Magyar aranyhalmozás a vizes vb-k 20. századi történelmében

Horizontal MEDAL
Medallists in the women's 200m breaststroke Jenna Street (L) of the US, bronze medal, Agnes Kovacs (C) of Hungary, gold medal and Kristy Kowal (R) of the US - with her "No Drugs" badge - the silver medal after the final at the 8th World Swimming Championships 15 January. AFP PHOTO William WEST / AFP PHOTO / WILLIAM WEST
Vágólapra másolva!
Július 14-30. között Budapest ad otthont a vizes sportok 17. világbajnokságának. Az olimpiák és a labdarúgó világ- és Európa-bajnokság utáni legnagyobb sportesemény története 44 éve íródik, megannyi magyar hőstettel a krónikák lapjain. Érdekes, hogy az 1973-as indulás óta viszonylag kevés dolog változott, mindössze másfél új szakág került be a programba, inkább csak a résztvevők és a versenyszámok sokasodtak. Kétrészes sorozatunk első epizódjában a 20. század világbajnokságait nézzük át Belgrádtól Perthig, az első pólós aranytól Kovács Ágnes tündökléséig.
Vágólapra másolva!

Az 1972-es müncheni olimpián szinte csoda történt: egy úszó, az amerikai Mark Spitz hét aranyérmet (négyet egyéniben, hármat váltóban).

Az amerikai Mark Spitz, aki az 1972-es müncheni olimpián hét aranyérmet nyert Forrás: DPA/AFP/Staff

A hihetetlen és Michael Phelps érkezéséig felülmúlhatatlannak hitt teljesítmény az úszásra irányította a figyelmet, és talán nem járunk messze az igazságtól, ha arra gondolunk, hogy ez lódította meg a vizes sportok nemzetközi szövetségének (FINA) gépezetét, amelyik már a következő évre, azaz 1973-ra kiírta a zászlaja alá tartozó sportágak közös világbajnokságát. A történelmi rendezés jogát Belgrád nyerte el.

1. Belgrád (1973)

A jugoszláv fővárosban négy sportágban (úszás, vízilabda, műugrás és szinkronúszás) 686 sportoló mérte össze tudását. Az éremtáblázat élén az amerikaiak végeztek, de csak két arannyal szereztek többet, mint az NDK-s küldöttség. A keletnémetek különösen a női úszószámokat uralták: a tizennégy döntőből tízet nyertek meg (Renate Vogel és Kornelia Ender három-három arannyal mutatta az utat). De a magyar küldöttség sem maradt érem nélkül, olyannyira, hogy négy érmünk fele arany volt.

Hargitay András az addig mért legjobb európai idővel (4:31.11 perc) győzött 400 vegyesen,

több mint két másodpercet verve az ezüstérmes amerikai Rod Strachanre. 200 méter háton tettük még le a névjegyünket: Verrasztó Zoltán és Gyarmati Andrea egy ezüstöt, illetve egy bronzot nyert ebben a számban.

A fentebb említett második aranyérmet a férfi vízilabda-válogatott szerezte (a női szakág majd 1986-ban, Madridban kapcsolódik be).

Az első pólós arany története:

A magyarok a legendás Tasmajdan uszodában oktatták az egész világot: kilenc meccsből nyolcat nyertek és csak a hazaiakkal játszottak 3-3-as döntetlent – nem volt meglepetés, hogy három évvel később olimpiát nyert a vb-győztes gárdára épülő válogatott.

A világbajnok csapat

Balla Balázs, Bodnár András, Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás
Görgényi István, Kásás Zoltán, Konrád Ferenc, Molnár Endre (kapus), Sárosi László, ifj. Szívós István

A magyar csapat mérlege: 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz

2. Cali (1975)

Két évvel később, mintegy felvezetésként az 1976-os montreali olimpia elé újra összetrombitálta a legjobbakat a FINA, akiknek ezúttal a kolumbiai Caliban volt jelenésük. Az éremtáblán ezúttal is amerikai-NDK-s versenyfutásnak (16 arany 11 ellenében az amerikaiak javára) tapsolhatott, akit ez szórakoztatott. Úszásban a nőknél újra taroltak az NDK klasszisai, megint 10/14-et hozva a döntőkből, míg a férfiaknál az amerikaiak nyertek 15 számból nyolcat. Hozzájuk csak a magyarok tudtak felnőni!

