Vágólapra másolva!
A Velencei-tó a Balaton és a Fertő-tó után Magyarország harmadik legnagyobb tava. A tó természetes halprodukciója gazdagabb, de halfajainak száma kevesebb, mint a Balatoné vagy a folyóké.

A Velencei-tó vízszintje, sajnos, a 90-es évek elején és az utóbbi években is a kívánatosnál alacsonyabban alakult a csapadékhiányos időszakok miatt. A víz sekélysége miatt a tó hőmérséklete nyáron 25-26 Celsius-fokra melegszik fel, ezért a hely igen népszerű a fürdőzők és a vízi sportokat kedvelők körében. Nyári időszakban tömegesen keresik fel a nyaralók a Budapesthez közel, alig félórányi autóútra eső területet, üdülési céllal. Azonban a legnagyobb üdülőforgalom idején is nyugodt horgászati feltételeket, jó fogási lehetőségeket kínálnak a tó különböző vízszakaszai, eldugott nádöblei, nyílt vizű területei.

Forrás: MTI
Velencei-tó


Balatoni horgászat/sport/x-mag/20030604balatoni.htmlA Velencei-tó vízszintje nőtt, a Balatoné változatlan/sport/x-mag/20020722avelenceito.htmlA süllőről/sport/x-mag/20020416asullorol.html

A tóban a legnagyobb számban előforduló és legértékesebb ragadozó hal a süllő. Tartózkodási helye követi a táplálékhalak kedvelt élőhelyeit, ahol úszós, fenekezős élőhalas és műcsalis pergető módszerrel is fogják. Horgászata egész évben eredményes lehet, az őszi és téli léki süllőzés különösen kedvelt.

Ha csukára szeretnénk horgászni, a Velencei-tó nádasainak szélén, valamint a nádasokhoz közeli nyílt vizeken érdemes próbálkozni. Elsősorban a késő őszi időszakban, illetve a téli lékhorgászat alkalmával lehetünk eredményesek. Horgászati módszerei között az élőhalas csukázást egyre gyakrabban a műcsalis pergető, kereső horgászat váltja fel.