Megjelent Kertész Imre Felszámolás című regénye

Vágólapra másolva!
Szeptember 10-én jelent meg Kertész Imre új, a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért című trilógiát tetralógiává bővítő, Magyarországon, a rendszerváltást követő időkben játszódó Felszámolás című regénye.
Vágólapra másolva!

Szeptember 10-én megjelent Kertész Imre új, Felszámolás című regénye. Az ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatón a Nobel-díjas szerző elmondta: valószínűleg mind közül ez a legváltozatosabb műve, élvezet volt írni, és reméli, olvasása szintúgy élvezetes lesz majd.

Az egyes vélekedések szerint a Felszámolás szereplői "múltjukat, jelenüket vagy éppen önmagukat számolják fel" annak érdekében, hogy megtalálják saját útjukat és képesek legyenek elindulni azon. A szerző véleménye szerint ugyanis anélkül, hogy az ember fel ne számolná - a szó minden értelmében -, ami mögötte áll, nem indulhat tovább. Épp az a kétely, bizonytalanság adja a regény tétjét: vajon sikeres lesz-e ez a vállalkozás. A felszámolás nem lehet pusztán a múlt tagadása, hanem annak beépítése, befogadása annak érdekében, hogy az így nyert tapasztalatok révén a könyv szereplői megértsék korábbi önmagukat és megkísérelhessék meghaladni azt.

A regény egyik főhőse, Keserű (foglalkozására nézve irodalmi szerkesztő), megpróbálja felkutatni egykori író barátja, B. utolsó, eltűntnek hitt regényét. B. - aki a rendszerváltás idején, 1990-ben önkezével vetett véget életének - hagyatékban maradt drámájában ugyanis kísérteties előrelátással megjósolta Keserű és barátai jövőjét. Azt, hogyan csúszik ki majd kezükből a saját életük, s hogyan válik "úgynevezett valósággá" mindaz, amit egykor "kétségbevonhatatlan valóságnak", az életüknek hittek. Ijesztő pontossággal ábrázolja, hogyan válnak a rendszerváltás túlélőivé - mint ahogyan maga a szerző, B. is csak a valószerűtlen auschwitzi fogantatásának véletlen túlélője. Érthető tehát, hogy Keserű mániákusan igyekszik megérteni B. sorsát, szerelmi életét, halálának okát és körülményeit.

A sajtótájékoztatón Kertész kitért arra is, hogy új regényének témája már 13 éve megszületett, eleinte képlékeny formája azonban rengeteget alakult az idők folyamán. "Dráma is volt, de azon túlhaladt az idő, így hamar átfordult regénybe. A téma azonban azt kívánta, hogy ez a regény ne a műfaj klasszikus formáját kövesse, hanem ugyanolyan töredezett, zaklatott legyen, mint maga az élet. Olyan korban játszódik, amikor a valóság, a kontinuitás kérdésessé, traumatikussá válik - ezzel az érzéssel küszködnek a regény szereplői.