ok.hu



Szórakozás Könyv


Építészettől tárgykultúráig minden, ami szemnek ingere!



A rovat hírei


"Tarány Tomit megviselte, hogy kiejtett minket" - a Rocktenors az X-Faktorról

Két magyar hely vezeti a világ száz legjobb bárjának listáját

"Álmodtam is a Sírhant művek szereplőivel" - Marina Salas, A bárka szereplője

Ha nem a panel nyer: kísérleti lakótelep Óbudán

"Egyszer sem jutott eszembe a 25 millió" - Ádám, az Éden Hotel stratégája
Gyorskeresés










Huszonöt éve halt meg Déry Tibor
2002. augusztus 16., péntek, 10:08|Utolsó módosítás: 2002. augusztus 16., péntek, 12:20

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

Huszonöt éve, 1977. augusztus 18-án halt meg Budapesten Déry Tibor, a XX. századi magyar próza kiemelkedő képviselője.

 


1894. október 18-án született nagypolgári zsidó családból, Budapesten. 1911-ben kereskedelmi érettségit tett, majd két évig a svájci St. Gallenben nyelveket tanult. 1913-1918 közt nagybátyja vállalatánál, a Nasici Fakitermelő Rt.-nél tisztviselő volt, s miután ott sztrájkot szervezett, a család behívatta katonának.

Rendelje meg!

G. A. úr X-ben, Portugál királylány, Niki.


Déry Tibor művei


1918-ban leszerelt, és belépett a kommunista pártba. 1919-ben az írói direktórium tagja lett, a bukás után letartóztatták. 
1920-ban Bécsben a Bécsi Magyar Újság és Kassák Lajos Ma című lapja, 1923-24 közt a berlini Sturm munkatársa volt. 1924-től Párizsban nyelvet tanított, 1926-ban tért haza, de az emigránslét magányát itthon sem tudta lerázni. 1928-ban Kassákkal és Illyés Gyulával a Dokumentum című aktivista folyóiratot szerkesztette.

Ezután Prágában, Németországban, a skandináv államokban, majd Dubrovnikban élt. 1934-ben részt vett a bécsi munkásfelkelésben - erről készült utóbb Bécs, 1934  című drámája -, emiatt el kellett hagynia Ausztriát. 1934-1935-ben Mallorcán írta A befejezetlen mondat-ot.

1935-1936-ban Vértes Györggyel a Gondolat című folyóiratot szerkesztette, majd fordításokból élt. 1937-ben André Gide naplója, az Utazás a Szovjetunióban lefordításáért a pártvezetés elmarasztalta, a horthysta bíróság pedig két hónap börtönre ítélte. 

Rendelje meg!

A legátfogóbb Déry-monográfia.


Pomogáts Béla: Déry Tibor


1939-ben a zsidótörvények miatt álnéven fordított, a német megszállás után illegalitásba vonult, részt vett az ellenállásban. 1945-től újra a kommunista párt tagja volt, s feleségül vette Oravecz Paula írónőt. Sorra jelentek meg korábban írt művei, 1948-ban Kossuth-díjat kapott. A Rajk-per gyanakvást keltett benne, tudósítása - mivel nem illett a "vonalba" - nem jelent meg. 1952-ben a Felelet  című regényét Révai József, a korszak kultúrpápája megtámadta az illegális mozgalom rajza miatt. Déry megtagadta az átdolgozást, a kritikát is elutasította. 

1953-ban Nagy Imre reformjai mellé állt, 1955-ben a Rákosi-féle kultúrpolitika visszatérése ellen tiltakozó memorandum egyik kezdeményezője volt. 1955-ben újra megnősült, felesége Kunsági Mária Erzsébet. 1956 júniusában a Petőfi-kör sajtóvitáján nyíltan támadta a rendszert, ezért kizárták a pártból, Déry lemondott az Írószövetség elnökségi tagságáról. Az 1956-os forradalom alatt az írók forradalmi bizottságának tagja, elutasította a hatalomra került Kádár-rendszert, és decemberben is kiállt a forradalom mellett. 1957-ben lefogták, s az íróperben kilenc évre ítélték, 1960-ban amnesztiát kapott, ezután élete végéig írással és műfordítással foglalkozott.

