ok.hu





Építészettől tárgykultúráig minden, ami szemnek ingere!



A rovat hírei


"Tarány Tomit megviselte, hogy kiejtett minket" - a Rocktenors az X-Faktorról

Két magyar hely vezeti a világ száz legjobb bárjának listáját

"Álmodtam is a Sírhant művek szereplőivel" - Marina Salas, A bárka szereplője

Ha nem a panel nyer: kísérleti lakótelep Óbudán

"Egyszer sem jutott eszembe a 25 millió" - Ádám, az Éden Hotel stratégája
Gyorskeresés









Sok a kérdőjel az idei irodalmi Nobel körül
2005. október 7., péntek, 12:51|Utolsó módosítás: 2005. október 7., péntek, 13:19

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb


A három legismertebb esélyes << 2/2. oldal

Philip Roth
Ajánlat
Joyce Carol Oates: Állatok
Olvassa el az írónő legutóbb megjelent könyvéről szóló ajánlónkat!
Mario Vargas Llosa: A Zöld Palota
Körkép a perui társadalomról. Olvassa el ajánlónkat!
Mario Vargas Llosa: Kölykök
Gyűjtemény az író korai zsengéiből. Olvassa el ajánlónkat!
Ajánlat
Rushdie a pornó felszabadító erejéről
Rushdie apokrif regénye magyar nyelven

Philip Roth - bátor döntés lenne

Az idei díj bizonytalan légkörében egyértelműen Philip Rothot kiáltották ki favoritnak, ám mint tudjuk, ez semmiféle nyomást nem gyakorol az akadémia döntésére. Az amerikai írót amúgy is évek óta a legesélyesebbek között emlegetik, annak ellenére is, hogy irodalmi életműve alapján sokan felteszik a kérdést: érdemes-e egyáltalán ennyire fontos elismerésre.

Roth regényeiben az egyik legrendszeresebben visszatérő motívum a nyílt szexualitás ábrázolása, melynek kapcsán rengeteg amerikai érdekvédelmi szervezet vádolja az írót hímsovinizmussal, noha a szexualitás rendszerint csak ábrázolásmódjának eszközeként és nem céljaként jelenik meg művészetében. Ellene szól az is, hogy világszerte ismert és igen elismert író, noha az irodalmi Nobel-díjat köztudottan inkább olyan szerzőknek ítélik oda, akik - bár munkásságuk alapján megérdemelnék - nem túl széles körben olvasottak. A díjjal járó presztízs hatására aztán a korábban háttérbe szorult írók is a figyelem középpontjába kerülnek, egyszóval a Nobel-díj odaítélésének egyfajta bevallottan népszerűsítő célja is van. 

Mario Vargas Llosa - szintén túl ismert?

Mario Vargas Llosa neve szintén évről évre felmerül a Nobel-díj kapcsán, ám Rothhoz hasonlóan vele kapcsolatban is sokan gondolják úgy, hogy az ismételt jelölés - ami természetesen nem hivatalos, hiszen az Akadémia tagjai nem előre benyújtott lista alapján választanak - minden évben csak növeli elismertségét, és ezáltal valójában egyre távolabb kerül a díjtól. Llosa esélyeit az is csökkentheti, hogy a kilencvenes években indult a perui elnökválasztásokon, a politikai szerepvállalás pedig köztudottan negatív befolyással van a Nobel odaítélésére.

A nemzetközi elismerést már első regénye, az 1962-ben megjelent, önéletrajzi elemekkel átszőtt A város és a kutyák meghozta számára, mely Robert Musil hagyományait követve egy katonaiskolában játszódik.

1977-ben a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választották, közben pedig sorra jelentette meg regényeit (A háború végén, 1981; Mayta története, 1984; Ki ölte meg Palomino Molerót, 1986; A beszélő, 1987; Szeretem a mostohám, 1988).

Nemrégiben megjelent, A Kecske ünnepe című regénye a latin-amerikai társadalmi-politikai konfliktusokat ábrázoló művei sorába tartozik - minden idők egyik legnagyszerűbb "diktátorregénye", amely a dominikai Trujillo zsarnoki rendszerét mutatja be. Nagy sikerű erotikus regényeiben (a Pantaleón és a hölgyvendégek mellett a Szeretem a mostohámat című művét és a Don Rigoberto feljegyzései-t is ide lehet sorolni) kifinomult művészi eszközökkel ábrázolja a "játékos ember" féktelen fantáziavilágát.

Salman Rushdie - Nobel az arab világ ellenében?

Az indai születésű Salman Rushdie neve szintén nem ismeretlen a Nobel-díj sorsáról határozó bírák előtt, ám a Nobel számára már csak azért is kétséges, mert a kritikusok egyöntetűen egyetértenek abban, hogy az utóbbi években megjelent regényei színvonalban messze elmaradnak pályafutása korábbi műveitől.

Rushdie 1947-ben született Bombayben, szülei muzulmán hitben nevelték fel. Tizennégy éves korában Angliába küldték tanulni, ahol hamarosan brit állampolgárságot kapott.

1981-ben jelent meg egyik legjelentősebb regénye, Az éjfél gyermekei, amelyért Booker-díjban részesült. A cím azokra a gyermekre utal, akik az India függetlenné válását követő órában születtek, de a rendkívül magas gyermekhalandóság miatt sokan közülük még a kilencéves kort sem érhették meg.

1988-ban látott napvilágot negyedik regénye, a Sátáni versek, amely óriási felháborodást váltott ki a muzulmán olvasók körében, többek között abból kifolyólag, hogy a könyvben szereplő prostituáltak Mohamed próféta feleségeinek nevét viselik, és a magát Mohamedet idéző szereplő is inkább kapzsi és nőfaló kereskedőnek tűnik, mint vallási vezetőnek.

Az indiai kormány betiltotta a kötetet, amelyet több helyütt nyilvánosan elégettek. 1989-ben az iráni Khomeini ajatollah 1,5 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Rushdie azóta a brit állam által finanszírozott védőőrizetben él, nem mutatkozik a nagyobb nyilvánosság előtt.

[origo]


<< előző oldal 2/2

1. Költők és írónők

2. A három legismertebb esélyes



Küldje tovább ismerősének!

Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva



Időjárás

Hőmérséklet:
min: 5 , 10 °C
max: 12 , 17 °C

Változékony, hűvös idő
tovább



Fórum

Mit adsz a testemért cserébe?


TIPP


jegyfoglalás


popsztárok


képeslapküldés


LINKCENTRUM


szex


férfiaknak


nőknek


HETI TOPLISTA


Shakira


Angelina Jolie


Görög Zita


Most keresik a többiek!