Mit egyen a rettegő turista olaszban?

2012.09.25. 9:19

Harminc éve a szerencsésen kijutott magyar turista még halálra rémült Olaszországban a pizzától, mert nem tudta, mi az, inkább ette az otthonról hozott főzelékkonzervet. A turista még mindig retteg: a német, az osztrák, a cseh csakúgy, mint a magyar, az átlagutazó jégkrémet, hamburgert, híg kávét fogyaszt. Ott is, ahol minden épelméjű nyáladzva ugrik az első határ menti ristrettóra.

Forrás: Táfelspicc

Pedig a klasszikus büszke olasz vendéglátás ritkán ad teret az efféle baklövéseknek. Végtelen, pöffeszkedő büszkesége és lokálpatriotizmusa nem engedi a rossz választást, kényszerít, hogy az adott tartomány és táj jellegzetességeit válasszuk, Nápolyban pizzát, Velencében stoccafissót együnk, és helyi bort igyunk hozzá. Ilyen helyeken gyűlölik azokat a turistákat, akik rántott húst rendelnek sült krumplival, ezért a menüre nemcsak azt írják ki, mi kapható, hanem azt is, nagy betűkkel, hogy mi nincs - NO PIZZA! - figyelmeztet a tábla. Az olasz pincér akkor is lenéz, ha olaszul szólítjuk meg, és ha tudjuk, hogy a prosciutto con melone nem köret.

Forrás: Táfelspicc

Mégis, egyre gyakrabban adja meg magát ez a típus is az utazók végtelen korlátoltságának, pénzének, és ugyan még mindig végtelenül leereszkedően, de feladja a kétszáz éves harcot a cotoletto alla milanese, avagy Wiener Schnitzel, azaz a rántott borjú feltalálásának címéért, és virslit tesz a pizzára. Sőt, a legelvetemültebb fajtája amerikai kávét és brownie-t képes árulni az olasz Riviérán, meg kebabnak nevezett szendvicset Velencében. Új keletű szemfényvesztéseket is kitalálnak, ilyen például a yogurteria, ahol csinos kis poharakba joghurtot, gyümölcsöt és más feltéteket válogathat össze a turista, ha nem tudja, hogy két kapuval odébb a világ legjobb fagylaltja várja.

Forrás: Táfelspicc

Pedig az olaszok minden máson túl a gyorsételekben is zseniálisak. A kategória legfontosabb intézménye a bar: kávézó, reggeliző, gyors ebédelő, bár, sőt, sarki kisbolt is egyben. Itt lehet a turistainformációnál sokkal értelmesebb útbaigazításokat, életre szóló tanácsokat, a világ legjobb kávéját és szendvicseit kapni: a ropogós, óriás paninin túl az itthon borzalmas benzinkúti szendviccsé süllyedt tramezzini élményszámba megy. A háromszög alakúra vágott, héj nélküli tramezzini egy puha, vajjal gazdagított kenyérből készül, és betartja az olasz konyha szentháromságát. Egy állag, maximum három alapíz - paradicsom-mozzarella, prosciutto-natúr krémsajt, tonhal-tojás-paradicsom, stb. Ugyanitt kapható, az elronthatatlansága miatt itthon is egyre népszerűbb piadina, az olaszok lepénykenyere, ami azért nem hasonlít sem a tortillára, sem a gyrosra, mert disznózsírral készül, ennek megfelelően emberes ebédnek is elmegy. Nem tekerik, hanem hajtják, töltés után pedig újrasütik. Bár bárokban is kaphatók az olaszok reggeli péksüteményei, mégis érdemes egy sarokkal odébbrukkolni a legközelebbi panificióba (pékségbe) és kipróbálni az éppen aktuális város saját kekszét és süteményét, majd ezután az összes többit. A cornetto csak kívülről olyan, mint a croissant, íze, állaga is teljesen más, csokoládékrémmel vagy lekvárral, esetleg sima angolkrémmel töltik. A kelt tészták sem hasonlítanak a mieinkre - kevés élesztővel és lassú, hosszú kelesztéssel készülnek, mint a mazsolás-fenyőmagos maritozzi.

Forrás: Táfelspicc

A gyorspizzának is megvan a maga változata majdnem mindenütt, a pizza al taglio tepsiben sül, vastagabb, ropogósabb, olajosabb tésztájú, mint a klasszikus változat, a feltétek nagyobb szerepet kapnak, szeleteit Rómában egymásba borítják, mintha szendvics lenne. Sienában szintén, sőt ott a név és a tészta is más, a ciaccino ugyanis disznózsírral készül. Bari környékén kis csomagokat gyártanak pizzatésztából, paradicsommal és mozzarellával töltik, majd olajban sütik ki.

Forrás: Táfelspicc

Ha ez is megvolt, Olaszországban még a legkisebb szupermarket is a gasztronómia csúcsa: a hűtőpultokban friss házi pestók és salsák, friss tojásos tészták, gnocchik kaphatók, de ha kempingezünk, elég a sajtok, sonkák, olívabogyók és borok tájáról feltankolni. Még ennél is jobb, ha megkérdezzük, mikor van az adott városban piac - mindenütt kell lennie néhányszor a héten, ha csak pár órán át tart is nyitva. Itt aztán beszerezhetjük az egész évi parmezánadagunkat, vagy bármilyen más sajtot és sonkát, de ha otthoni rukola- vagy cikóriaültetésre adnánk a fejünket, ahhoz is kapunk magokat és sok jó tanácsot, ha pedig hamis Gucci táska kell, lesz az is. A legjobbak a tengerparti városok piacai, itt nemcsak a halakat és herkentyűket kapjuk meg frissen, de a szomszéd bódéban ugyanezeket el is készítik nekünk ott, azonnal. Ha pedig kint hozzászoktunk ezekhez az ízekhez, már itthon sem vágyunk majd a virslire, kénytelenek leszünk nekirugaszkodni a házi rekonstrukciónak.

Receptek: