Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A vb előtt hosszasan ment a vita a FIFA-nál a létszámról. Végül úgy döntöttek, hogy 24-re emelik a résztvevők számát, amivel a lebonyolítási rendszer is megváltozott: az első csoportkör után a továbbjutókat négy háromcsapatos középdöntőcsoportba sorolták, ahonnan a győztesek az elődöntőbe jutottak.
A Mészöly Kálmán vezette magyar válogatott Angliát, Romániát, Svájcot és Norvégiát megelőzve elsőként jutott ki a vb-re. Már a kijutás sem volt mindennapi, mert az angolok kétszer is legyőztek bennünket, de a körbeverések miatt az eredmények számunkra a legkedvezőbben alakultak. Mészöly próbált fiatalítani, de a válogatott gerincét még mindig az 1978-as vb kulcsemberei (Nyilasi, Törőcsik, Csongrádi, Csapó) adták. Öreg csapat volt már, amely az utolsó nagy dobására készült.
A közvélemény sokat várt a magyaroktól, akik rögtön az első meccsen 10–1-re győztek El Salvador ellen, ami máig élő vb-rekordnak számít.
A gólokat Nyilasi (2), Fazekas (2), Pölöskei, Tóth és Szentes szerezte, na meg az a Kiss László. Ő a vb-k történetének első olyan játékosa lett, aki csereként beállva szerzett mesterhármast.
A meccs összefoglalója:
Következett Argentína. Mészöly hét védekező játékossal küldte pályára a csapatot, Sallainak jutott (volna) Maradona megállítása. A meccs előtt megkérdezték Garabát (aki játszott már Maradona ellen), hogy mit tanácsol. „Semmit” – jött a válasz.
Nem is volt mit tenni, Maradona két gólt rúgott, az argentinok pedig 4–1-re nyertek.
A továbbjutáshoz tehát le kellett győzni Belgiumot az utolsó fordulóban.
A magyaroké jobb csapat volt, és ez látszott is a játékon: az első félidőben Varga góljával vezetett a válogatott. Majd jött egy máig emlékezetes jelenet, amikor a belgák kapusa, Pfaff leterítette a gólhelyzeteben kitörő Fazekas Lászlót. A teljesen jogos kiállítás azonban elmaradt. Alig több mint tíz perc volt hátra a meccsből, amikor Czerniatinsky góljával egyenlítettek a belgák. A magyarok kiestek.
De helytálltak, nem vallottak szégyent, mint négy éve Argentínában. Csak egy kis szerencse kellett volna a továbbjutáshoz.
Így is, ez az eredmény egy kiöregedett csapat méltó búcsúja volt.
Maradona a magyarok ellen:
A 2-es csoport utolsó fordulójában az NSZK Ausztriával játszott az El Molinón stadionban, Gijónban, innen is kapta a „gijóni megnemtámadási egyezmény” nevet a meccs. Rajtuk kívül Algéria és Chile szerepelt a csoportban, akik már korábban lejátszották a meccsüket. Algéria 3–2-re nyert.
Ez az eredménye azt jelentette, hogy ha az NSZK egy vagy két góllal nyer, akkor az NSZK és Ausztria jut tovább a csoportból, Algéria pedig kiesik.
10 perc után a németek megszerezték a vezetést, a hátralévő időben pedig néhány kósza lövésen kívül semmi nem történt. Lezsírozták egymás között a továbbjutást. Ezután vezette be a FIFA, hogy a csoportkörök utolsó meccseit ugyanabban az időpontban kell játszani. Ez a mérkőzés volt minden idők leggusztustalanabb bundája a világbajnokságok történetében.
Ezen kívül is volt pár érdekes dolog a csoportkörben: az olaszok például csak óriási szerencsével, győzelem nélkül (három döntetlent játszottak) kínlódták tovább magukat a második helyen:
ha Milla gólját nem érvénytelenítik tévesen a Kamerun–Peru meccsen, kiestek volna.
A kicsik közül Kuvait a csehekkel, Honduras a házigazda spanyolokkal játszott döntetlent, de a legnagyobb meglepetést Észak-Írország okozta, amely a spanyolokat megelőzve csoportelsőként jutott tovább. A Kuvait-Franciaország meccsen pedig akkora nemzetközi botrány robbant ki, mint még sohasem. A Valladolidban lejátszott meccsen a franciák 4-1-re nyertek, ami papírfroma. A szovjet bíró, Stupar azonban úgy gondolta, kell egy kis támogatás a galloknak.