Déry írói alkata próteuszi, megtanulta, felélte és elhagyta a modern európai próza irányzatait - állítja monográfusa, Pomogáts Béla.

Első műve, Lia  című erotikus regénye 1917-ben a Nyugatban jelent meg, emiatt szeméremsértésért perbe fogták. A Nyugat szerzői közül Tóth Árpád, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő voltak a barátai. Eleinte naturalista és romantikus verseket, novellákat írt, A kéthangú kiáltás expresszionista vízió a háború rombolásáról a lelkekben. Országúton  című műve az emigrációval és elidegenedéssel foglalkozik. Az 1920-as években a szürrealizmus hatott rá, regénye, az Ébredjetek fel!  és dadaista színműve, Az óriáscsecsemő  című Madách-parafrázisa minden társadalom ellen lázad.

Az 1930-as években stílusa realistább lett, a forradalom szükségességét hirdette. Az 1947-ben kiadott A befejezetlen mondat leírja közeledését a kommunista párthoz, realista körképet ad a 30-as évek polgári és munkásvilágáról, elsőként ábrázolja az ország osztálykonfliktusait, emellett Proust, Thomas Mann és Kafka hatása is érezhető benne. 1933-as regénye (1945-ben jelent meg), a Szemtől szembe berlini élményei alapján a fasizmus és kommunizmus csatáit, a
hitlerizmus berendezkedését ábrázolja. Háború utáni novellái a főváros ostromát idézik fel szürreálisan, mások a háború által csavargásba és bűnbe hajszolt gyermekeket ábrázolják.

A Felelet  hagyományos nagyregény, ez is az 1930-as évek kommunista mozgalmát tárgyalja, de a "szocialista" utókor szemszögéből. Két vonalú cselekménye, a munkásfiú és az egyetemi tanár pályája rajzolja meg a kor társadalmát, harmadik kötete a hivatalos visszhang miatt nem készült el. Déry egyre jobban támadta a rendszert, kutyaregénye, a Nikiés Szerelem című novellája a jogtiprásokat, vígjátéka, A talpsimogatóa törtetést és képmutatást ítéli el.

Szabadulása után megjelent művei közül a G. A. úr X-ben (1964) a börtönben készült, utópisztikus, kafkai parabolája a kommunizmus bírálata, A kiközösítőmanni stílusú ironikus áltörténelmi regény, a késői Római Birodalom időszakát tárgyalja, utalásokkal az író korára. Az Ítélet nincsönéletrajzi mű, a kor irodalmi és történelmi körképe, ebben részletesen leírja kapcsolatát Karinthy Frigyes feleségével.

Kései kisregényei, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Kedves Bópeer, a Félfülű és a Kyvagyiokén a hetvenes évek eszméit elemzik, a világ változásaival foglalkoznak, Déry szkepszise mellett a jövőt illető bizakodás is megjelenik bennük. Jegyzeteiben, (A napok hordaléka) napi kérdések általánosításával vizsgálja világát.

Utolsó 15 évében a hatalom ironikusan csipkelődő kritikusa, de elismert alkotó is volt. Műveiből több film készült, a Simon Menyhért születésé-ből Várkonyi Zoltán, 141 perc A befejezetlen mondatból címmel Fábri Zoltán, két Déry-novellából Szerelem címmel Makk Károly rendezett filmet. A Képzelt riport-ból Presser Gábor írt musicalt.

(MTI)



Küldje tovább ismerősének!

Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva



Időjárás

Hőmérséklet:
min: 5 , 10 °C
max: 12 , 17 °C

Változékony, hűvös idő
tovább



Fórum

BESZÉLŐ KÉPEK - csak úgy...Neked, Nekem, Mindenkinek!
Teázóknak való... :)
SNE
illatok oldala
A csönd oldala


TIPP


Harry Potter


könyvvásárlás


A Nagy Könyv - Top12


LINKCENTRUM


szex


férfiaknak


nőknek


HETI TOPLISTA


Shakira


Angelina Jolie


Görög Zita


Most keresik a többiek!