Sütő alternatíva<br/>

A Picaro Művészeti Produkciós Műhely május 1-jén mutatja be a Thália Színház Új Stúdiójában a Káin és Ábel című darabot. Az [origo] Deák Tamással, a darab rendezőjével és Káin megformálójával beszélgetett.

Sütő András marosvásárhelyi írót talán sokan himnikus írónak tartják, mert legtöbb darabja politikai vonatkozású. Ezért is fordulhatott az elő, hogy eddig szinte csak a Nemzeti Színházban mutatták be a darabjait. A Káin és Ábel című művét 1978-ban rendezték meg a Nemzetiben, ahol az akkori "színház-csinálás" stílusjegyeit tükrözte: Káin és Ábel két retartdált, szörmebugyiba bújtatott ősember volt. A szúzai menyegző közel háromszázszor került a "haza színpadára", majd 1986-ban a leghíresebb művét mutatták be, az Advent a Hargitánt, legutóbb pedig Az ugató madár és a Balkáni gerle (1998) szerepelt ugyancsak a Nemzeti színpadán.

A Picaro Művészeti Produkciós Műhely 1992-ben alakult, a régi Arvisura Színház vezető színészeiből, akiknek rendezői ambicióik is voltak. Alapkoncepciójuk az volt, hogy létrehozzanak egy olyan független színházi társulást, mely a hasonszőrű színházi projekteket támogatná. A "hazátlan", de művészileg értékesnek ígérkező kezdeményezéseket hivatott a Picaro biztatni és kellő hátteret kialakítva segíteni. Ez a műhely nem zárt, mindig is törekedett arra, hogy más produkciók készítése során más-más társulatokból színészek új szakmai közösséget alkotva születhessenek. A Picaro Művészeti Produkciós Műhely nem kívánja magát az "alternatív" jelzővel illetni, mert rendelkezik tradicionális színházi tapasztalatokkal is, melyeket éppúgy használ, mint a kortárs tánc vagy a modern színházak eszközeit. Számukra kétféle színház van: jó és rossz, és csak egyetlen szempont, a magas színvonal megtartása befolyásolja őket.

Káinhoz és Ábelhez kapcsolódik az első véres tett az emberiség történetében. A bibliai történet vázát Sütő András megtartotta, de egy új szereplő hozzáadásával a szent könyvi eseménytől némileg eltérő, különös szituáció elevenedik meg. Az előadás azt a kérdést szegezi nekünk, hogy létezik-e az éden vagy csak fikció, és jogunkban áll-e keresni. Deák Tamás viszont most mégis a darab megrendezése mellett döntött, sőt Káint szerepét játsza. Az [origo]-nak adott interjúból megtudhatjuk, hogyan vélekedik a Deák Tamás, a rendező az eredeti darabról, az előadásban játszott szerepéről, milyen utat járt ebben a különös Isten keresésben.

"Sütő András négy embert belehelyezett egy történetbe: az első emberpárt és az ő fiaikat. Az érdekelte, hogy ez a képlet mit hoz, és hogyan lehet eljutni oda, hogy az egyik ember megöli a másikat, de lefordította az ő kora helyzetére, Erdélyre vonatkozóan. Ha tudsz olvasni a sorok között, rengeteg utalást találsz arra, hogy ő Istent hogyan azonosítja be Ceausescuval. A kérdés az, hogy az emberek hogyan viszonyulnak ehhez a hatalomhoz, a négy karakternek megfelelő viselkedéssel. Ábel, jó székelyhez méltóan fejet hajt, és azt mondja, hogy élni kell. Káin az, aki megkérdőjelezné, hogy érvényes-e ez a rendszer. Ádám és Éva egy teljesen megtört pár, akik átélték még a régi időt, és mikor jön Ceausescu, akkor őket elnyomják. Ők az öreg székelyeknek megfelelpő párocska, akik már nem cselekszenek. Persze Sütő Andrásnak is itt kellene lenni, hogy megmondja, ez így van-e, de az én olvasatomban ez a politikai vonatkozása."

"Első kézből azt gondoltam, hogy ez a mű az Isten-keresésről szól. Személy szerint én Káin álláspontján vagyok, de nem tudok igazán dönteni."

"Az első jelenet, (amit Sütő "jajkiálltásnak" hív), egy nagy expozició, ami a leghosszabb része a darabnak. Arabella nem kerül abba a helyzetbe, hogy normális döntést hozzon. A két fiú közti ellentét fokozódik, aminek súlyát Arabella csak nehezíti, mivel a fennmaradásról van szó. Ami engem érdekelt, az a szerelem. A politikai részeket kihúztuk, mert nyilván ma nem ugyanazt jelenti Magyarországon."

"Az Isten-keresésről annyit, hogy az eredeti darabban megjelenik az Úr hangja, itt viszont nem, de néhányan a szereplők közül hallják. Nincs külső mozgató, hanem belső mozgatók vannak. A darab során kiderül, hogy Éva nagyon sokat mesélt az Édenről a gyerekeinek, és a fiúk tudnak erről. Ábel úgy tudja, hogy ezt nem szabad keresni, Káin pedig örökösen megpróbál odajutni, keresi a paradicsomot. Van egy jelenet, amikor Káin és Éva beszélgetnek és Éva elárulja, hogy a paradicsom nem létezik, amit Káin nem akar elhinni, majd ő is megtörik. Öt ember ottragad ebben a történetben kiúttalanul. Az én rendezésemben ezt megerősítettük egy olyan jelenettel, ami arra utal, hogy az első bibliai történet véres és ha végiglapozzuk a Bibliát egy teljesen pesszimista képet fest."

"Ez az előadás a szerelemről szól és a szerelmek különböző módozatairól: az Ádám és Éva közti hihetetlen mennyiségű variációjáról, amit ők 'lenyomnak' a saját kapcsolatukban, illetve az Ábel-Arabella és a Káin-Arabella vonalnak van egy szerelmi története, ami folyamatosan változik. Itt arról van szó, hogy milyen végletei vannak a dolognak, és soha nem egyértelmű, hogy ki rontja el. Senki nem tud tökéletesen működni ezekben a kapcsolatokban, és arra jöttem rá, hogy néha elég lenne egy-két szó. De mivel ezek kimondatlanok maradnak, széthullanak ezek a kapcsolatok."

[doda]

Sütő András: Káin és Ábel
Szereplők: Pintér Gábor, Zöldhegyi Sarolta, Deák tamás, Pálffy L. Péter, Kiss Eszter
Rendezte: Deák Tamás

Előadások a Thália Színház Új Stúdiójában: május 1. (bemutató), 22-én 22 óra, 23-án 19 óra

Ajánló:

Sütő Abdrás színdarabja a MEK-en.