Verrasztó Zoltán ezúttal már megnyerte a 200 hátat, Hargitay András pedig mindkét vegyesúszó számban a legjobb lett,

200-on ráadásul 2:07.72 perces ideje világbajnoki rekord volt. A negyedik magyar érem egy ezüst lett, amit a férfi pólósok szereztek, akik nyolc meccsből ezúttal hetet nyertek, az egyetlen, szovjetek elleni 5-4-es vereség viszont az első helyünkbe került –

de a magyar csapat így is a harmadik helyen zárt az éremtáblázaton.

Még egy érdekesség: ma már elképzelhetetlen lenne, hogy a szinkronúszás valamennyi számában (akkor ez három volt) amerikai, kanadai, japán sorrend legyen.

3. Nyugat-Berlin (1978)

A FINA tervei szerint a vizes vb-ket az olimpiai ciklusok közepén, négyévente kell megrendezni, és további két alkalommal ezt sikerült is betartani. Jócskán megugrott a résztvevők száma, az előző két rendezvény 680 körüli létszámához képest ezúttal 828-an öltöztek át a versenyekre, hogy asszisztáljanak az amerikaiak brutális tarolásához, akik a lehetséges 37-ből 23 aranyérmet vittek haza –

az összesen szerzett 44 érmük azóta is rekordnak számít.

Az amerikaiak ezúttal már nem csak a férfi, hanem a női úszószámokat is uralták, a 14-ből kilenc döntőt nyertek meg, a kvázi hazai pályán úszó NDK-soknak be kellett érniük Barbara Krause 100 gyorson szerzett alamizsna aranyával. A műugrók között az amerikai Phil Boggs sorozatban harmadszor nyerte meg a 3 méteres számot.

(A bronzérmet az olasz Giorgio Cagnotto szerezte meg, akinek lánya, Tania 2015-ben Kazanyban 1 méteren lett világelső.) 10 méteren pedig első vb-aranyát nyerte mindössze 18 éves Greg Louganis. Ahogy nem az NDK-sokról, ugyanúgy nem is rólunk szólt ez a vb.

Aranyérem nélkül kellett hazatérnie a küldöttségnek

– ilyenre még kétszer, 1982-ben Guayaquilben és 2007-ben Melbourne-ben volt példa –, de egy kis nemesfém azért így akadt a csapatot hazaszállító gépen: Verrasztó Zoltán (200 hát) és Hargitay András (400 vegyes) bronzérmes, míg a férfi pólócsapat ezüstérmes lett az olaszok mögött.

A magyar csapat mérlege: 1 ezüst, 2 bronz

4. Guayaquil (1982)

Visszaköltözött a vb Dél-Amerikába, és visszatértek az NDK-s úszólányok is, akik láthatóan új alapokra helyezték a felkészülést... és újra csak négy számot engedtek át a 14-ből. Az egyiket – egy-egy ezüst- és bronzérem begyűjtése mellett – a holland Annemarie Verstappen nyerte, akinek a fia a Tottenhamben focizó holland válogatott csatár, Vincent Janssen. A férfiaknál is megtört az amerikai hegemónia, csak öt úszószámot nyertek, és született kanadai és brazil elsőség is. A szakág sztárja a a moszkvai olimpia háromszoros bajnoka, Vlagyimir Szalnyikov volt, aki a Berlin után újra megnyerte a 400 és az 1500 méteres gyorsúszást is.

