Óbánya, a Kelet-Mecsek gyöngyszeme

Aki valódi nyugalomra, természeti szépségre, csörgedező patakra és vendégszerető falusiakra vágyik, nem csalódik Óbányában. A Baranya megyei település az ismeretlenség homályába burkolózva a Kelet-Mecsek egyik kis völgyében terül el, a zsákutcafalu mintegy 150 főnyi lakossága a turizmusból él. Ellátogattunk a varázslatos faluba, s bátran ajánljuk mindenkinek!

Az ember nem is gondolná, Magyarország 93 ezer négyzetkilométernyi szakaszán mennyi csodás, ám általában ismeretlen település található. Aki a '80-as évek népszerű sorozatán, a Rockenbauer Pál által készített "És még egymillió lépés Magyarországon" című kisfilmen nőtt fel, talán még emlékszik egy mesebeli kis sváb falu, Óbánya látképére.

A falu, amely Pécstől északkeletre fekszik, mindössze egy úttal rendelkezik, ez a 6-os számú főútról Mecseknádasdról kanyarog be a völgyön keresztül. Aki betéved, szó szerint vendégmarasztaló fogadtatásban részesül: továbbmenni ugyanis lehetetlen. Óbánya zsákutcafalu, a település végén már csak a kékjelzés mutatja, ez az ösvény a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli kéktúra mecseki szakasza.

A pazar fekvésű falut a XVIII. század második felében német telepesek alapították, eredeti nevét (Altglashütte) üveghutáiról kapta, amelyeket a település közelében található szilikáthomok-bánya látta el alapanyaggal. A régiek szerint az óbányai völgyben korábban 28 vízimalom is működött, napjainkra csak mutatóban maradt meg pár épület. Az egyik éppen a szépen felújított, téliesített turistaház (Zur alten Mühle - az Öreg Malomhoz), amely néhány napig főhadiszállásunkként funkcionált.

Óbányai utcakép
Nézze meg galériánkat!

Aki itt nem talál kedvére való turistautat, magára vessen. A már említett kék jelzést követve a patak mentén délnyugati irányba haladva a rövidtávú cél Kisújbánya lehet. Az élő holtfalu, amely a hetvenes-nyolcvanas évek rombolásának áldozatává vált. Az állam ugyanis egyszerűen nem épített ki betonutat a településre, a lakók előbb-utóbb kénytelenek voltak elhagyni azt. A templom melletti kis Mária-kegyhely talapzatán még arról árulkodik a tábla, 1970-71-ben lakták a falut, olyannyira, hogy a hívek számára a dombra épült, falépcsőkön át megközelíthető templom is "üzemelt". Mostanra nincsen állandó lakosa a falunak, a házakat nyaralóknak használják - kétségtelen, az ország egyik legcsendesebb települése található itt.

Az Óbánya-Kisújbánya távolság mintegy 40-45 perc alatt teljesíthető, az ösvény többször keresztezi a patakot, bakancsot tehát előnyös viselni. A távot éjszakai túra keretében, két zseblámpa segítségével is abszolváltuk - azért megvan a maga bája a teljes sötétségben, a patakban lévő köveken való reménytelen ugrálásnak is...

Elhagyva Óbányát a pisztrángos tavak után az első látnivaló az egykori Dr. Pataki József-kulcsosház, amely évekkel korábban még valóban turistaházként funkcionált, napjainkra azonban a Duna-Dráva Nemzeti Park tulajdonába kerülve csupán természetismereti oktatások, erdei iskolák helyszíne lesz.

Pihenő a Noémi-kútnál
Nézze meg galériánkat!

A következő látnivaló - még mielőtt elérnénk a patak felett átívelő fahidat - az országos nevezetességnek számító Csepegő-szikla (amely a hegyoldal üregében található cseppkőszerű képződmény) és a mellette levő lépcsős vízesés. A híd után a Noémi-kút már Kisújbánya közeledtét jelzi. A faluból továbbvezető kék jelzés Zobákpuszta, Árpádtető, majd a Jakabhegy érintésével Abaligetnél hagyja el a Mecsek területét.

Kisújbányára beérve egyébként a jelzés kettéválik, s dél felé a kék négyzetet követve a Somos-hegy oldalában, majd a Bodzás-völgyben egészen a Zengő tövéig el lehet jutni: a 682 méter magas csúcsra már a sárga jelzés visz fel. Érdemes felkeresni addig, amíg nem áll rajta a tervezett lokátorállomás!

A kisújbányai műutat (ha annak lehet nevezni a tankcsapda nagyságú gödröket) követve nyugat felé Magyaregregy a következő település, ezen az úton két érdekességre hívnánk fel a túrázók figyelmét. Egyrészt elkészült a Vár-völgyi geológiai tanösvény, amely 1996 óta fogadja a látogatókat, s 10 tábla segítségével szemlélteti a völgy földtani felépítését.

Másrészt Máré várát is érdemes meglátogatni, amelyet elsőként 1316-ban említenek az okiratok, de a XVII.- század elejére már csak rom maradt. A legenda szerint a háborúba induló Máré vitéz felesége - miután férjéről évekig nem kapott hírt - a szomszédos várúr, Miklós kedvese lett, s szép kislánya született. Az évek múltán végre hazatérő Máré megtudva a hírt, mindkét várat porig rombolta. A lányt még az anya, halála előtt egy barlangban lévő kincsek őrzőjévé tette, s megátkozta. Az átok szerint minden 77. év Pünkösd hajnalán a Vár-völgy patakjában fürdik, s csak akkor szabadul meg, ha bika, kígyó és béka alakjában is megcsókolja őt valaki...

Visszatérve Óbányára a Mecseknádasd felé vezető műút jobb oldalán is találhatunk romot, a Skóciai Szent Margit-kereszttől induló zöld jelzés a Halász-patak mellett, egy 70 m magas Várhegy lapos tetejére visz. Itt találhatóak a vár maradványai, amely állítólag Szent Margit, Szent István unokája szülőhelye is. (Margit később visszatért édesapja szülőhazájába, Skóciába, III. Malcolm skót király felesége lett, s sokat tett a skót állam kialakulásáért, a katolikus vallás terjesztéséért.)

Pincési László