Budapesti Cseresznyéskertek<br/>

Ha egy színház biztosra akar menni, vagy Shakespeare-darabhoz nyúl vagy Csehovot veszi elő, tőle is a jól bevált Cseresznyéskertet. Ha pedig egy színháznak megbízható társulata van, akkor gyakorlatilag bármilyen hátsó szándék - gondolok itt a koncepcióra - nélkül játszható. A darab sorsokkal oly' teli, hogy ha csak az egyiket tennénk nagyító alá, már az is elég lenne egy komplett színműhöz.

Budapesten jelenleg két helyen is láthatja a publikum e nagyszabású művet; a Bárkában Udvaros Dorottya főszereplésében, illetve az Új Színházban Takács Katalinnal, akiknek lehetőségük nyílik eljátszani Ranyevszkaját, a drámairodalom egyik legbonyolultabb érett korba hajló nőalakját, amelynek nehézségét csak Blanche-hoz A vágy villamosából tudnám hasonlítani.

A Cseresznyéskert, mint tudjuk, komédia, „néhol farce". Tudjuk, bár nem értjük miért. Igazi tragédia nem történik benne, a halál szele is csak a kert cseresznyefáit éri el, mikor a birtok eladása után kivágatásra kerülnek, de azért a virtuális halál darabja ez: az elmúlásé. Az Új színházban semmiképp sem komédia. Felsorakoznak a dráma (nevezzük drámának) szereplői: egy nő, aki most tért vissza Párizsból, ahol az őt kizsigerelő szerelmét hagyta; egy szolgáló, akibe szerelmes a könyvelő (de ő, természetesen, egy másik férfiba szerelmes); a nő gyermekien magatehetetlen testvére; a nő lányai; Lopahin, aki segíteni akar a családon (de ettől még nem válik pozitív szereplővé) és még sokan mások. Szép lassan fény derül a sorsokra, a csalódásokra és, hogy miért áll a család a csőd szélén.

A cseresznyéskert illúzió, egy rég letűnt világ, amelybe a szereplők kapaszkodnak körömszakadtukig, hisz ők ismerték csak. Olyan ez, mint Ranyevszkaja gyerekszobája, amely a díszletkoncepcióban a leghangsúlyosabb, hiszen a tér a nézőtérre is elér (az első öt sor közepét is színpaddá alakították), így a nézők egy kopott-poros gyerekvilág kellékei között ülnek. A gyerekszoba a gyerekkort jelképezi, amely számukra ugyanolyan elérhetetlen már, mint a cseresznyéskert biztonsága. Egy ötvenéves nő imbecillitása szívfacsaróan szánalmas, de egy fiatal lány aszexualitása és komolysága is az. Mindenki valami másra vágyik, ami nem ő, amit sose kaphat meg.

Fellélegeznénk, ha legalább valaki meghalna, öngyilkos lenne szerelmi bánatában, de így, hogy félrecsúszott és rosszul értelmezett életek tovább folytatódnak, keserűen magukra ismerünk.

[doda]

Cseresznyéskert az Új Színházban: október 7., 30. 19.00
Cseresznyéskert a Bárkában: október 5., 17. 19.00