ok.hu

Szórakozás Színház
Filmklub
Zene
AXEtázis
Tévé
Vendégszoba
Nyár
Moziműsor
Tv-műsor
Programajánló
Galéria
Játszótér


Építészettől tárgykultúráig minden, ami szemnek ingere!



A rovat hírei


"Tarány Tomit megviselte, hogy kiejtett minket" - a Rocktenors az X-Faktorról

Két magyar hely vezeti a világ száz legjobb bárjának listáját

"Álmodtam is a Sírhant művek szereplőivel" - Marina Salas, A bárka szereplője

Ha nem a panel nyer: kísérleti lakótelep Óbudán

"Egyszer sem jutott eszembe a 25 millió" - Ádám, az Éden Hotel stratégája
Gyorskeresés









Székhelyi a Nemzeti kulisszatitkairól
2002. március 26., kedd, 9:05|Utolsó módosítás: 2002. március 26., kedd, 9:39

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

Székhelyi József első a közreműködő színészek közül, aki névvel vállalva megszólal Az ember tragédiája című Nemzeti-premier körülményeiről. A színművész szakmai szempontból ellenezte a tévéközvetítést. Úgy látja, liberális szemlélete ellenére azért vállalt szerepet a Nemzetiben, mert hídszerepet szeretett volna betölteni szakmájában.

Mit szól az előadás fogadtatásához?

A közvéleményt megosztó, posztmodern felfogású, egyben nagyon korszerű előadás született, amelyben egy ad hoc társulat minden összeszokatlansága mintegy természetes elemként fellelhető. De az a lényeges, hogy a produkció egyre javuló formát mutat, és mind felszabadultabban lehet benne játszani. Egy "tolófájásokkal" létrejött premiert ezért is érdemes megnézni a tizenötödik vagy huszadik előadás táján is. A másik momentum, és ezt rendezőként is állíthatom, hogy a színész sokat tanul a közönség reakcióiból, és optimális esetben ez nem a rendező szándékai ellenében hangolja, hanem az ő intencióit erősíti. Türelemre van szükség. Alkotói nyugalomra.

Kállai Ferenc azt mondta, hogy a premierközönség nem élt át katarzist. Szikora János viszont úgy nyilatkozott, a bemutatót követő második harmadik előadás a nézők körében már nagy sikert váltott ki.

Nézetem szerint a televíziós kamerák jelenlététől amúgy is frusztrált meghívottakból álló közönség befolyásoltabban ül a zsöllyékben, mint akik jegyet vásároltak, és amúgy is szurkolói az előadásnak. Természetes, hogy egy ideig még nem a szó klasszikus értelmében vett közönség, hanem a Nemzeti-vállalkozás drukkerei ülnek a nézőtéren.

Ön szerint az első nézők inkább a házra kíváncsiak, mint az előadásra?

Ennek eldöntésére kutatóintézetre lenne szükség, de úgy tudom, nem járt a Nemzetiben se a Gallup sem a Szonda Ipsos, hogy mélyinterjúkat készítsen a nézőkkel. De mi is úgy éreztük, hogy a második, harmadik előadás forró sikert hozott.

A televíziós közvetítés részleteiről a darabban eddig részt vevő színészek nem nyilatkoztak. Igaz, hogy önök is csak néhány nappal a bemutató előtt tudták meg, lesz élő televíziós közvetítés?

A közvetítés ténye körülbelül tíz nappal a színházavató előtt, műsorújságban jelent meg. Minket korábban erről hivatalosan nem tájékoztattak, a hír csak információs csatornákon jutott el hozzánk.

Hogy fogadták a szándékot?

Természetesnek tartom, hogy az ezzel kapcsolatos megszólalásainknál létezik egyfajta "einstandos" fegyelem. Nem igazán vagyok az einstand híve, és mint szuverén, szabad művész, kimondhatom, amit akarok, legfeljebb leülöm. Az élő tévéközvetítést elejétől fogva kampánymarhaságnak tartottam. Az épület nem a kormány színháza, hanem a nemzeté. Minden lehető fórumon elmondtam, hogy a premier közvetítését szakmai szempontból is ellenzem, mert az élő felvétel nem tudja visszaadni azt az esztétikai és művészi hatást, amit ettől remélhetnénk. A premier előtt nem volt elég idő, hogy a tévések és a játszók elegendő számú kamerapróbával, a szokásos technikai előkészületekkel megfelelő színvonalon felkészülhessenek. Azt természetesnek és kívánatosnak tartom, hogy ezt az előadást magas színvonalon rögzíteni kell. Hiszen a Nemzeti Színház megnyitása az egyetemes magyar kultúrtörténet része. De erről a nagyon igényes felvételről legfeljebb a századik előadás után érdemes tárgyalni. Egy premier élő közvetítése egy futballmérkőzés körüli felhajtásra hajaz, hiszen bármennyire professzionisták az operatőrök és az adás rendezője, nem lehet annyira a birtokában a produkciónak, mint ahogy szükséges lenne. A közvetítés ilyen körülmények között legfeljebb improvizáció lehet. Ezért ha történetesen én volnék a színház igazgatója, harsányan nemet mondtam volna. Politikának és televíziónak is.

Úgy tudom, a televíziós közvetítés megakadályozására Schwajda György is kísérletet tett.

Vele éveken át éles vitáim voltak, de most teljesen egyetértettem vele.

