Persze a jó kis menzateát lehetetlen megunni, mondják erre önök, mi viszont azt mondjuk, hogy itt egy fűszeres, egy mentás, egy sós, egy zsíros és egy kókuszos.

Forrás:  Táfelspicc

Masala chai

Mi ez? Nagyon fűszeres, aromás és laktató tea, amire még azok sem tudnak haragudni, akik szerint a tea kizárólag üresen fogyasztandó. A tea készítésének számtalan iskolája létezik, nem is nagyon lehet egységes receptről beszélni. A lényeg mindenütt ugyanaz: erős fekete tea, sokféle, aromás fűszer, cukor (általában pálmacukor) és zsíros tej. Mint minden, ami Indiából származik, ez az ital is igen gazdag változatokban létezik: az alap mindenütt a fekete tea (általában assam), a karhának nevezett, változatosan készülő fűszerkeverék. Ez általában gyömbér és zöld kardamom keveréke, amihez vidékenként más-más fűszereket kevernek hozzá: csillagánizst, fahéjat, szegfűszeget, szegfűborsot, fekete borsot. Az ízben általában a kardamom és a fahéj dominál. Annak, aki lusta a fűszerekkel bajlódni, a legtöbb teaszakboltban már árulnak masala chaihoz való szirupot.

Kik isszák? Indiában óriási kultusza van, változatosan elkészíthető és tápláló, úgyhogy ott mindenki issza, akinek jut. Indián kívül általában pedig azok az emberek fogyasztják a tőlük megszokott visszafogott hivalkodással, akik mindent örömmel spiláznak túl, ami Indiából érkezik: a goások, és a jógatáborokba járó new age-esek. De mi ne hagyjuk magunkat lebeszélni a teáról, épp itt az ideje, hogy a masala chai megtalálja az utat a rendes emberek csészéjébe is.

Miért jó? Aki csak egyszer is kóstolta, az tudja: elképesztően fűszeres és zamatos italról van szó, amivel tényleg megéri akár otthon is vesződni, és aminél kevés jobb dolog van egy nagyon hideg téli estén (talán a nagyon-nagyon sok jó minőségű rummal megküldött tea, de az túlmutat ennek a cikknek a keretein).

Mire vigyázzunk? Nagyon könnyű belőle túl sokat fogyasztani, ha jól sikerült, mert egyszerűen annyira finom.

RECEPT

Thai tea

Mi ez? Jeges teaként elterjedt tejes-tejszínes tea, amit azonban eredetileg forró változatban is fogyasztanak. Kik isszák? Akik szeretnék a jeges teájukat kicsit megbolondítani.

Miért jó? Mert lehet bele kókusztejet is tenni a tej vagy tejszín helyett, vagy esetleg azok mellé. Márpedig a kókusztejjel felöntött tea nagyon finom.

Mire vigyázzunk? A thai teánál túl sok veszélyforrás nincsen, leszámítva azt a speciális esetet, ha Ázsiában fogyasztjuk, ez esetben érdemes ragaszkodni a forralt változathoz, de persze az sem garancia a kellemetlen gyomor- és bélpanaszok megúszására.

RECEPT

Tuareg tea vagy marokkói mentatea

Mi ez? A Közel-Keleten igen népszerű, alapesetben tarthatatlanul édes menta- és zöld tea keveréke. A mentatea fogyasztása alapvető része a Magreb- és az arab országok kultúrájának.

Kik isszák? A Közel-Keleten gyakorlatilag mindenki, akinél még nem alakult ki kettes típusú cukorbetegség.

Miért jó? Állítólag hűsít a menta miatt, de ha tartjuk az eredetileg ajánlott cukormennyiséget, akkor legfeljebb a cukorsokk által kiváltott remegés és hideg verejték az, amit hűsítőnek érzünk.

Mire vigyázzunk? Hát, ha esetleg cukorbetegek vagyunk, vagy éppen kezd inzulinrezisztenciánk kialakulni, akkor arra, hogy akár egy csészétől is leeshet a lábunk. Egyébként, ha valaki bírja az édeset, kellemesen elszopogathat egy-egy csészével, bár inkább szörpként működik, mint teaként.

RECEPT

Hongkongi tejes tea

Mi ez? Hongkong elég sokáig volt brit gyarmat ahhoz, hogy a teázási szokásokból átvegyen egyet s mást. A hongkongiként ismert tea is a gyarmatbirodalmi gasztronómia egyik emléke.

Kik isszák? Akiktől nem áll távol az ötórai tea koncepciója, de jobban szeretik a valamivel testesebb megoldásokat.

Miért jó? A tejes, illetve tejszínes tea alapvetően minden formájában nagyon jó dolog, az általában sűrített tejjel készülő hongkongi változat ezen felül a sűrített tej miatt sokkal testesebb, gazdagabb benyomást kelt, mintha szimpla tejjel öntenénk fel. Ráadásul sok helyen tejport is használnak hozzá, ami tovább sűríti az italt.

Mire vigyázzunk? A brit gyarmatbirodalom felemelkedésében még hívő ismerősünk előtt inkább kérjünk valami mást, nehogy sértődés legyen a vége.

RECEPT 

Tibeti jakvajas tea

Mi ez? Ha valaki járt már Tibetben, vagy olvasott tibeti útleírást, nem hangzik számára ismeretlenül a jakvajjal ízesített, sós forró ital, a tibeti jakvajas tea, a po'cha.

Kik isszák? Tibetben és a térségben mindenki, máshol csak azok, akik kalandvágyók, és tudnak jakvajat szerezni. Miért jó? A jakvaj (mint minden zsiradék) hatalmas energiatartalommal bír, és erre az energiára igencsak szükség van azokon a vidékeken, ahol ezt a teát fogyasztják. A rengeteg zsiradéknak ráadásul a sok energia mellett megvan az az előnye is, hogy a ritka és különösen száraz magaslati levegő ellen védi az érzékeny ajkakat.

Mire vigyázzunk? Az ital elsőre sokak számára igen szokatlan, sőt taszító: a speciálisan erre a célra tartogatott teát ugyanis jakvajjal és sóval ízesítik, ami meglehetősen szokatlan a nyugati gyomor és ízlés számára. Nem véletlenül szerepel a fogyasztási tanácsok között mindenütt elsőként az, hogy ne teaként, hanem levesként fogyasszuk, akkor könnyebben lecsúszik. A párhuzam egyébként egyáltalán nem túlzó: a jakvajas tea annyi zsiradékot (és ebből kifolyólag energiát) tartalmaz, mint egy gazdagon megpakolt leves.

RECEPT