Dől a vérem, jaj, mit tegyek?

egészségügyi csomag, elsősegélydoboz
Vágólapra másolva!
Mit csinált az égéssel, mielőtt bejött az ügyelete?- kérdezi tőlem a hatvanas orvos, és a másodfokú égési sérültek önbizalmával adott válaszomra tudom meg, szinte senki nincs tisztában a legalapvetőbb konyhai balesetek, sérülések ellátásával. Kenik a tejfölt, elszíjjazzák a felkart, vagy ráhívják a mentősöket egy levágott körömre. Skorcov Tamás ex-mentőápolót kérdeztük a sokunknak nyilvánvaló, de mégsem eléggé közismert tényekről.
Vágólapra másolva!

Előzmények.

Táfelspicc: Mennyi ideig kell hűteni egy égési sérülést?

Skorcov Tamás: 10-15 fokos vízzel - ez a hideg csapvíz hőmérséklete - szokták az égési sérüléseket kezelni, 20-30 percig lehet rá folyatni, a lényeg, hogy hűtsük, ne kihűtsük, mert az se tesz jót ha valaki nagy felületen megég, és órákig hideg vízben ültetjük.

T: Ha valaki megég, először hűteni kell a sebet, vagy rögtön berohanni a kórházba?

ST: A kórházba rohanni rögtön, ez nem tűnik reálisnak, hiszen ahhoz pont a kórház mellett kellene lenni, ezért a ruhát azonnal le kell szedni a sérültről, akkor is ha már beleégett a húsba, és rögtön hűteni, majd mentőt hívni, vagy elindulni a kórházba. A sérülésre szállításhoz is egy benedvesített lepedőt/ruhát kell rakni, olyat mint a priznic, úgy képzelhetik el a legjobban. Aki nagy testfelületen megég, sokkos állapotban is lehet, de a konyhai balesetekre nem ez a jellemző, azok általában legfeljebb másodfokúak és kéz-karsérülések, ettől függetlenül érdemes folyadékkal itatni a sérültet.

T: Van különbség a végeredményben, hogy milyen anyaggal égetem meg magam?

ST: A forró olaj zsír nagyobb károkat okoz, mert beleég a bőrbe, nehezebb eltávolítani, tovább roncsol, míg a víz elpárolog rögtön, nem marad a bőrön.

T: Az égési sérülésekkel kapcsolatban alkalmazott házi praktikák butaságok?

ST: Semmilyen kenőcsöt nem szabad égett sebre rakni, se tejfölt, se hamut, se gyógyszertári krémeket, akkor se, ha a gyógyszerész ajánlja. Se a frissre, se a gyógyulóra. Jóddal átitatott géz, vagy legfeljebb a watergel, amit használjanak, utóbbit a mentősök alkalmazzák, de azt nem biztos hogy megkapjuk a patikában.

T: Hogyan döntöd el, hogy egy vágott sérülés mikor igényel kórházi ellátást?

ST: Ez attól is függ, ki mennyire ijed meg, volt olyan sérülésem, amit kellett volna varratni. Egy kisebb vágáshoz, amikor zsebkendővel elszorítva eláll a vérzés, nem célszerű mentőt hívni. Ami durva, amikor sikerül artériát vágni, de ilyen esetet még nem láttam konyhában. A csuklón van artéria a kézhez legközelebb, az artériás vérzés a szív ritmusában pulzál, erre artériás nyomókötést kell helyezni. Valamilyen anyagot, szövetet összenyomok gombóccá, ezt egy kicsivel a vágás fölé (a szív irányában fölé)helyezem, és nyomom.

T: Nem halhat el a kezem, ha túl sokáig szorítom?

ST: Nem, annyira nem tudod nyomni magadnak, és ahhoz órák kellenek. Amire te gondolsz, az az elszorítás, nagyon népszerű koholmány. Sokan elkövetik, hogy elszorítják, szíjjal a karjukat, lábukat a seb fölött. Nem. Azzal ártasz, megfullad, elhal a kezed. A nyomókötés nem egyenlő az elszorítással. A nyomókötés át fog vérezni, de amikor átvérzik, nem veszem le, hanem rakok még rá egy másikat. Ez nem gyógyul meg magától, kórházba kell menni vele. Ahogy az ideg- és ínsérüléseket sem lehet házilag kezelni, kórházi ellátást igényelnek, és ezek ujjon előfordulhatnak lendületesebb darabolás közben.

