A Zalában a halak mellé rákot is lehet fogni

A Zala folyó horgászatra alkalmas szakaszait, mely egészen az eredetétől a Bárándi-patak befolyásáig terjed, 500-600 felnőtt s több száz gyerek keresi fel évente. A legtöbben úszós, míg mások fenekező, illetve pergető módszerrel próbálják elejteni a sokféle halfajból kikerülő zsákmányt.

Partról és csónakból egyaránt próbálkozhatunk

Ez részben akkor változott meg, amikor a korábban lecsapolt Kis-Balatont a nyolcvanas években elkezdett természet-rehabilitáció keretében helyreállították. Ennek következtében a megnövelt vízfelület és a jobb vízminőség hozzájárulásával fokozatosan javul a Balaton vízminősége, valamint változik a táj, a növény- és állatvilága. A változás más területekre is kihat, köztük a Zala és környékének élővilágára is.

A folyó horgászatra alkalmas része az eredésétől egészen a Bárándi-patak befolyásáig terjed. Az egész évben látogatható, szinte a Zala egészét magába foglaló területen a nap bármely órájában a különféle halfajok nyomába lehet eredni.

A jobb vízminőségű felső szakasz sajátos halfajai közé tartozik a domolykó, a pisztráng, a keszegfélék, valamint a szélhajtó küsz. A védett fajok közül leggyakrabban fenékjáró küllővel és csíkfélékkel lehet találkozni ezen a területen. A védett fajokat, illetve a méreten aluli kifogott halakat, akár élő, akár élettelen állapotban vannak, haladéktalanul és kíméletesen - nem dobva - vissza kell helyezni a vízbe.

Népszerűek a hidak

A jó pecások tudják, melyik halfajra a nap mely szakaszában, éjjel vagy nappal, este vagy hajnalban érdemes horgászni, illetve milyen módszert érdemes alkalmazni a siker érdekében. Bár mindenki a saját tapasztalatai alapján másra esküszik, a Zala horgászai leggyakrabban az úszós, a fenekező, illetve a pergető módszert választják.

A Zala folyó és vidéke azonban nem csak a horgászoknak nyújt kiváló kikapcsolódási lehetőséget. A környéken található települések termálfürdővel, strandokkal, kulturális programokkal várják az odalátogató felnőtteket és gyerekeket.