A budapesti premier a negyedik lesz a sorban: a mű - a lyoni ősbemutató után - Hollandiában és Németországban is nagy sikert aratott, és még az idén két újabb külföldi bemutatója lesz.
Franciaországban és Hollandiában orosz szöveggel adták elő az operát, e két előadáson csak férfiak szerepeltek, a nővérek szerepét kontratenorok szólaltatták meg. Düsseldorfban és Budapesten németül, illetve magyarul énekelnek, és e két előadáson női szereplők lépnek színre. - Számomra fontos volt az orosz szöveg, hiszen Muszorgszkij és Csajkovszkij operáin keresztül éreztem azt, hogy ennek a világnak a nyelven keresztül is másfajta atmoszférája van - mondta Eötvös Péter az MTI-nek. A szerző utalt arra: azt is figyelembe kell venni, hogy az adott előadásban a szereposztás lehetővé teszi-e az eredeti nyelven való megszólaltatást, annál is inkább, mert ez a rendezést is meghatározza. Az előbbi esetben inkább absztrakt, a másodikban inkább realista megközelítés áll közelebb az előadáshoz - tette hozzá.
- Szabó Istvánnal többször összeültünk az előkészítés során, magam jó néhányszor utaztam Budapestre az énekesek meghallgatására, s nagyon jól megértjük egymást. Úgy látom, hogy az együttes kitűnően működik ebben a formában - jegyezte meg Eötvös Péter. Arra a kérdésre, hogy mit mondhat Csehov ma - és különösen az operaszínpadról - a zeneszerző úgy válaszolt: ez a mű annak idején szintén századfordulón keletkezett, s ez kétféle érzékenységet vált ki. - Egy új század mindig valamiféle avantgard irányban próbál elindulni, ugyanakkor érződik egyfajta nosztalgia is a befejezett század iránt. Az évszázad elején mindig kialakul valami új energia - Csehov Három nővérében éppen ez volt fontos számomra - magyarázta. - Úgy érzem, ez az érzés ma is időszerű, a dráma energiatartalma éppen ennek az átállásnak, a történelmi választóvonalnak a kifejtése, holott a darabban végig csak emberi kapcsolatokról van szó - fejtette ki.
Eötvös Péter megjegyezte, hogy az opera természetesen nem tolmácsolhatja a teljes történetet, de a zene nyelvén konkretizálja az érzelmeket. A zeneszerző a mű eddigi fogadtatása alapján úgy látja, hogy ezt a közönség is elfogadja, megérti és átérzi.
Szabó Istvánnak ez az első operarendezése Magyarországon. - Két célt szolgál a rendezés - mondta. Hű akartam maradni Eötvös Péter zenéjéhez, és Csehov művéhez is, elérni, hogy mindez közel jusson a nézőhöz. A rendezésnek tükröznie kell a zenei mondanivalót és az emberi kapcsolatokat, az érzelmeket is - magyarázta. - Szeretem az operát, mert úgy érzem, vannak olyan érzelmek, amelyeket az emberiség ősidők óta nem tud már szóval, vagy testbeszéddel kifejezésre juttatni, csak a zene segítségével. Különösen fontosnak érzem, hogy egy új magyar mű színrevitelében segédkezhetem, s ebben az Operaház művészei igazi lelkesedéssel vesznek részt tette hozzá Szabó István.
A Három nővér bemutatóját a szerző vezényli. A magyarországi ősbemutató után még egy alkalommal, április 5-én kerül a közönség elé.
(MTI)
Ajánló:
A Jegymester oldala.