A 200 méteres hátúszás döntője:

Ami a mieinket illeti: ezúttal még kevesebb babér termett a magyaroknak. Moszkvai bajnokunk, Vladár Sándor második lett 200 háton, és rajta kívül csak a pólósaink tudtak egy ezüstöt szerezni, akik az NSZK-val és a szovjetekkel is 7-7-es döntetlent játszottak, pedig utóbbi ellen, a döntőnek beillő utolsó találkozón – négy csapatos csoportkör döntött a végső helyezésekről – az utolsó negyedre fordulva még 7-5-re vezettünk.

A magyar csapat mérlege: 2 ezüst

5. Madrid (1986)

Először ugrott ezer fölé az indulók száma, igaz, ezúttal már nem 37, hanem 41 számban hirdettek győztest. Felvették a programba az 50 méteres gyorsúszást (mindkét nemnél), illetve a 4x200 méteres női gyorsváltót, valamint bemutatkozhattak a női pólósok is. Az NDK-sok valamit megérezhettek, mert búcsúzóul – habár ők erről ekkor még mit sem tudtak – az ország történetében először (és, mint később kiderült, utoljára) az éremtáblázat élén végeztek, kereken 30 érmet szerezve.

Az NDK-s úszólányok:

A Los Angelesben két olimpiai aranyat nyerő Greg Louganis Guayaquilhez hasonlóan ezúttal is nyerte mindkét (3 és 10 méter) egyéni számot, így már ötszörös világbajnok volt. A férfiaknál a lehetséges hat éremből hármat-hármat nyertek az amerikaiak és a kínaiak, míg a nőknél ugyanez 5-1 lett az ázsiai ugrók javára.

Greg Louganis minden idők legjobb műugrója:

Úszásban a nőknél a 48 érem pontosan fele kötött ki a keletnémet úszóknál, a 200 méteres hátúszást nyerő Cornelia Sirch és a harmadikként végző Kathrin Zimmerman már biztosan a szöuli olimpiára gondolt – de mit sem tudtak még ekkor Egerszegi Krisztináról, ugye. A nőknél még hagytuk nyerni a baráti országot, a férfiaknál azonban már oda csaptunk rendesen: három aranyat is elhoztunk! Szabó József a 200 mellett, míg Darnyi Tamás a 200 és 400 vegyest nyerte világbajnoki rekorddal, utóbbi számban már-már megalázó,

három másodpercet verve a második helyezett szovjet, Vagyim Jaroscsukra.

Darnyi Tamás a 200 méteres férfi vegyesúszásban aratott világbajnoki győzelme után az 1986-os madridi világbajnokságon Forrás: MTI/-

Férfi pólósaink nem ekkor voltak éppen a csúcson, nem jutottak tovább a négy csapatos csoportból, ahol – ha szűken is, de – kikaptak az olaszoktól és a spanyoloktól is, az Izrael elleni 16-2-es győzelem pedig arra volt jó, hogy dicséretes gólaránnyal a kilencedik helyen végezzünk. Női csapatunk is tiszteletét tette az első vb-n, és az ötödik helyen zárt.

A magyar csapat mérlege: 3 arany

6. Perth (1991)

Hagyjuk most a többieket és foglalkozzunk magunkkal: a magyar csapat története legsikeresebb vizes vb-jét zárta Ausztráliában, öt arany mellett két-két ezüstöt és bronzot szerezve harmadik lett az éremtáblázaton az amerikaiak és Kína mögött. Darnyi ismét megnyerte a 200 és 400 vegyest, míg Rózsa Norbert 100 mellen nyert – mindhárom aranyhoz járt a világcsúcs is – Darnyi elsőként úszta két percen belül (1:59.36) a rövidebb vegyes távot.

Darnyi világcsúcsa 200 vegyesen:

Rózsa Norbert pedig a középfutamban úszott világrekordjából faragott még négy századot (1:01.45). Ráadásként előbbi 200 pillangón bronz-, míg utóbbi 200 mellen ezüstérmes lett. A nőknél Egerszegi Krisztina duplázott, aki könnyedén nyerte a 100 és a 200 méteres hátúszást is, előbbit Szabó Tünde előtt.

