Vágólapra másolva!

A downhillt amerikai országúti kerékpárosok találták ki. Fotó: Arany-Média
Magyar Mountain Bike Szövetség

A downhill olyan a biciklizésben, mint az autósoknál a Forma-1. Ugyanis nagyon sokat számít a technika (50 százaléknyit biztosan). "A legnagyobb gyártók itt tesztelik a teleszkópok, váltók legfrissebb technikai újításait, mielőtt sorozatban gyártanák őket" - él egy szemléletes példával Kiss Dalma, az ezévi downhill és dual slalom országos bajnok.

A technikáról még annyit, hogy egy igazán jó versenygép akár egy - másfél millió forintot is kóstálhat. Ennél is nagyobb probléma viszont mifelénk, hogy az ország természeti adottságai nem kedveznek a downhillnek. Míg külföldön downhill-parkok vannak, nálunk gyakorlatilag a budai fogaskerekű az egyetlen "felvonó", amelyen kerékpár szállítható. (Ennek fényében különösen szép eredmény, hogy Kiss Dalma a kapruni világkupán az erős középmezőnyben végzett.)

Bár sokat változott a hőskor óta, a downhill még mindig fiatalosabb, kevésbé konzervatív és teljesítményorientált a többi szakághoz képest. Ami nem jelenti, hogy veszélytelen lenne, sőt. Előfordul, hogy a versenyzők a két és fél - négy kilométeres pályán 100 km/óra feletti sebességet érnek el, s ezekben a pillanatokban a bukósisak és a többi felszerelés sem jelent teljes védelmet.

Korábban: