Társoldalunk:

Chile kivégezhette volna Hondurast

2010.06.16. 15:27

Chile lelkes játékkal próbálta a gyepbe gyalulni Hondurast a H csoport első mérkőzésén. A dél-amerikaiak helyzeteik alapján sokat javíthattak volna a világbajnokság eddigi siralmas gólátlagán, rendületlenül támadtak, de képtelen voltak hondurasi segítség nélkül is a kapuba találni. Chile azonban így is bejelentkezett a továbbjutást érő második helyre.

Labdarúgó-világbajnokság, H csoport, 1. mérkőzés
Honduras - Chile 0-1 (0-1)
Nelspruit, Mbombela stadion, 32 600 ezer néző
vezette: Eddy Maillett (Seychelle-szigeteki)
Honduras: Valladares - Izaguirre, Figueroa, Chávez, Mendoza - Guevara (Thomas 66.), Álvarez, Núnez (Martinez 78.), Palacios - Pavon (Welcome 60.), Espinoza
Chile: Bravo - Vidal (Contreras 81.), Ponce, Medel, Isla - Carmona, Millar (Jara 52.) - Fernández, Valdivia (Gonzalez 87.), Sánchez - Beausejour
gól: Beausejour (34.)
sárga lap: Palacios (33.), ill. Carmona (5.), Fernández (19.)

A H csoport első mérkőzése a négyes második helyének megszerzéséért volt rendkívül fontos mindkét csapatnak, az ugyanis senki előtt nem kérdéses, hogy ezt a csoportot az Európa-bajnok spanyol válogatott magabiztosan fogja behúzni. A hondurasiak sérült sztárcsatáruk, David Suazo, valamint eltiltott szövetségi kapitányuk, Reinaldo Rueda nélkül kezdték a mérkőzést.

A közép-amerikaiak a középkezdést követő három-négy passz után szinte végleg elveszítették a labdát: Chile megállás nélkül támadott, a középpályáról rendre megtalálták a labdák Fernándezt vagy Sánchezt, a két szélső pedig lendületes vágtákkal és látványos cselekkel igyekezett a hondurasi védők mögé kerülni.

A fehér szerelésben játszó hondurasiak azért időről időre megpróbáltak kibújni a szorításból, és két legismertebb, legjobb játékosuk, Palacios és Pavon révén egyszer-egyszer még lövésig is eljutottak. Mindkét oldalon megpattanó lövések okozták a legnagyobb riadalmat, az egyiken Nunez, a másikon Valdivia és Sánchez labdája változtatott irányt egy védő lábán. Mindeközben a felek lelkesen faragták egymást, a Seychelle-szigeteki játékvezető (aki mellé hazája nem tudott két asszisztenst delegálni, így egy kameruni és egy tunéziai  lengetett az oldalvonalak mentén) a huszadik percre már két sárga lapot is kiosztott.

A 34. percben Sánchez ugratta ki Islát a hondurasi tizenhatoson belül, aki leszáguldott az alapvonalig, majd laposan, erősen középre adott, a labda a menteni igyekvő Mendozáról a védő nyakában lihegő Beausejourra (lehet, hogy a kezére) pattant, onnan pedig a hálóba.

Közvetlenül a gól után Sánchez újra helyzetbe került, a chilei mezőnyfölény pedig a korábbiaknál is nyomasztóbbá vált. Két perccel a félidő vége előtt a rendkívül agilis Sánchez növelhette volna a chileiek előnyét, ha a Millartól kapott remek passz után megelégszik egy csellel, a második után  már belelépett a lövésbe Figueroa. Válaszul a hosszabbítás első percében Palacios révén a hondurasiak is eltalálták a kaput, de a középre tartó labdát biztosan tenyerelte a léc fölé Bravo.

A második félidő egy kisebb hondurasi lehetőséggel indult, de Palacios elől szépen mentett Medel. Aztán megint Sánchez pillanatai következtek, látványos szólóval hagyta ott a védőket, jól ugratta ki Beausejourt, de a csatár elől az utolsó pillanatban elpöckölték a labdát. Az 51. percben már a játékrész második nagy chilei helyzetén is túl voltunk, ha Sánchez passza nem megy egy picivel Isla mögé, bajban lettek volna a hondurasiak.

Nem mondhatjuk, hogy Chile futballiskolát tartott a pályán, az viszont mindenképpen örömteli volt, hogy végre láthattunk egy csapatot, amelyik a nála kicsivel gyengébb ellen nem biztonsági játékkal rukkolt elő. Gyorsan világossá vált számukra, hogy jobbak az ellenfelüknél, ezért megalkuvás nélkül, de korántsem fejetlenül támadtak 1-0-s előnyük birtokában is.

Záporoztak is a helyzetek, Sánchez minden támadásban benne volt, futott, cselezett, lőtt, de a legnagyobb, már valóban ordító gólhelyzetet Ponce hagyta ki, aki Vidal alapvonalról visszafejelte labdáját három méterről csukafejessel küldte kapura, a visszavetődő Valladares azonban emberfeletti bravúrral hárítani tudott. Két kérdés adódott: miért nem belsőzte be Ponce a labdát, illetve hogy az ördögbe ért vissza Valladares?

A chileiek mentek, mint a mérgezett egér, a németeken kívül az első olyan csapat volt, amelyik nem érte be a soványka 1-0-val, viszont a rengeteg kihagyott dél-amerikai helyzetet nézve az embernek az az érzése támadt, ez pont az a meccs, amikor a végig alárendelt szerepet játszó csapat egy utolsó perces megpattanó lövéssel kiegyenlít és elvesz két pontot a jobbik együttestől.

Az utolsó negyedóra kezdetén a sasszemű Maillett játékvezető fosztotta meg az újabb góltól Chilét, kiszúrva Sánchez ravasz kezezését. Nem érhette szó Honduras hozzáállását sem, hiszen az utolsó fél órára csatárt és középpályást is cseréltek, ez azonban alig-alig látszott meg a támadójátékuk hatékonyságán. A háromperces hosszabbítás közepén sikerült ugyan ráijeszteniük egész Chilére, azonban nem tudták megakadályozni, hogy 13 nyeretlenül megvívott mérkőzés után Chile teljesen megérdemelten megszerezze első győzelmét.

Osztályozza a mérkőzést, a játékvezetőt és a játékosokat!

KAPCSOLÓDÓ CIKK