A pólós éremről ezúttal is a férfiak gondoskodtak, akik a spanyolok és az olaszok mögött végeztek a harmadik helyen. Egyébként ezen a vb-n került a programba a 25 km-es nyíltvízi úszás, valamint az 1m-es műugrás is.

7. Róma (1994)

Darnyi Tamás az előző évi sheffieldi Európa-bajnokság után visszavonult, így az ő érmeit kihúzhattuk a számításainkból. Távollétében Jani Sievinen és Tom Dolan nyerte a vegyesúszó számokat, mindketten megdöntve Darnyi világcsúcsát 200-on, illetve 400-on. Rózsa Norbert viszont magabiztosan nyerte a 100 és a 200 mellett is – előbbin második, utóbbi pedig harmadik lett sporttársa, Güttler Károly.

A 100 mell döntője:

A nők között egyetlen érmet szereztünk: Egerszegi Krisztina második lett 200 háton a kínai Hi Ce Hong mögött, aki se előtte, se utána nem nyert érmet jegyzett nemzetközi versenyen – így két évvel később Atlantában sem, ahol Egerszegi sorozatban harmadszor nyerte meg kedvenc számát. Ami nem ment a női úszóknak, az összejött a

női vízilabda-válogatottnak, amelyik története során először lett világbajnok,

az elődöntőben a házigazdákat, a döntőben pedig a hollandokat verve 7-5-re.

A világbajnok csapat

Dunkel Zsuzsanna, Dancsa Katalin, Eke Andrea, Huff Zsuzsanna, Kuna Ildikó, Rafael Irén, Rédei Katalin, Sipos Edit, Stieber Mercédesz, Szalkay Orsolya, Szremkó Krisztina, Tóth Gabriella, Tóth Noémi. Szövetségi kapitány: Tóth Gyula

A magyar csapat mérlege: 3 arany, 3 ezüst, 4 bronz

8. Perth (1998)

A 20. század utolsó vébéje hét év után visszatért Nyugat-Ausztráliába, és a nem túl fényes magyar szereplés mellett az első ízben itt kirobbanó kínai doppingbotrányról marad emlékezetes. A repülőtéren egy rutinellenőrzés során a kínai Juan Juan csomagjában annyi növekedési hormont találtak,

ami gond nélkül elég lett volna a komplett női válogatott két hetes programjához

– a szállítmányt azonban lefülelték, a szállító mellett pedig további négy kínai lány bukott le a doppingellenőrzések során, akiket Juan Juanhoz hasonlóan kétéves eltiltással sújtott a FINA. A versenyek sztárja a négy aranyat és egy ezüstöt szerző ausztrál Michael Klim volt, de a legnagyobb szenzációt egy

Ian Thorpe

nevű srác volt, aki 15 évesen és 3 hónaposan minden idők legfiatalabb férfi úszó világbajnoka lett, miután megnyerte a 400 gyorsot.

Ian Thorpe miközben megnyeri a 400 gyorsot:

A magyar csapatnak ezúttal be kellett érnie négy éremmel. Ebből egy volt arany, amit Kovács Ágnes nyert 200 mellen.

A középső kalap alatt Kovács Ágnes mosolyog Forrás: AFP/William West

A két bronzot, Rózsa Norbert (ugyancsak 200 mellen) és nem kis meglepetésre a Czene Attila, Rózsa Norbert, Horváth Péter, Zubor Attila összetételű 4x100-as vegyesváltó nyerte, egy ezüstöt pedig az ötkarikás aranybánya kiaknázására hangoló férfi pólócsapat vitt haza.

A magyar csapat mérlege: 1 arany, 1 ezüst, 2 bronz

Sorozatunk második részében a 21. század világbajnokságait tekintjük át Fukuokától Kazanyig.

A cikk megjelenését a Bp2017 Nonprofit Kft támogatta