Új ifjúsági kulturális centrum épülhet a pesti Duna-parton

Az elhagyott, lepusztult ferencvárosi Közraktárak épületegyüttese helyén a legújabb tervek szerint ifjúsági kortárs művészeti centrum épülne. Az elképzelést Schiffer János főpolgármester-helyettes is támogatja, ám a tervek elbírálására még néhány hónapig várni kell. Arról sincs döntés, hogy a hatmilliárd forintra becsült építési költségeket milyen forrásból fedeznék.   

Európában számos példa van arra, hogy a nagyvárosokban található ipari épületeket vagy épületegyütteseket kulturális célokra újrahasznosítják. Ez a kezdeményezés néhány évvel ezelőtt már hazánkban is elindult, mint ahogy azt a MEO - Kortárs Művészeti Gyűjtemény, a Millenáris Park vagy a szentendrei MűvészetMalom is bizonyítja. A IX. kerületben található Közraktárak épületegyüttes már több éve üresen áll. Néhány kisebb műhely működik ugyan az alagsorában, ám a létesítmény nagy része nem tölt be semmilyen funkciót. A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére a közelmúltban elkészült néhány terv a Közraktárak hasznosítására vonatkozóan, melyek mindegyike elsősorban a fiatal korosztály kulturális igényeire fokuszál. Derdák András, az egyik ilyen tanulmányt készítő kutatócsoport vezetője elmondta, hogy terveik szerint a Közraktárak épülete Budapest egyik legnagyobb egybefüggő szórakoztató és művészeti közösségi tere lenne. Valójában ők nem egy intézményt terveztek, hanem városnegyedet, olyan speciálisan kialakított "kerületet", ahol a fiatalok szórakozási és kulturális igényeire helyeznék a fő hangsúlyt.

Schiffer János főpolgármester-helyettes lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a főváros tulajdonában lévő régi ipari épületegyüttessel kapcsolatban eddig két lehetőség merült fel. Az egyik, hogy a Közraktárak helyén egy belvárosi parkot hoznának létre, a másik pedig - a benyújtott tervekben is szereplő - kulturális centrum kialakítása. Ám az a tény, hogy Budapesten alig van olyan létesítmény, mely kimondottan a fiataloknak kínálna kulturális programokat, az utóbbi lehetőség felé billentette el a mérleg nyelvét. A főváros ezért is kért fel több kutatócsoportot, hogy tárják fel, milyen kulturális hiány van ma Budapesten - különös tekintettel az ifjúsági korosztályra -, és vizsgálják meg, milyen feladatok ellátására vállalkozhat a Közraktárak épületegyüttes.

A Derdák András vezette kutatócsoport - melynek tagja többek között Horváth Dániel, Koczka Teréz, Bence Ottó, Borsos András, Szalai András és Tóth József - tanulmányában nem csupán előadótermek, hanem alkotói terek is szerepelnek 22 ezer négyzetméter alapterületen, mely egy új szárny felépítését is magába foglalja. Az élőzenei koncerteknek helyet biztosító tér mintegy háromezer fő befogadására lenne alkalmas, és emellett létrehoznának néhány kisebb klubtermet is, melyek egyikében lemezfelvételek számára stúdiótechnikai hátteret is kialakítanának. Az előadótermek mellett a pinceszinten nyolc zenekari próbahelyet terveznek, melyekhez egy száz és egy négyszáz ülőhelyes színházi, táncszínházi terem csatlakozna.
A kulturális centrumban természetesen nemcsak az előadó-, hanem a képzőművészet is helyet kapna: egy kisebb galéria mellett kialakítanának néhány műtermet, illetve az épületek közötti fedett terület vagy egy üresen hagyott épületszárny pompás lehetőséget biztosítana időszaki kiállítások rendezésére. A tervek között szerepel egy művészeti főiskola létrehozása is, ám ebben az ügyben még egyeztetni kell a IX. kerület iskoláival. Mivel a Közraktárak épületegyüttes már amúgy is több főiskola, illetve egyetem közelében van, nagy hangsúlyt kellene fektetni a diákokra. Így többek között az ő igényeiket szolgálná egy éjjel-nappal nyitva tartó kézikönyvtár és újságolvasó, illetve a különböző vendéglátóhelyek is.

Az ifjúsági kulturális centrum az előzetes számítások szerint mintegy hatmilliárd forintba kerülne, melyhez a szükséges pénzt többek között a főváros, illetve különböző nagyvállalatok biztosítanák, ám hogy a konkrét munkák mikor kezdődnek, arról még nem született döntés.