-tól 88-ig 228 mérkőzésen 36 gólt szerzett az Újpesti Dózsa színeiben, ezt követően egy-egy évig erősítette a Vasas, a görög Apollon Kalamaria, illetve a Vác gárdáját. 33 válogatottbeli szereplésén 3 gólt szerzett. Edzőként 1997-99 között két osztályt lépett előre a Komárommal, majd a Kiskunfélegyháza, az Újpest FC ifjúsági csapata, a megyei I. osztályban szereplő Petőfibánya, az Ózdi Kohász, illetve a Budakalász következett.

Nagy Antal (1956): 1979-88 között 32-szer ölthette magára a címeres mezt, a Honvédból a francia US Nancy-Loraine szerződtette 1986-ban (edzője Arséne Wenger lett!), majd 1987-92 között a svájci FC Yverdon-Sports színeiben futballozott. Jelenleg üzletember.

Bognár György (1961): 1985-94 között összesen ötvenszer játszott a válogatottban, nyolc gólt szerzett. Szerepelt az MTK (1980-1988), az SC Toulon (francia, 1988-1990), a Standard Liege (belga, 1990-1992), a BVSC (1992-1996), a Györköny (1997 ősz) és a Kiskunfélegyháza (1998-99) csapataiban. Edzőként dolgozott a BVSC (1997-98, pályaedző, majd vezetőedző), az MTK Hungária (1998-2001, szakmai igazgató és utánpótlásedző, majd 2001-2002 vezetőedző), a Matáv Sopron (2002. május-2002. augusztus), a REAC (2003-2004) és a Honvéd (2004) együttesénél. 2006 januárjában a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság sikkasztás, csalás és okirat-hamisítás miatt két év szabadságvesztésre ítélte, amelyet öt év próbaidőre felfüggesztett

Détári Lajos (1963): 1984 és 1994 között 64-szeres válogatott labdarúgó (13 gól), a Bp Honvédtól az Eintracht Frankfurt vásárolta meg, amellyel német kupát nyert) a döntőben a győzte gólt Détári szerezte szabadrúgásból). Németországból a görög milliomos, Koszkotasz vásárolta meg az Olimpiakosz számára, innen Bolognába, Anconába, fél évre a Ferencvároshoz, majd Genoába és a svájci Neuchatel Xamaxba igazolt. Levezetésképpen megfordult az osztrák St. Pöltenben és a BVSC-ben. Háromszoros magyar bajnok, Magyar Kupa-győztes, magyar Szuperkupa-győztes, háromszoros magyar gólkirály, ötszörös világválogatott. Edzőként: az FC Bihor, a Csepel, a Kispest, a vietnami ACB, a Haladás, a Tatabánya, a Diósgyőr, a Nyíregyháza, illetve a görög Panszerraikosz szakvezetője. Jelenleg szövetségi edzőként segíti Bozsik Péter kapitány munkáját.

Kiprich József (1963): a 70-szeres válogatott csatár (28 gól) napjainkig a Feyenoord legendája, "Jozef Kipricsről" még mindig lehet találni az interneten archív felvételeket. A tatabányai támadó 1984 és 1995 között játszott a nemzeti csapatban, külföldön kipróbálta magát a rotterdami klub mellett a BVV Den Bosch, illetve a ciprusi Apoel Nicosia gárdájában is. Volt holland bajnok (1992-93), ciprusi bajnok (1996), holland kupagyőztes (1991, 1992, 1994, 1995) és ciprusi kupagyőztes (1996). Edzői pályafutását 1999-en a Lombard FC Tatabányánál kezdte, majd sorrendben a Vasas (másodedző), a Kecskeméti FC, az Olimpia Satu Mare, a Győri ETO FC, ismét az Olimpia Satu Mare és a Diósgyőri VTK BFC következett. 2005-től Kiprich a Feyenoord számára keres fiatal magyar tehetségeket, és az Újpestnél az U19-es csapat edzője.

Esterházy Márton (1956): 1980 és 88 között 29 alkalommal volt válogatott, 11 gólt szerzett. Futballozott a KSI (1966-72), a Csillaghegy (1974), a III. ker. TTVE (1975), a Budafok (1976-77), a Ferencváros (1977-79), a Bp. Vasas Izzó (1979-80), a Bp. Honvéd (1980-84), az AEK Athén (1984-87), a Panathinaikosz (1987), a Casino Salzburg (1988), a CS Chenois (1989-91), a FC Bulle (1991-92), a Bag (1992) és az FC Weissenbach (1993) együtteseiben. Háromszoros bajnok (1980-81, 1983-84, 1984-85), kupagyőztes (1977-78). Napjainkban üzletemberként dolgozik.

Pincési László

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK