Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A valóság ennél sokkal ridegebb. Hamarosan Magyarországon is megjelenik Chris Anderson és David Sally könyve, a Numbers game (Számháború), amely sokszázezer statisztikai adat alapján cáfolja vagy erősíti meg a futball dogmákká kövesedett mondásait.
"Hány olyan ország van, ahol egy szögletet ugyanakkora tapssal ünnepelnek, mint egy gólt?" – tette fel évekkel ezelőtt José Mourinho az emlékezetes kérdést. "Egy. Ez csakis Angliában fordul elő."
Igaza van: a szögleteket a Premier League-ben és az angol ligában szinte gólként ünneplik. A szurkolók felhördülnek, szinte tapintható a lelkesedésük, és őszintén bíznak benne, hogy küszöbön áll a gól. És miért is ne? Elvégre elég megnézniük a gólösszefoglalókban a sarokrúgások után született gólokat, és máris bizonyítást nyer a régi mondás, miszerint a szöglet fél gól. Vagy mégsem?
Nos, mint kiderült, mégsem. Az elmúlt tíz szezon Premier League-mérkőzéseinek adatai valóban igazolják, hogy a szögletek és a kapura lövések kéz a kézben járnak – minél többet lő egy csapat, annál több szögletet rúghat, és fordítva. Ugyanakkor az a csapat, amelyik több szögletet rúg, nem feltétlenül szerez több gólt. A csapatok által szerzett gólok száma nem nő egyenesen arányosan a kiharcolt szögletek számával. A két adat között nincsen érdemi összefüggés. Akár egy, akár tizenhét szögletet végez el egy csapat, ennek nincsen kimutatható hatása arra, hogy hány gólt szerez.
Az nem lehet, hogy a szögletek ennyire nem számítanak semmit, tiltakozhatnánk. Márpedig ez a helyzet, csak a labdarúgás mítoszai – és saját emlékeink – igyekeznek elhitetni velünk az ellenkezőjét. A StatDNA adatainak segítségével a Számháború szerzői megvizsgálták, mi történt a 2010/2011-es szezon 134 Premier League-mérkőzésén összesen elvégzett 1434 szögletrúgás után. Arra számítottak, hogy bebizonyosodik: a szögletek kapura lövésekhez vezetnek, a kapura lövések pedig gólokhoz. Tehát a szögletek gólokat eredményeznek.
Bizonyos hibaszázalékot előre bekalkuláltak, hiszen nem minden szögletből lesz kapura lövés: a védelmek betömörülnek, hogy ezt megakadályozzák. Ezért a szögletek utáni kapura lövések aránya valószínűleg nem 100 százalék. Arra azonban nem számítottak, hogy ez az arány mindössze 20,5 százalék. Csupán minden ötödik szögletből lesz kapura lövés. Megfordítva: öt szögletből négy nem vezet kapura lövéshez.
Még nagyobb az eltérés, ha megnézzük, hogy a szögletek utáni kapura lövések hány százalékából születik gól. Azt látjuk, hogy csak minden kilencedik szöglet utáni kapura lövés eredményeként kezd az egyik csapat örömujjongásba, miközben a másik lehajtott fejjel középkezdéshez ballag. Megfordítva: a szögletek utáni kapura lövések 89 százaléka eredménytelen marad.
Hogyan fordíthatjuk le mindezt közérthető nyelvre? Ha kombináljuk a szögletekből generált kapura lövések valószínűségét az ezekből a kapura lövésekből szerzett gólok valószínűségével, akkor az adatok alapján egy átlagos szöglet 0,022 gólt ér, vagyis – még egyszerűbben fogalmazva – egy átlagos Premier League-csapat tíz mérkőzésenként egyszer talál a kapuba szöglet után.
Nem csoda, hogy Mourinhót annyira meghökkentette az angol közönség elragadtatott ünneplése minden kiharcolt szögletnél. Nem csoda, hogy a Barcelona – a Chelsea menedzserének nagy ellenfele – és Spanyolország, az utóbbi évtized legerősebb nemzeti válogatottja, gyakorlatilag feladta a szögleteket. Többre értékelik a labdabirtoklást annál, mint hogy beíveljék a labdát a büntetőterületen belülre. A szögletek gyakorlatilag értéktelenek. Sőt, mivel fennáll egy kontratámadás veszélye, miközben középső védőink az ellenfél tizenhatosán csatangolnak, kimondható, hogy a szögletek értéke a nullához közelít.
Legközelebb, ha a csapatunk kiharcol egy szögletet, kétszer is gondoljuk meg, mielőtt arra biztatnánk a csapat legmagasabb játékosát, hogy menjen fel az ellenfél kapujához. Inkább végezzünk el kis szögletet, és tartsuk meg a labdát, ahelyett, hogy beívelnénk és reménykednénk. A számok segítenek más megvilágításba helyezni a játékot. Azért, mert valamit mindig is így csináltunk, még nem feltétlenül kell továbbra is ugyanígy csinálnunk.
A németek viszont nem tréfálnak, 32 szögletből szerzett 4 góljuk 12,5%-os sikerrátát mutat. Valószínűleg nem a véletlennek köszönhető az adat, Müller góljánál például Miroslav Klose kosaras módra zárja el David Luizt a hosszúra érkező labdától, ami begyakorolt figurára enged következtetni.
