Akik az irodalmi Nobelt kaphatják

A Svéd Királyi Akadémia várhatóan csütörtökön hirdeti ki, hogy ki kapja idén az irodalmi Nobel-díjat. Bár az Akadémia tizennyolc örökös tagja minden alkalommal a legnagyobb titokban hozza meg döntését, irodalmi körökben már hónapokkal a nyilvános eredményhirdetés előtt megkezdődik az esélylatolgatás, találgatás. Összeállításunkban az idén legesélyesebbnek tartott írók és költők életművét tekintjük át.

Joyce Carol Oates amerikai írónő idén szerepel először a különösen esélyesek között, ami nyilvánvaló előnyt jelent. Mellette szól az is, hogy idén sokak szerint női szerzőnek ítélik oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen utoljára nyolc éve részesült nő ebben a megtiszteltetésben, holott a korábbi díjazottak között kilenc nőt is találunk.

Oates 1938-ban született New York államban, munkásszülők gyermekeként. Miután ösztöndíjat nyert a Syracuse egyetemre, részt vett egy kifejezetten nőknek szóló írópályázaton, melyet meg is nyert. Diplomáját végül a wisconsini egyetemen szerezte, 1968-tól pedig tanítani kezdett a kanadai windsori egyetemen. Jelenleg a Princeton Egyetem ösztöndíjas professzoraként irodalmat tanít.

Korai novellái közül a legtöbb a hatvanas évek Detroitjának portréját festi meg, ezekben a történetekben igen erőszakosnak és kegyetlennek ábrázolja kora társadalmát. Harmincévesen már hazája egyik legtiszteletreméltóbb írójaként üdvözlik, a könyveiben vállalt magas színvonalat annak ellenére is tartja, hogy ekkoriban évente két-három regényt, illetve novellagyűjteményt is megjelentet.

A nyolcvanas évek elején látott napvilágot magyarul is megjelent Bellefleur című regénye, melyet egy egész sor gótikus hangvételű mű követett. Ezekről a regényeiről gyakran mondják, hogy új irodalmi zsánert teremtettek az amerikai próza palettáján, és végre az addigi munkásságát jellemző pszichológiai realizmustól is búcsút vett. Ennek ellenére a családi krónikákhoz azért időről időre visszatér, sőt Rosamond Smith álnév alatt egy számos olyan könyvet is megjelentetett már, melyeket leginkább az irodalmi műfajokkal kapcsolatos játékos szemléletmód jellemez.

Sikerei ellenére szigorú napi rutinját (melyben szinte kizárólag a tanítás és az írás szerepel) a mai napig tartja, írói termékenysége az elmúlt években sem csökkent.

Magyarul is megjelent művei: Jó étvágyat, Amerika!; Luxusvilág; A földi gyönyörök kertje; Áldatlan szerelmek; Bellefleur avagy A családi átok; Tégy velem, amit akarsz; Napforduló; Irgalmas ég; Norman és a gyilkos; Hűtlenség mesék a bűnről; Megtört szívek balladája.