Zsidóellenes taktika az iráni tévében

Középkori legenda és tévés forgatókönyvírók által kitalált antiszemita történet keveredik az egyik iráni televízió sorozatában, amely bosszúálló kereszténygyilkosoknak ábrázolja a zsidókat. A közép-keleti országban élő zsidó kisebbség képviselői szerint a széria sugárzása közvetett figyelmeztetés a Teheránt bíráló hatalmaknak.

Ördögi alakokként jelennek meg a zsidók az iráni Sahar tévé egyik sorozatában, amely a hét alvó epheszoszi keresztényről szóló történet feldolgozása. A tévésorozat szerzői a középkori nyugati hagyományhoz tartozó legendát, amely a Koránban is szerepel, több lényeges ponton átalakították, bővítették. A legfontosabb változtatás, hogy beleírtak egy zsidókról szóló részt is, aminek az eredeti változatban nincs nyoma.

A széria a keresztényüldöző római császár, Decius idején játszódik, időszámításunk szerint 251-ben, amikor a legenda szerint az új vallás hívei közül heten, hogy megmeneküljenek az uralkodó pribékjeitől, egy barlangban rejtőztek el. Üldözőik azonban megtalálták őket, és befalazták a rejtek bejáratát, ahol a hét keresztény a hagyomány szerint elaludt, majd isteni csodaként közel 200 év múlva, II. Theodosius császár idején felébredtek, miután már nem üldözték Jézus híveit.

Az iráni televízió a történet elejét emeli ki, amikor a rómaiak tömegesen gyilkolták a pogány hitet megtagadó alattvalókat. A forgatókönyvírók ebbe a részbe illesztették bele a zsidókat démonizáló, máshol nem létező epizódot. A sorozatbeli zsidóknak nem elég, hogy a katonák keresztre feszítik a keresztényeket, meg akarják kövezni a haldoklókat, ezért megvesztegetik az egyik őrt, hogy kivehessék részüket az öldöklésből.

Politológusok és az iráni zsidó közösség képviselői szerint a Sarah tévécsatorna filmje újabb támadás az alig több mint húszezres közösség ellen, ami összefügghet az Egyesült Államok, illetve Izrael Irán-politikájával. Így a sorozat akár intő jelnek is tekinthető, miként változhat a zsidókkal szembeni magatartás, ha Izrael és Amerika a közép-keleti ország terhére politizál. A washingtoni vezetés többször bírálta a teheráni kormányzat nukleáris fejlesztései terveit, amelyek Amerikai szerint súlyos veszélyt jelentenek a térség békéjére, Irán pedig következetesen cáfolja a nyugati állításokat.

Az iráni származású zsidók amerikai alapítású közéleti egyesülete szerint félő, hogy ha tovább erősödik a perzsa állam muszlim vallási vezetőire nehezedő külpolitikai nyomás, illetve Amerika akciót indít a helyi nukleáris létesítmények ellen, akkor ismét beindul a bűnbakképzés. "Ez nagyon ellenségessé tenné az [iráni zsidók] környezetét. Egyből cionista ügynöknek kiáltanák ki őket" - mondta Pooya Dayanim, az iráni zsidók szervezetének elnöke.

A félelmek egyik előzménye, hogy 1999-ben több iráni zsidót államellenes tevékenységgel vádoltak meg, és tizenhárom személyt, köztük egy rabbit kémkedésre hivatkozva letartóztattak. A bebörtönzött zsidók tagadták a vádakat, és Ariel Saron izraeli miniszterelnök is megszólalt az ügyben, aki koholmánynak nevezte a teheráni hatóságok állításait. Az Egyesült Államok szintén védelmébe vette a fogságba vetett rabbit, valamint társait, és felszólította Iránt, hogy engedje szabadon őket. A kérés részben teljesült, öt személyt bírósági tárgyalásuk után mindjárt elengedtek, a többiek 2003 februárjában szabadultak.