A lelátón ülő Sheikh Fahd al-Ahmed al-Sabah, a kuvaiti szövetség elnöke (nem mellesleg a FIFA tagja és a kuvaiti emír testvére) egy ideig dühösen nézte, mi folyik odalent, majd egyszercsak fogta magát és lement a pályára. (Ma ez már elképzelhetetlen, ugye?)
A fűre lépve, általános megdöbbenésre addig integetett, míg fiai levonultak.
Óriási volt a botrány, végül - ha nehezen is -, de folytatódott a meccs. A magáról megfeletkezett sejket a FIFA később örökre kizárta a testületből.
A középdöntőben a vb-n addig csak vergődő, bundabotránya után még önmagát kereső olasz válogatott 2–1-re legyőzte Argentínát, úgy, hogy Gentile szinte véresre rugdosta Maradonát. Jött Brazília. A meccs sokkal többről szólt az elődöntőbe jutásnál: két futballfilozófia találkozott.
A játékos brazil, amit Falcao, Zico és Socrates képviselt, szemben az agresszív olasszal, amit Rossi, Gentile és Scirea.
Az olaszokból (az argentinok elleni győzelem után) áradt a magabiztosság, és a saját erényeiket kidomborítva – amelyek nem voltak épp szimpatikusak, de legalább hatékonyak – Rossi mesterhármasával 3–2-re győztek.
A vb két nagy esélyesének tartott válogatott kiejtése után szinte már rutinmunka volt Lengyelország legyőzése az elődöntőben (Rossi duplájával lett 2–0). Közben a másik ágon Franciaország–NSZK meccset rendeztek, ami a vb-k történetének egyik legdrámaiabb végjátékát hozta. A németek szereztek vezetést, a franciák egyenlítettek, így 90 perc után 1–1 volt.
A hosszabbításban már 3–1 volt a franciáknak, amikor németek hat perc alatt rúgtak kettőt, majd tizenegyesekkel bejutottak a döntőbe.
Amikor Schumacher lemészárolta a franciát
Aki látta, nem felejti el, amikor Patrick Battiston elpöckölte a labdát a tizenhatos vonaláig kifutó Harald Schumacher mellett, de utolérni már nem tudta, mert a német kapus lendületből letarolta. Battiston elvesztette az eszméletét és két fogát, hordágyon kellett levinni. Schumacher azonban megúszta a kiállítást. A tizenegyespárbajban aztán két lövést is megfogott, nem kis érdemeket vállalva a németek továbbjutásában. A meccset a holland Corver vezette.A német–francia, benne Schumacher mészárlása:
Az elődöntő sokat kivett a németekből, az olaszok a lengyelek legyőzése után frissebbek voltak, és jobban is kezdték a döntőt, amely nem hozott olyan izgalmakat, amilyeneket előzetesen várni lehetett volna. Rossi a második félidő elején megszerezte a vezetést, majd Tardelli (legendás gólöröm) és Altobelli is betalált, a németeknél pedig csak Breitner, így az olaszok 3–1-re győztek.
Olaszország-NSZK 3-1
Helyszín: Santiago Bernabéu, Madrid, 90 ezer néző
Olaszország harmadszor nyerte meg a világbajnokságot (befogta Brazíliát), de ezúttal úgy, hogy biztosan nem az övé volt a legjobb csapat.Gyalázatosan kezdtek, győzelem nélkül jutottak tovább, de fokozatosan belelendülve, főleg a védekezésre koncentrálva végül mindenkit legyőztek. Az első három meccsen saját szurkolói is kifütyülték Rossit, aztán hat találatával gólkirály lett, az év végén Európában és a világon is a legjobbnak választották.
Aki pedig látta a döntőt, soha nem felejti el azt, hogy a 86 éves olasz államelnök, Sandro Pertini úgy ugrált a madridi díszpáholyban, mint egy kisgyerek. Feledhetetlen volt, annyi bizonyos.
Sorozatunk következő részében az 1986-os mexikói világbajnokság eseményeit idézzük fel.