T: Ha otthon kezelek sebet, mert csak felületi sérülés, mit csináljak?

ST: Az autós elsősegélydoboz tökéletes otthonra. Lebetadinozod, teszel rá egy fedőlapot, bekötöd, ezt cserélgeted, amíg a varr leesik.

T: Ha nincs jód, akkor a vodka, pálinka önthető a sebbe?

ST: Felejtsd el! Az ecetet is. Ha nincs más, kimosod vízzel, fedőkötést raksz rá, és készen vagy. Ezt a kötést, ha átázik vagy koszolódik, le lehet cserélni, nem úgy mint az artériást.

T: Mikor látjuk, hogy valakinek alkoholmérgezése van, nem csak részeg?

ST: Általában ők eszméletlenek. Az alkoholmérgezés lényegében ugyanaz, mint a részegség, csak nagyobb mértékű, ők ébreszthetetlenek. A szeme fennakadt, teste ernyedt, a légzése is szokatlan.

T: Velük mit csinálnak, ha kórházba kerülnek?

ST: Mint minden mérgezésnél, gyomormosást kapnak, és infúziót. A vércukorszint leeshet, azt pótolják.

T: Milyen házi patikát javasolsz túlzott részegség esetére?

ST: Hányást. Az már nem konyhai baleset kategória, de a metilalkohol az etilnél is keményebb méreg, egy csepp vakság, kettő halál, ezért ne igyanak ismeretlen, gyanús alkoholokat.

T: És ha már másnapos vagyok, van arra valami jó tipped?

ST: Az édes dolgok segíthetnek, mert a vércukorszint leeshet. A legfontosabb a folyadékpótlás, mert az alkohol rengeteg vizet elvon a szervezettől. Már lefekvés előtt érdemes inni valami jó cukros-szirupos üdítőt.

T: Melyek a jellemző ételmérgezések?

ST: A gomba. Igen, máig belenyúlnak a fogyasztók, nem értenek hozzá, mégse viszik el megvizsgáltatni, amit szednek. Ha valakivel megesik a gombamérgezés, mindenképpen kell vinni az ételből mintát, hogy tudják, milyen ellenanyagot kell bevetni. Ha valaki gombafogyasztás után szédül, hány, hasmenése van, ne adj isten elájul, feltétlenül be kell menni a kórházba, de leginkább ne fogyasszanak bevizsgálatlan gombát, ezt nem lehet elégszer elmondani. A botulizmus vagy hasonló ételmérgezéses esetek ritkák, ami még előfordul, hogy valaki véletlenül beleslukkol valamilyen savba, lúgba, az kemény égési sérüléseket okoz a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáján. A lúg veszélyesebb, mert az elfolyósítja a szöveteket, és egy sima mosogatószer is okozhat mérgezést, ebben az esetben elsősorban a gyerekek vannak veszélyben, ezeket el kell zárni előlük. Most az öngyilkossági kísérleteket ne tárgyaljuk, a mai napig előfordul, hogy valaki ezt a sav- vagy lúgivó kínhalált választja. Az ételallergiásokra érdemes még kitérni, allergiás tünetek jelentkezése esetén rögtön kalcium pezsgőtablettát kell inni, ezt érdemes magánál tartani annak, aki allergiás. Ha valaki fullad, ödémásodik, akkor rögtön kórházba kell menni, vagy mentőt hívni, gégemetszést csak orvos végezhet, ilyesmivel ne kísérletezzenek, azt még mentőápolóként sem végeznék. Amit viszont mindenki meg tud tanulni, és érdemes is, az a Heimlich-féle műfogás, amit félrenyelt dolgok esetében lehet sikeresen alkalmazni. Egy alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyam elvégzése mindenkinek hasznos lehet, ez sajnos nem része a tanterveknek, pedig fontos lenne az ezzel kapcsolatos alapok elsajátítása.

T: Ha be tudok menni önerőből a kórházba, vagy bevisz valaki, honnan tudjam meg, melyik az ügyeletes kórház, hova induljak?

ST: A 104-et kell felhívni, ez a mentők száma, ott megmondják, melyik a sérülthöz legközelebb eső ügyeletes kórház, melyik van beosztva égésre, traumára, szülésre.