A hírek szerint Schwajda annyira ellenezte a közvetítést, hogy lemondását is felajánlotta.

Erről nekünk, színészeknek nincs pontos információnk, de nincs felhatalmazásunk sem arra, hogy nyilatkozzunk. Mint színházi ember úgy gondolom, Schwajda Györgynek az elmúlt napokban A vihar megrendezése volt a fő feladata, és megértem, hogy nem azzal foglalkozott: mondott-e a bemutató előtt valami indulatosat vagy sem. Egyébként pedig nem szeretném, ha a Nemzeti Színház munkáját folyamatosan zászlóbontás és -égetés, fújolás vagy szurkolói éljenzés kísérné. Elmélyült szakmai munkára lenne szükség.

Szikora János a Magyar Hírlapban megjelent interjúban elismerte, hogy a televíziós közvetítési gázsikról Várhegyi Attilával, a Fidesz választmányi elnökével egyeztettek. A mendemondák szerint nagy pénzekről volt szó.

Tocsik óta tudjuk, hogy a szokatlanul nagy összeg csak matematikai viszonyszám lehet. Ezért tartottam fájdalmasnak, hogy a legkisebb többszörös maga az előadás, Az ember tragédiája. Nem szeretem a pénzről szóló mendemondákat. Már ezeken a megbeszéléseken is kifejtettem, hogy engem mélyen felháborít, amikor mi a közvetítés kapcsán nem a megvalósíthatóságról, hanem a pénzről beszélgetünk. Az én rigorózus szakbarbár véleményem szerint a premier előtt csak Madách művéről lehetne beszélni, és nem másról. Egyébként ami járulékos velejárója az ilyenfajta disputáknak, az már olyan szférája az üzleti tárgyalásoknak, amiről semmiféle jogosultságom, hogy beszéljek. Se pro se kontra.

Ön a Nemzeti Színház mostani helyszínét és felépítésének módját korábban támadta. Azzal, hogy szerepet vállalt a nyitó előadásban azt a látszatot kelti, megváltozott a véleménye.

A Nemzeti Színház Duna-parti felépítését sokáig elleneztem. Mindmáig úgy gondolom, az Erzsébet tér lett volna a színház felépítésének legmegfelelőbb helye. Azt gondoltam, hogy a Nemzeti Színháznak a főváros szívében és a belváros kulturális környezetében kell felépülnie, a budapesti polgári és színházi élet emblematikus épületei között. Engem arról nem kérdeztek, hogy a Bán Ferenc-féle épület terve nekem tetszik-e vagy sem, elképzelhető, hogy az is megosztotta volna a közvéleményt, mint ahogy a mostani épület is megosztja. Számos európai példát tudunk, amelyik mára szimbólummá vált. Gondoljunk csak az Eiffel-toronyra, a Louvre udvarában lévő üvegpiramisra vagy a Pompidou Központra. Mindazonáltal remélem, hogy ebben az épületben is értékes előadásokat lehet létrehozni. Kicsit furcsa, hogy ha a Nemzetiben játszom, nem a város szívében tehetem, hanem a szélén, de talán felépül az a városközpont, amit köréje terveztek. Ezt is türelmesen ki kell várni. Egyébként én is azok közé tartozom, akik támogatták a Nemzeti Színház felépítését, hiszen annak idején huszonöt előadás gázsiját ajánlottam föl, tehát az én pénzem is benne van.

Tehát azért fogadta el Szikora felkérését, hogy játsszon a nyitó darabban, mert örült, hogy végre felépült a Nemzeti?

Egyrészt igen, másrészt köztudottan liberális gondolkodású vagyok. Úgy éreztem, egyfajta hídverő kötelességem is van, segítenem kell, hogy ez a politikai hadakozás végre befejeződjön. Spencer Tracey sem idelent, sem odafent nem tudja, hogy Gregory Peck republikánus volt vagy demokrata. Nem szabad odáig jutnunk, hogy például egy SZDSZ-es művésznő ne adjon végszót egy fideszes bonvivánnak. A dolog még nem tart itt, de beteljesedhet ez a kafkai a helyzet, hiszen a világ megy az elmebaj felé, és ez ellen is tüntetőleg írtam alá a szerződésemet a Nemzeti Színházban.

Önt is megkeresték, hogy írjon alá egy egyéves szerződést a Nemzetivel?

Egyelőre nem kerestek meg, tárgyalásaim sincsenek, de könnyen lehetnek, és miért ne lehetnének. Tehetségem és lehetőségeim zsoldosa vagyok.

Ajánlat:
Képek Az ember targédiájáról
Képek az új Nemzetiről

Korábban:
Elmarad a Nemzeti Vihar-premierje
Kállai Ferenc a Nemzeti premierjéről
Schwajda lemondhat a Nemzeti éléről

Fórum:
Nemzeti Színház

Nem hiányzik a könyvespolcáról?
Magyar színháztörténet 1873-1920

(Magyar Hirlap)



Küldje tovább ismerősének!

Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva



Időjárás

Hőmérséklet:
min: 5 , 10 °C
max: 12 , 17 °C

Változékony, hűvös idő
tovább




Fórum

Mit adsz a testemért cserébe?


Gregor Bernadett

film, színház

Daniel Radcliffe

színházműsor

Détár Enikő

szabadtéri színházak

amatőr színjátszás

színészek

díszlet- és jelmeztervezők

színházművészet