![]() |
Csákányi Eszter mint Poncia |
Bernarda Alba a külvilágtól elzárkózva él öt lányával és anyjával, majd miután az apa meghal, a nőknek nyolc évig kell gyászolniuk. Ez a hosszú idő együtt természetesen túlnő a gyászon, és gyűlöletté érik, de a hagyományokat megtörni nem merik a nők. A ház börtön lesz, a gyászruha egyre súlyosabb teher. Schilling Árpád "woyzecki típusúra" rövidített előadásában fel-felvillant epizódokat a nők életéből. A színésznők - éppúgy, mint a zenészek - végig jelen vannak - éppúgy, mint a házban - egy kicsi, zárt térben. A ház, mely béklyóban tartja őket, egy fehérre mázolt kalitka, melyben a gyászruhában betegesen áttetsző nők a halál madarai. A lányok arca egyre feketébb, és már minden ellen lázadnak. Ki akarnak törni a rájuk erőltetett gyászból, és a vérük, mely a forró nyári napokon nem hagyja nyugodni a lányokat, egymás és az anyjuk ellen fordítja őket.
![]() |
Máthé Erzsi mint Maria Josefa |
"Azért is vettem elő a Bernardát, mert ilyen csodálatos színésznők dolgoznak itt, akikkel élmény egy ilyen darabot színpadra vinni. Rengeteget tanulok tőlük - főleg az idősebb színésznőktől -, amiért nem tudok elég hálás lenni nekik. Bejön Csákányi Eszter, és kiad magából mindent, aztán meg ő kér bocsánatot, hogy esetleg nem volt elég jó. Ez olyan odaadás, ami engem mindenképpen lenyűgöz és megtiszte." - mondja a rendező.
|
[doda]
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza
Szereplők: Bodnár Erika, Máthé Erzsi, Szirtes Ági, Bertalan Ágnes, Kiss Eszter, Pelsőczy Réka, Láng Annamária, Csákányi Eszter
Díszlet: Füzér Anni
Jelmez: Varga Klára
Mozgás: Magyar Éva
Zene: Monori András
Rendezte: Schilling Árpád
Előadások a Katona József Színházban: április 28. (bemutató), 30.
Ajánló: