Újra kell tárgyalni a Vasilescu-pert

A Legfelsőbb Bíróság (LB) az ifjabb Vasilescu János és apja, idősebb Vasilescu János közötti örökösödési perben kedden hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezte a Fővárosi Bíróságot.

Az LB végzése szerint az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését indokolja többi között az, hogy a bizonyítási eljárás további vizsgálatot és kiegészítést igényel.

A "nagy terjedelmű" bizonyítást indokolja többi között az, hogy mind a fel-, mind az alperes az első, illetve a másodfokú eljárás során tett olyan megjegyzést, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az örökségét követelő fiú és apja között valamiféle szóbeli megállapodás született a műkincshagyaték alapján történő anyagi ellentételezésre. A másodfokú határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az anyai örökségét követelő felperes, ifjabb Vasilescu János perében 2000. decemberében hozta meg elsőfokú határozatát a Fővárosi Bíróság, részben a fiúnak adva igazat. dősebb Vasilescu János 2001. nyarán a magyar államnak ajándékozta műkincsgyűjteményét.

A másodfokú végzés ismertetésekor elhangzottak szerint az LB - az alperes, idősebb Vasilescu János indítványa ellenében - nem állapított meg eljárási szabálysértést az első fokon eljáró bíróság munkájában.

Az alperes az elsőfokú határozat ellenében tett fellebbezéseiben, indítványaiban hivatkozott arra, hogy az elsőfokú eljárás során nem biztosítottak számára tolmácsot, így nem tudott anyanyelvén válaszolni a neki feltett kérdésekre.

Az LB megállapítása szerint a tolmács kirendelésének hiánya nem volt szabálysértő, mert az alperes és jogi képviselője azt maga is kérhette volna, a bíróságnak - amennyiben az ügy érintettje beszél magyarul - nem kötelező kirendelnie tolmácsot.

Az LB szerint nem vonható kétségbe az elsőfokú bizonyítás és a jegyzőkönyvek hitelessége sem.

Az LB azzal az alperesi indítvánnyal sem ért egyet, hogy az első fokon eljáró bíróságnak hivatalból értesíteni, figyelmeztetni kellett volna a magyar államot, hogy beavatkozóként lépjen fel a perben. Az alperes szerint ezt az indokolná, hogy a gyűjteményt ő az államnak ajándékozta.

Az LB megállapította továbbá, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem alapos az alperesnek az örökösödésre vonatkozó elévülési indítványa; a felperes igényei ugyanis tulajdonjogiak, amelyek nem vülnek el.

Az első fokra visszarendelt eljárásban a felperesnek kétséget kizáróan kell bizonyítani többi között azt, hogy 1989-ben - anyja halálakor - milyen vagyontárgyak voltak az alperes birtokában, illetve még most is az ő birtokában állnak-e.

Ifjabb Vasilescu Jánosnak kell bizonyítani azt is, hogy az apja birtokába került Országh Lili gyűjteményből melyek azok a darabok, amelyek a házastársi közös vagyont képezhették apja és anyja között, volt-e a művész gyűjteményének olyan darabja, amelyet még halála előtt közösen szerzett a Vasilescu-házaspár.

Az LB megállapítása szerint az ügyben rendelkezésre álló leltár és szakértői vélemények alapján a festmények jelentős része nem azonosítható; a műtárgyakat a Vasilescu-gyűjteményt ismerő művészettörténészek és szakértők bevonásával kell leltárba venni.

Az LB határozata alapján az újbóli elsőfokú eljárásban kell tisztázni a vagyontárgyak azonosságát és étékét is. Végh Tibor - aki Bárándy Péterrel együtt idősebb Vasilescu Jánost képviseli a perben - a tárgyalás után elmondta: az LB most meghozott határozata nem szűnteti meg azt a végzést, amely alapján a Bírósági Végrehajtói Kamara zár alá vette a Vasilescu-gyűjteményt.

A zár alá vételt ifjabb Vasilescu János kérésére - a pertárgy veszélyeztetettségére való tekintettel -rendelték el.

Végh Tibor elmondta: a végrehajtói végzés hatályon kívül helyezését egy másik eljárásban kell kezdeményezniük, amire már tettek is kísérletet.

Korábban:
Új helyre szállították a Vasilescu-gyűjteményt
Vasilescu-gyűjtemény: bírság a végrehajtónak