Kezdődik a szánhúzó kutyák szezonja<br/>

Ausztriában szombaton kezdődik a szánhúzó kutyák versenyszezonja, amikor az alsó-ausztriai Lackenhofban az Osztrák Szánhúzó-kutya Klubok (ÖSHS) megrendezik az első nagy futtatást.

Ettől kedzve minden hétvégén más-más településen zajlanak a kutyák és hajtóik versenyei, s a szezon csúcspontja az Eb, amelynek idén Spanyolország adott volna otthont, de a szponzor váratlan visszalépése miatt le kellett mondaniuk a rendezésről, s lehet, hogy Ausztria lesz a házigazda.

A versenyeken kizárólag az eredeti négy, északi fajta indul: a szibériai husky, az alaszkai malamut, a szamojéd és a grönlandi.

A szánok elé 1-20 kutyát fognak, és a legjobb csapatok 35 km/óra sebességet érnek el. Minél kevesebb kutyát fognak be, annál gyakrabban kell a mushernak - így nevezik a hajtót - leugrania a szánról és segítenie négylábú társainak. Ostorok és más kényszerítő eszközök használata tilos, ideális esetben a két vezérállat hallgat gazdája szavára.

Ausztriában háromszázan edzenek a szánversenyekre, és a nemzetközi erőpróbákon is jó eredményeket érnek el.

Egyes kutatók szerint először a szibériai csukcsok fogtak be kutyákat szánjaik elé 4000 éve, mások az arab világban, a X. század körül vélik felfedezni a kutyaszánok eredetét. Az áttörés a XVIII-XIX. század fordulóján volt, amikor Alaszkában kitört az aranyláz. Az arany utat tört a térség legbarátságtalanabb vidékén Anchorage-től Iditarodon át Nome-ig: az 1800 kilométeres úton kutyaszánok vittek minden felszerelést, postát és az aranyat is a végtelen vadonon át.

A világ mai leghosszabb és legkeményebb szánversenyét, az Iditarod-versenyt annak emlékére tartják minden évben, hogy 1925-ben hősies musherek és kutyáik mentették meg Nome lakóinak életét. Diftéria tört ki a városban, de nem volt elég szérum. Nenából elindult 20 musher mínusz 45 fokos hidegben. Onnan stafétaként váltották egymást a szánok, kutyák és hajtóik 50-80 kilométerenként, szinte végig sötétben, mert olyankor ott négy óra a nappal. Az időnként minusz 60 fok alá süllyedő hőmérséklet és a sarki viharok ellenére az egyébként 25 napos úton öt nap alatt juttatták célba a szérumot. Az Iditarod-verseny Anchorage-ből indul, s részben a régi aranyúton, Nome-ig tart. A verseny kezdetén, 1973-ban a győztes csapat 20 nap alatt jutott el Nome-ba, 1995-ben állította fel egy montanai musher az eddigi rekordot kilenc nappal.

A sport a hatvanas években terjedt el Európában, s ma Svájcban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban és a skandináv országokban tartanak versenyeket.

Ajánló:

A világ legkeményebb szánhúzó-versenye