Somló: a bor és a kultúra nyomában

Szerencsére Magyarország bővelkedik a történelmi borvidékekben, így ha a pihenni és kirándulni vágyó turisták a kellemest a hasznossal is szeretnék összekötni, akkor tökéletes megoldást jelenthet a Somló-hegy. Egy olyan természetföldrajzi képződmény, amely ősi vulkanikus tevékenységről tanúskodik, amelynek tetején pazar várrom található, s ahol nemcsak Magyarország, de talán Európa legzamatosabb száraz borai találhatók. A bölcsek italát és a nászéjszakák borát vétek kihagyni.

Képgaléria

A Bakonytól nyugatra, a Kisalföld és a Bakonyalja találkozásánál magasodó Somló-hegy volt újabb kirándulásunk célpontja. Egy hegy, amely az évmilliókkal korábbi változások nyomát őrzi hatalmas bazaltkúpjával, ez a pannóniai üledékekre rátelepedett vulkanikus kőzet óvta meg attól, hogy a szél, az Ős-Duna és a csapadékvíz eróziója tönkretegye.

A 433 m magas tanúhegy, melynek lankáin különleges minőségű szőlők teremnek, tájvédelmi körzet. A Somló Magyarország egyetlen olyan hegye, melynek az északi lejtőin is folyik szőlőtermesztés. A jellegzetes mikroklíma tökéletes ízhatású szőlőt érlel, a sok szél miatt a nyár mérsékelten meleg, a tél viszonylag enyhe. Az éves napfénytartam 1900 óra, a csapadék mennyisége 650-700 mm, ez együttesen a szétmálló bazaltanyagból, löszből és homokból kialakult talajjal Magyarország egyik leghíresebb borvidékévé varázsolta Somlót - erről már 1093-os okiratok is bizonysággal szolgálnak. (A szőlőművelés kezdeteit a római korra vezetik vissza: állítólag Marcus Aurelius Probus római császár volt az, aki a hegyeket szőlővel telepítette be.)

A somlói furmint tüzességével, a hárslevelű kellemesen kesernyés ízével, a tramini fűszeres, az olaszrizling pedig enyhe eperillatával hódít, a leghíresebb mégis a juhfark, amelyet a hagyomány a nászéjszakák boraként tart számon. A legenda szerint Mária Terézia parancsára az ifjú Habsburg főhercegeknek nászéjszakájukon egy pohár somlói bort kellett fogyasztaniuk férfiasságuk megőrzésére és fiú utód nemzése érdekében.

A Somlót a sárga turistajelzés szövi át, így eltéveszteni sem lehet. A 8-as főút mentén, Ajkától mintegy 20 km-re délre magasodik a hegy, megállni egy-egy étteremnél, pincénél érdemes. Főleg, mert a termelői folyóborok természetesen olcsóbbak, mint palackozott társaik, így ajánlott itt vásárolni.

Szent István-emlékmű a Somló tetején [origo]

Mi a déli oldalon vágtunk neki a hegynek, itt egy köves úton keleti irányban indultunk el. Az első szembetűnő látnivaló egy védett hársfa, illetve annak utóda: a 300 éves famatuzsálemet ugyanis 1983-ban villámcsapás érte, így már csak sarjaiban él tovább. A tőszomszédságban található a Szent Margit-kápolna, a hegyen lévő három kápolna legnagyobbika. Ezt még a 15. században a vásárhelyi apácák építtették gótikus stílusban, majd a XVIII. században barokk stílusban átépítették.

Pár méter után a sárga jelzés balra (északra) a hegy irányába kanyarodik, kicsit furcsa érzés, ahogy lépdelünk a hatalmas bazalttömbökön, amelyek mint természetes lépcső vezetnek a platóra. A hegytetőn egy tisztás fogad bennünket, távolban egy erdővel, egy kilátóval és egy hatalmas emlékművel. Az óriási kereszt tövében Szent István szobra áll.

Az út innen kicsit lejjebb visz, az impozáns várrom, amelyet szintén elrejt a fennsík, meglepő módon nem a legmagasabb ponton, 432 méteren épült, hanem az északi oldalon, mintegy 367 méterre a tengerszint felett.

Somló vára magán viseli a Bakócz-korszak jegyeit [origo]

A meredek bazaltperemen valószínűleg a tatárjárás után, a 13. században épült a hatalmas alapterületű, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. 1530-ig ez volt a környék egyetlen erődítménye, ahol veszély esetén menedéket találhatott a lakosság. Tulajdonosai közül meg kell említeni a Garai és a Rozgonyi családot, Kinizsi Pált, Szapolyai Jánost. A fénykor azonban Bakócz Tamás tulajdonlásának idejére tehető, a vár ekkor, 1502 és 1518 között élte a vár fénykorát, ekkor készültek el a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a boltíves és tornyos kápolna.

A várat valójában soha sem tudták bevenni a törökök, a vár falán fehér márványtábla emlékeztet a végvári hősökre.

Aki eljut a Somlóra, feltétlenül nézze meg a romot, amely botrányos állapotban van. Ugyan a Somlóvár Alapítvány próbál állagmegőrzést végezni, ám ez a vár sokkal többet érdemelne, hiszen turisztikailag remekül össze lehetne hangolni a borkultúrával - mellesleg szinte a bejáratig betonút vezet.

A kilátás felejthetetlen, külön érdekesség a konyhaépület, illetve annak jellegzetes hatszögletű csonka kúp tornya. (Újabb elemzések szerint ez volt a vár kápolnája, bár méretében elég kicsinek tűnik erre a célra.)

Pincési László