10 év után ismét színpadra lép Dőry Virág - az MTI interjúja<br/>

Dőry Virág 10 év kihagyás után a Thália Színház és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház közös produkciójában lép színre. Jean Anouilh Eurüdike című drámájában a lány édesanyját alakítja.

- Miért döntött úgy, hogy ismét színésznőként akarja megmutatni magát a közönségnek?

- Furdalta az oldalamat a kíváncsiság, pedig tudom magamról, hogy nem voltam egy nagy színésznő. Én soha nem játszottam olyan sokat és olyan nagy szerepeket. Talán ez is volt az oka, hogy kiszálltam a körből. Számomra elfogytak a szerepek.

- A mostani darab előtt nem is volt más felkérése?

- Volt, de nem olyan, aminek meg tudtam volna felelni. Nem volt nekem való. De ne értsen félre, nincs bennem semmiféle szerepéhség.

- Majd jött Bagó Bertalan rendező invitálása.

- Ismertük egymást, forgattunk együtt, épp ezért úgy éreztem, együtt tudunk működni. Én rá vagyok szorulva a jó rendezőkre, mert nem vagyok egy képzett színésznő. Ráadásul régóta nem játszottam.

- Milyen volt a próbaidőszak?

- Nem irigylem Bagó Bertalant. Szerencsére ő egy nagyon teherbíró ember. Majd kiderül, hogy megérte-e. A pályatársak is fantasztikusak voltak. Még azt is elnézték nekem, hogy az első próbákon sokat szenvedtem a szöveggel, pedig azt hittem, könnyen tanulok. De az rég volt.

- Talán a véletlen műve, de Eurüdike anyja is színésznő...

- Ezen nem gondolkodtam, de azt tudom, hogy ez a szerep nekem való. Egy fontos epizódszerep.

- Lehet, hogy az Ön életében is mindössze ennyit jelent a mostani visszatérés?

- Én nem tartozom azok közé, akik megtervezik a jövőjüket. Soha semmi, amit elterveztem, az nem úgy jött be, ahogy szerettem volna. Nem mondom, hogy nem adódtak jó dolgok az életemben, de mindig egészen más történt, mint amit elhatároztam.

- Pedig a 10. évfordulós visszatérés olyan megtervezettnek tűnik.

- Sajnálom, ha félreértett. Erről szó sincs. Csak annyi kellett, hogy megtaláljanak egy megfelelő szereppel. Az évforduló? Hát az biztosan kuriózum. Egy biztos, van egy adottságom: én egy megjegyezhető nőszemély vagyok. Ha valaki látott egyszer is színpadon vagy filmben, az emlékszik rám. Ez nagyon nagy tulajdonság, ami nem egyenlő a tehetséggel, nem azonos a tudással. De fontos adottság, talán a legfontosabb.

- Volt olyan, akinek kikérte a tanácsát, segítették a gondolkodásban?

- Az ember a lényeges dolgokról mindig saját maga dönt. A tíz év alatt több mint száz darab jelmezeit terveztem. Rengeteg színészt láttam a színpadokon, de mindössze két alkalom volt, amikor azt éreztem, hogy ezt én is el tudtam volna játszani.

- Azért csak biztatták?

- Voltak bátorítóim, és rá kellett jönnöm, hogy engem még mindig, mint színésznőt tartanak számon. Akkor pedig valami emléket mégis hagyhattam, talán mégsem voltam annyira kutyaütő.

- A mostani darabban saját öltözetét illetően mennyire hagyta érvényesülni a jelmeztervezőt?

- Megegyeztünk, maradjunk abban. Szerintem egyébként minden jelmeztervezőből lehet színész. Én drukkolok nekik.

- Milyen fogadtatásra számít?

- Lehet, hogy azt mondják majd: minek kell ennek még ugrálnia. Én azonban úgy gondolom, hogy csak nyerhetek. Mindig azok voltak az életem érdekes "megmozdulásai", amikor beleugrottam valami olyasmibe, amit más valószínűleg nem tett volna meg. Aztán valahogy mindig kikecmeregtem, de minden alkalommal valahogy jobban. Több lettem általa. Ezektől a dolgoktól épül az ember, mert gyáván, tutira menve, úgy is lehet élni, csak az engem nem izgat. Nem érdekel.

Dőry Virág a legközelebb február 13-án és 14-én látható az Eurüdike című darabban, a Régi Thália Stúdióban.

(MTI)