Nyerj zenei fotóalbumot karácsonyra!

Hegedűs Ákos (morpho) több mint egy évtizede fényképezi a Magyarországon fellépő világsztárokat. A kötetben látható képek nagy része eredetileg napilapok és magazinok számára készült, de a szerkesztési elvek és a szűk terjedelem miatt közel nyolcvan százalékuk még sehol sem volt látható. A kötet célja, hogy emberközelbe hozza azokat a hírességeket, akik a nagyközönség számára a koncerteken csak apró pontként vagy a kivetítőernyőkön jelennek meg.

Elszánt arcok, égő pillantások, izzadt hónaljak, lendülő karok, összezárt szemek, repkedő gitárok, lobogó hajak, játékos, kalimpáló ujjak és mikrofonra szoruló kezek, 275 oldalon, igényes kiadásban. Hajós András előszavával megjelent Hegedűs Ákos fényképeinek albuma. "A zenészek nem lexikonoknak játszanak. A lexikonok ugyanis nem tudnak tapsolni" - írja az Emil Rulez frontembere.

Az album számos előadóról tartalmaz koncertképeket: örülhet a Green Day rajongója, lapozgathatják a Rolling Stones hívei, a Simply Red és Bon Jovi követői is megkapják a magukét, de van benne Knopfler, Helloween, Tina Turner, Michael Jackson és Metallica, közel hattucatnyi előadó, együttes néz vissza az olvasóra a könyv lapjairól. Zenetörténelem, színes és fekete-fehér kockákban.

Hegedűs Ákos több koncerten volt már, mint a hazai átlag - és nem mindig szórakozni ment, dolgozni akart. "Közönség az első sorokban, már nagyon besózva. Szeretik a fotósokat szidni, ócsárolni, dobálni (öngyújtóval, kólásüveggel, bármi, ami van), hogy aztán megadják a telefonszámukat, potyaképre várva" - írja a foglalkozási ártalmakról az utószóban. "Csoda van (...) Jó pillanatokban elkapott fényképekkel, egy zeneértő ember szubjektív, de igazi élményeivel. Ami ebből kimaradt, azt meg lehet nézni a lexikonban. Egyébként nem maradt ki semmi" - elmélkedik ugyanakkor Hajós az előszóban.

"Úgy gondoltam, hogy a nagyközönségnek is joga van látni azt, amit csak a zenekari árokba jutott kiváltságosok láthatnak: a gesztusok és a sztárok reakciói egy-egy pillanatban sokat elárulnak az adott ember személyiségéről. Az ember szót azért hangsúlyozom így ki, mert - minden hiedelemmel ellentétben - a sztárok is emberek, akárcsak rajongóik, legfeljebb több különcséget engednek meg maguknak. A Green Day tagjai minden színpadra dobott tárgyat visszadobnak a közönség közé, a Rolling Stones-show alatt folyamatosan figyelni kell a pirotechnikára, különben könnyen 'megégethetjük magunkat'. A Jamiroquai vagy az REM tagjainak mozgását szinte képtelenség követni, de vannak médiakedvencek is, például Bono vagy Robbie Williams, akik a fotósoknak is játszanak" - mesélte a fotós.

"A sztárok sokszor a szervezőket is őrületbe kergetik. Michael Jackson folyamatos telefon-összeköttetést igényel az édesanyjával, az Oasis koncert előtt egy órával adja le az italrendelését, Moby pedig Londonból hozatja magának a szójatejes banánturmixot. A koncerten persze mindenki egészen más, az extremitások, a sztárallűrök eltűnnek, és ilyenkor már tényleg csak a zene van" - tette hozzá Hegedűs Ákos.

A fotók mellett Hetesi Péter Pál szövegei olvashatóak, hol komor rajongás, hol mérhetetlen cinizmus, hol pedig nosztalgia, fájó visszaemlékezés jön át a sorok közül. Ennyi talán elég is: fotóalbumról úgysem lehet sokat beszélni, inkább lapozgatni, nézegetni kell.